Te jó ég, ha egy UFO lesz a gyilkos, agyvérzést kapok az tuti. Az űrből közelítünk rá villámlásokkal tarkítva egy hatalmas vérfoltra, ami fölül egy furgon hajt el épp. Castle még mit sem sejtve hozza be a postát, amiben Alexis felvételi értesítője is benne van, vajon most miért imádkozik magában, hogy felvegyék, vagy hogy ne. Alexis is megérezte a boríték illatát, mert egyből megjelenik, és basszus erre az egyre nem számítottam, és hát nyilván pont ezért is, de nem vették fel. Miafene. Hullánk nincs, legalábbis a helyszínen nincs, helyette van több liter vérünk. A holttestet elmozdították, és egy fehér furgont láttak többen is reggel hét körül elmenni onnan. Keréknyomunk van, meg kétfajta, minta nélküli lábnyomunk, meg egy táskának a nyoma a földön. Castle szerint természetesen bérgyilkos osztag csapott le valamiféle nukleáris rakéta hadművelet miatt, a hullát meg azóta már rég bedobták a tengerbe. Nekem mindegy, csak ne az UFO-k.

Az utolsó évadot kezdjük, és a végén elbúcsúzik tőlünk Melinda Gordon és az ő szellemtörténetei. Mielőtt ez megtörténne, még sok-sok érdekes szellemkaland vár ránk. Előbb nézzük, mivel zártuk a negyedik évadot! Melinda éppen terhes, és Eli-jal közösen megtalálják a változások könyvét, amiből régi dolgok törlődnek és újak íródnak a helyére. A könyv őrzéséért Eli a felelős. A legutolsó bejegyzés szeptember 25., Melinda szülésének napja. Nos, elérkezett a nap, szeptember 25., de semmi jele annak, hogy Melinda szülni készülne. Jim szerint legalábbis semmi jel nincs, de Melinda arra kéri férjét, hogy minden eshetőségre vigye őt be a kórházba.

Szóval Melinda megérzései alapján irány a kórház, ahol az orvos is megerősíti, hogy ma nem lesz gyerek, ám amikor ezt kimondja, a babával gondok akadnak, és azonnali császármetszésre van szükség. A császármetszés gyorsan lezajlik, 11:48-kor meszületik a legkisebb Clancy. Sajnos gondok vannak, a gyerek nem sír és nem lélegzik, kell egy kis segédlet, de pár másodperc múlva végre felsír. A gyerek neve Aiden (Jim apja után) Lucas (Sam Lucas után) Clancy.  Pár nap múlva a család szépen egyben hazaérkezik, és elindul hármuk élete. Gyorsan ugrunk 5 évet a történetben, és már ott tartunk, hogy Jim már orvos, és Aiden 5. szülinapját ünnepeljük.

Egy raklapnyi használt koton, egy csomó fújos zsepi, valamint az ágyban hanyatt fekvő Adam-Hannah páros. Ezzel nyitunk, meg egy szép romantikus nosztalgikus „ilyen volt a 4 éves Adam” videóval. Kezdetét is veszi a baszás, aminek a szomszéd szobában gubbasztó Marnie egy cseppet sem örül, mert ezzel jól megzavarják az önsajnáltatásban, valamint a volt fickójának Facebook profiljának nézegetésében. Ezen felbaszva magát finoman kódolt üzenetben, ajtajának eszeveszett csapkodásában tudtukra adja a szerelmeseknek, hogy kurvára nem kéne ennyire jól érezni magukat, a rohadt életbe.

Ez rész az amerikai felsőoktatás egy sajátos szegletét, illetve az erre épült ipart és bűnözést villantja fel. A tavaszi szünetről lesz szó. A tavaszi szünet az amerikai főiskolások és egyetemisták közmegegyezése zenés-táncos eszméletvesztését jelenti, igen-igen régóta, de legalább 40 éve biztosan. Ha ehhez hozzáadjuk a kalózkodást máris a résznél vagyunk.

