Japánban kezdünk, a Fuji-hegy közelében fiatal vegyespáros térkép segítségével keresgél valami 5. állomást. Éppen azon filóznak, merre menjenek tovább, amikor a föld alól dübörgés hangzik és több helyről vízsugarak törnek fel. A két fiatal rohanni kezd, de menekülés közben elvesztik egymást szem elől. A lány elesik és rémülten néz felfelé, mert egy nagy fekete árnyék magasodik fölé. Váltunk az Annexre, ahol nagy a pörgés, mert a könyvtáros albumból hírt kaptak a japán incidensről. Jenkins a földrengésekről tart kiselőadást: mindig valamilyen varázslat következményeként törnek ki, na tessék, az összes szeizmológus visszaadhatja a diplomáját. A tanoncok túrják az iratokat, a gyakorlatias Ezekiel eközben telefonon pizzát rendel, ha már ilyen keményen kell dolgozniuk, legalább ne éhezzenek. Odakintről csattogás, mennydörgés hallatszik, és az ajtót egyszer csak sárga viharkabátba öltözött alak tépi fel: maga Flynn Carsen! A sárkányok azok!, köszönti az elképedt arccal néző tanoncokat. És működik az ajtó?, kérdezi az egyetlen nem elképedt arcútól, Jenkinstől.

Flynn megszámolja a tanoncokat, mindenki megvan, oké, Eve igyekszik tisztázni, hogy jól hallotta-e az iméntieket: Szóval a gejzírekért és földrengésekért a sárkányok felelősek? Nem, a földrengések maguk a sárkányok, akik a föld alatt élnek és életük 90 %-át átalusszák, ezért dühösek, ha felébresztik őket, válaszolja Flynn. Majd rövid vita alakul ki közte és Jenkins között a keleti és nyugati sárkányok tulajdonságait illetően, ami viszont közös bennük az az, hogy 3000 éve tart köztük az ellenségeskedés és ragaszkodnak a tulajdonukhoz. Evégett itt most a könyvtárosság diplomáciai oldalára van szükség, és evégett tértem vissza idő előtt – kétszer mondtam, hogy evégett?, ajjaj, figyelmezteti Flynn saját magát, majd gyorsan osztani kezdi a feladatokat. Eve azonban befogja a száját és félrevonja, mert beszélni akar vele. Biztosítja a Könyvtárost, hogy felesleges ennyire játszania a nagyfőnököt, mert ő, Eve, szilárdan kézben tartja a dolgokat. Igen, emlékszem, jó és szép kezekben, csókol kezet Flynn gentleman módjára a védangyalnak. Viszont készülniük kell, mert mindjárt megérkezik Mr. Drake az egyeztetésre, végszóra megszólal az ajtócsengő, Flynn fut, de Ezekiel megelőzi és már nyitja is az ajtót.

Ázsiai fickó áll a küszöbön, ki fog beszélni a könyvtár nevében?, kérdezi, Ezekiel máris rávágja, hogy ő, mert már nagyon várja a duplasajtos pizzáját. Flynn jelezni akarja, hogy ez tévedés, ő a Könyvtáros, majd ő beszél, de a látogató leoltja: Aki először szólalt meg, az a szóvivő, mondja ellentmondást nem tűrően és Kezdődjön a sárkányok közti egyeztetés! felkiáltással bevonul a terembe. Akkor ez a fickó nem a pizzafutár, ugye?, kérdezi Ezekiel Flynntől. Mr. Drake rögtön a lényegre tér, a nyugati sárkányok ellopták Fei Lung varázsgyöngyét és ha másnap estig a keleti sárkányok nem kapják vissza, akkor lesz haddelhadd. Az egyeztetésen a könyvtár képviselője az arbitrátor (választott bíró), ami az első megszólaló jogaként Ezekielre szállt, szerencsére vehet maga mellé tanácsadót, erre a pozícióra Flynn heves mutogatása eredményeként Ezekiel Jenkinst választja. Nyolc perc múlva átadom a sérelmek listáját, mondja Drake, akit addig Jenkins jázminteával kínál.

