Az új részt is ordítással kezdjük, szép hagyománya ez ennek a játéknak. Kezdi Reynold, akinek kiszavazták a kis barátnőjét, szóval végülis érthető, hogy ki van akadva - mondjuk így jár az, aki tízfős törzsben négyfős alliance-t épít. Shamar pont erre mutat rá, két másodpecig nagyon büszke is vagyok rá, milyen érdekes, hogy csak addig voltak nagy boldog család, amíg Reynold nyeregben érezte magát és azt hitte, hogy Shamar esik ki. Eddie még ront is a helyzeten kicsit, amikor próbálja a saját seggét menteni, és azt magyarázza, hogy nem az ő terve volt. Aztán Shamarnál teljesen elgurul a gyógyszer, és elkezd ordítani Mattel, Julie-val, meg isten tudja, kivel még. Asszem az a para, hogy ők is mondtak rá csúnyákat a tribalen, de szerintem ezt most elrontották a szerkesztők, balhé előzményét nem bevágni a részbe az nem jó.
A szépfiúk másnap megbeszélik, hogy bizony szarban vannak, a nerdök bosszúja, Reynold, kapd be. Az mondjuk tök vicces, hogy összesen annyit beszélnek meg, hogy semmi baj, előbb-utóbb Shamar felidegesít még néhány embert, és kiszavazzák. Fiúk, ez nagyon édes, hogy meg sem fordul a fejetekben, hogy a többieket pont ugyanannyira idegesíti, csak úgy játsszák ezt a játékot, ahogy kell, és egymillió dollár fontosabb nekik, mint hogy mindenkit kedveljenek? Sherri kicsit intézi Shamart, nyugodjál már le egy kicsit, tök fölösleges vitatkozni velük. Shamar a napfényben áldozatszerepben nyomja, ez azért csodálatos, dehát én nem idegesítek senkit. Sherri sound bite-ja kurvajó, mivel kajafranchise-ai vannak, az alkalmazottai nagy része 24 alatti, azért tudja jól kezelni Shamart, mert megszokta, hogy idegsítő hisztis tinikkel dolgozik. Ötcsillag. Shamar pedig szomorú, mert ő Nagyon Akarta, de az Emberek borzasztóak.