Flynnék félrevonulnak, a Könyvtáros rövid felvilágosítást tart: a nyugati sárkányok székhelye Rómában van, oda kell menniük megszerezni a gyöngyöt. Ezalatt Jenkins Ezekielt tájékoztatja: a sárkányok közti utolsó egyeztetés 1906-ban volt San Franciscóban, és mivel nem sikerült rendezni az összes nézeteltérést, a viták okozták a híres földrengést. Ezekiel magabiztos, majd ő lerendezi a mostani dolgokat és odapattan Drake-hez: Muti csak azt a rövid listát, haversrác! Drake erre rezzenéstelen arccal kigöngyöl egy kínai jelekkel teleírt kétméteres papírhengert.

Flynnék az átjárón keresztül megérkeznek a Vatikánba, az Angyalvár egyik bástyájára. Egy idősebb, palástos férfi köszön rájuk, Eve döbbenten néz utána: Ez a pápa volt? Valószínűleg, feleli Flynn, majd lerohannak az utcára megkeresni a sárkányok fészkéhez vezető lejárót, közben Carsen azt magyarázza, hogy a sárkányok három dolgot szeretnek: az alvást, a rejtvényeket és a Russ Meyer filmeket. A Könyvtáros az egyik utcai szökőkúthoz vezeti a csapatot, de hogy jutnak le? Szerencsére ott van nekik Cassandra, aki kiagyalja a lépéskombinációt az utcaköveken, az utolsó követ Jake segít neki megtalálni. Kör alakú lejáró nyílik, mi lehet odalent?, kérdezi Eve, nem tudom, ez benne mindig a legjobb, feleli Flynn. Gyorsan leereszkednek, mert a rendőrök már kezdtek felfigyelni rájuk, a lejáró nyom nélkül bezáródik utánuk.

Odalent fáklyát gyújtanak, Eve ragaszkodik, hogy ő menjen előre, elvégre ő a védangyal. Közben arról beszélgetnek Flynn-nel, hogy áll a Könyvtár utáni keresés, Carsen szerint már csak egy kicsi hiányzik a megoldáshoz. Eves személyes témára terelve megkérdezi, mikor volt utoljára partnere Flynnek, a legutóbbi vagy hét éve, egy igazi vámpír, vallja be a férfi. És meg is harapta?, jön a következő kérdés, hááát…., jön a válasz, felidézve bennünk a Júdás kehely átka c. előzményfilmet. Egy nagy teremhez érnek, középen három doboz, rajta három gyöngy, Eve itt is elsőnek akar belépni, de szerencsére Flynn időben visszarántja, mert a falakból apró nyilak suhognak elő. Carsen rájön, hogy a hangrezgések indítják be a rendszert, ezért felragad egy pajzsfélét, ennek fedezékében segít Jake-nek eljutni a dobozokig. A golyók ugyan tök egyformák, de a dobozok eltérőek, persze Jake felismeri, melyiken van ázsiai faragás, így sikerül kiválasztania a megfelelő gyöngyöt. A nyilak lövöldözése leáll, a csapat örül, de mivel a többieknek Stone háttal áll, senki nem veszi észre, amikor a srác szeme pár pillanatra lila színű lesz. Ez már a 13-as raktárban sem jelentett semmi jót, ugyebár. Majd a Lorenzo Múzeumról motyog valamit és a gyönggyel a kezében lelép, de előtte még bezárja a többieket a terembe.

Az Annexben Mr. Drake már a 203. sérelemnél tart a felsorolásban, Ezekiel kezd kidőlni, és a pizza még mindig nem érkezett meg. Érkeznek viszont mindenféle egyéb alakok a dzsinnek, tündék és más lények képviseletében, állításuk szerint valaki konklávéra hívta őket össze. Persze megint Jenkins adja meg a háttérinfót, az ilyen konklávék a természetfeletti lények békés egyeztetési fórumai, ahol az arbitrátor elnököl, na tessék, újabb szép feladat jutott Ezekielnek. Jenkins szerint akármit is csinál, Ezekiel csak tolvaj marad, a srác kellőképpen be is pöccen ettől és kijelenti, csak azért is jó munkát fog végezni. És úgy tűnik, sikerül is neki, mert a megbeszélés gördülékenyen folyik, az indítványokat valamennyi résztvevő elfogadja. Azonban egyszer csak új vendég lép be, Dulaque, aki vigyorogva rágcsálja az időközben megérkezett pizzát, feltét legyek rajta, ha nem ez a csávó hívta össze ezt a gyűlést.

Vissza Rómába, Flynnéknek sikerül kiszabadulniuk és tovább botorkálnak a labirintusban, végül sikerül megtalálniuk azt a termet, ahol az egyik nyugati sárkány szundikál. Kiderül viszont, hogy a gyöngyöt nem ők lopták el, és ezt a választ el kell fogadni, mert a sárkányok természetük szerint mindig igazat mondanak. (Ebből is látszik, hogy a magyar politikusok között egy sárkány sincs.) Akkor viszont valaki más lopta el a gyöngyöt, így akarva újból összeugrasztani a két kultúrát, na de vajon ki? A sárkány segít kijutniuk a labirintusból, így a csapat indulhat Jake után a múzeumba. Épp időben érnek oda, mert Stone már összetűzésbe került a biztonsági őrökkel, amiért az egyik képet leakasztotta a falról mondván, hogy annak nem ott van a helye. A dulakodás közben elejti a gyöngyöt, ami széttörik, és egy arany golyó gurul ki belőle. Cassandra felkapja, és az ő szeme is elszíneződik, konkrétan befeketedik. Közben Eve ékes olaszsággal lenyugtatja a helyi erőket, az őrök távoznak, ezt kihasználva Cass vihogva elfut a golyóval.

Egy tükörben meglátja magát, fújj, virágmintás ruha van rajtam, mondja és gyorsan ledobja a textilt, így határozottan jobban néz ki, ez tény. Váratlanul Lamia állja útját, de hiába fenyegeti késsel, Cassandra rövid úton ártalmatlanná teszi, majd továbbmegy, és valami erőműről motyorászik. A múzeumban Eve a kiérkező rendőrökkel is sikeres tárgyalást folytat, így megússzák annyival, hogy örök időkre kitiltják őket a múzeumból. Stone és Flynn ezalatt arra jut, hogy a gyöngy a Viszály Almáját rejtette magában, és aki hozzáér, abból a legrosszabb tulajdonságait hozza elő. Keresni kezdik Cassandrát, de csak a sebeit fájlaló Lamiát találják, aki elmondja nekik, mit motyogott a lány.

Dulaque hosszú beszédben ekézi a jelenlegi Könyvtárost, aki nem hajlandó foglalkozni a varázsvilág problémáival, sőt még magát a Könyvtárat is elvesztette. Úgy tűnik, ezzel sikerül megfordítania az eddig kedvező hangulatot, Jenkins úgy dönt, innentől ő kiszáll, Ezekiel vigye el egyedül a balhét, ő úgyis csak egy tolvaj. Jenkins a múltban már többször hozott komoly döntést, de azoktól soha semmi nem változott meg, ezt nem akarja folytatni, inkább visszavonul. Ezekiel gyávasággal vádolja, és úgy dönt, akkor egyedül veszi fel a küzdelmet Dulaque-kal és a körömlakkal. Visszamegy a terembe, ahol Dulaque szavazásra teszi fel a kérdést, ki akarja, hogy eltávolítsák az arbitrátort? Ekkor azonban belép Jenkins, szerencsére győzött benne a szolidaritás, és egy formai hibára hívja fel a figyelmet: a konklávé elején mindig fel kell olvasni az előző ülés jegyzőkönyvét, ez itt most elmaradt, ezért elküldi Ezekielt a több száz oldalas dokumentumért.

Flynnék megtalálják Cassandrát az erőmű vezérlőtermében, a lány leállítani készül az egész rendszert, ez fél Európát érinteni, 800 000 körüli halálos áldozattal. Eve próbálja lebeszélni, de Cass rárivall: Kuss legyen, Szöszi! Hoppácska. Stone más módon próbálkozik, mi is a pí utolsó számjegye?, kérdezi ravaszul, de Cassandra nem dől be. Jake erre bedobja az Euler-féle szám kérdését, ez már jobb ötlet, mert Cassandra pörögni kezd a témán és elejti az ranyalmát. Flynn sikeresen újraindítja a hálózatot, majd keresni kezdi az almát, amit egyszerre ragadnak meg Eve-vel, és mindkettőjük szeme besárgul.

Egyből össze is vesznek, mint egy civakodó szerelmespár: Flynn világuralomra törne, Eve viszont megelégedne azzal, ha kettesben kivennének egy hotelszobát teljeskörű szobaszervizzel. (Mondjuk, ebben én  isbenne lennék – mármint Eve-ben, ívben. Bocs.) Huzakodás közben az alma Eve-hez kerül, Lamia ezt a pillanatot kihasználva késével rátámad az ezredesre. Eve elejti az almát, Flynn felkapja és Lamia késével hadonászva kijelenti: Egyikőtök sem éri meg a fáradtságot, én már úgyis annyit tudok a mágiáról, hogy isten lehetnék, ezzel kilép egy ajtón és eltűnik.

Az Annexben Dulaque megunja az időhúzást az előző jegyzőkönyv olvasgatásával és bizalmi szavazást kér az arbitrátor és a többi könyvtáros ellen. Az ajtón át ekkor belép Flynn és az almát szorongatva az összes résztvevőnek beszólogat és azt hangoztatja, hogy csak az ő tevékenysége ér valamit. Kisvártatva megérkeznek a tanoncok és Eve is, de Flynn rájuk parancsol: húzzon ki a szobából ez a bűnöző banda. Jenkins utánuk megy és tervet szőnek, hogyan lehetne elvenni az almát Flynntól, még mielőtt valami cifrábbat is hallanának tőle. Végül Ezekiel és Jenkins odalép hozzá, és amíg Jenkins eltereli a figyelmét, Ezekiel kilopja az almát a zsebéből. Így hát Flynn a nagyívű, mindenkit leugató beszédét végül azzal zárja, hogy a könyvtárosokra igenis szükség van a mindenféle veszélyes elemek ellen.

Ezekiel vigyorogva mutatja a megszerzett almát társainak, akik meglepődnek, hogy semmilyen bekattanás jelét nem látják a srácon. Ezekiel már most önmaga legrosszabb verziója, olyan könyvtáros, aki tolvaj is, mosolyog Jenkins. A bizalmi szavazás végül két kivétellel egyhangú, az egyik természetesen Dulaque, a másik viszont Mr. Drake. Ő azt sérelmezi, hogy a keleti sárkányok még mindig nem kapták vissza a gyöngyöt, a sziporkázó Ezekiel cserébe elmondja saját elméletét a bronthosaurusról a gyöngy ellopásáról. Szerinte egyértelmű, hogy csak az lophatta el, akiben a keletiek feltétel nélkül megbíznak és képviselőjüknek jelöltek, és ki is ez a jelenlévők közül? Drake erre nem szól semmit, csak enyhe meghajlással távozik. A konklávénak vége, rekeszti be az ülést Ezekiel.

Az Annex előtt a távozó Dulaque pár szót vált Jenkins-szel, az utóbbi biztos benne, hogy a gyöngylopás megszervezése és a konklávé összehívása Dulaque műve volt. Az nem is tagadja, és a két ellenfél megegyezik abban, hogy mindegyikük azon az oldalon marad, amit 1000 évvel korábban választott. Ez jó kis ütős infó így a végére, ezek szerint tehát egyikőjük sem mai kappan. Eve aláírja a csapathoz történő végleges áthelyezéséről szóló papírt, Flynn pedig indul tovább keresni a Könyvtárt. Előtte még alaposan lesmárolja Eve-et, és mire a nő a csók után kinyitja a szemét, Flynnek már nyoma sincs.