Az évadzáróra összeért pár szál, a vörössé avanzsált Judy Silvert elkapta az államügyész, Ike a sógórnőtől kuncsorgott 100 000 dollárral kifizette Benny Diamondot, akinek a feleségét Stevie dugja ugye, és ja, Stevie is megúszta a kiherélést, mert kinyíratta a zsarolóját Benny-vel. Volt még kismillió dolog, de ezek a legfontosabbak, lássuk, miből élünk.

Az előző részben megismerkedtünk Matyival, az új Örökössel és annak anyjával, akiket a Crawley-család és a szolgálók is lekezelően fogadnak. Továbbra is tervek szövődnek a birtok megmentésére és Méri kiházasítására, de egyenlőre nem koronázza siker a fáradozásokat.

Bates baktat kifelé postáról, amikor találkozik az egyik szobalánnyal, Gwennel, aki gyanús levelezésben áll valakivel. Odahaza Annuska próbál kis helyet csinálni a szekrényen, de a szobatársa bőröndjével nem bír. Vajon miért ilyen dögnehéz? Kiderül Gwen gyors és gépírást tanul levelező szakon, de mind az írógépet, mint a tanulást titkolja a személyzet és a családja előtt is. Közben rájuk tör Ördögi Kakastaréj, alig tudnak a masina elé ugrani, hogy elrejtsék. Jenki Mérivel  beszélget a kertben a lány legújabb levelezőpartneréről, Mr Evelyn Napierről Lord Branksome fiáról (csak nekem teljesen új, hogy az Evelyn férfinév is lehet?). Az Újabb Potenciális Kérő épp erre jár vadászni, s meggyorsítandó az eseményeket, elszállásolják őket a kastélyban. Házúrnője úgyis jó barátságban van a fiatalember anyjával, így nem olyan feltűnő az invitáció. Hogy mennyire ki akarja a Jenki házasítani Mérit, abból is látszik, hogy a Kérő anyja már halott. Ez ám a szoros ismeretség.

Az évad utolsó előtti részét a bíróságon kezdjük, ahol az egyik oldalon Alicia és Diane, a másikon pedig Cary, de még bele se tudunk melegedni az ügybe, amikor a bíró kap egy levelet, és lefújja a tárgyalást. Ő büntibe megy, az ügyeit mások veszik át. A bírónak pedig ügyvédre lesz szüksége, és a legjobb választásnak Diane-t tartja. Bejött neki, ahogy Will ügyét kezelték. Merthogy az történt, hogy 20 évvel ezelőtt a bíró (akkor még ügyészként) börtönbe juttatott egy feleség-gyilkost, de most kiderült, hogy nem is annyira bűnös a fickó, és azt vizsgálják, hogy a bíró anno mennyire járt el helyesen. Howard (az iroda szenilis öregügyvédje) hatékony közreműködésével megszületik a döntés, hogy elvállalják a bíró ügyét, illetve megegyeznek abban is, hogy kell egy új ügyvéd a céghez. A tökéletes jelölt pedig nem más, mint Cary.

Okos fiú, az ügyészségen éppen nem áll jól a szénája, és jönne is azonnal. Howard mindent eldöntő felvételi kérdése: Kit vinne magával egy lakatlan szigetre? Sajnos Cary ezen nem teljesít jól, felmerül a kérdés (az öregben), hogy buzi-e a gyerek, ha csak pasikat vinne magával (példának okáért Keith Richards-ot). Végül abban maradnak, hogyha nem találnak jobbat Cary-nél, akkor ő lesz. Közben kínossá válik a helyzet, mikor a bíró és Lemond Bishop, a drogdíler éppen egyszerre érkezik az irodába, de igazából fel se tűnnek egymásnak. Diane, Alicia és Kalinda leülnek a bíróval átbeszélni az ügyet. A bíró hozzáállása meg stílusa meglehetősen „bírós", Diane le is teremti, hogy legyen kedves felhagyni az irányítással, és tessen szíves ügyfélként viselkedni. Közben Lemond Bishop kívánja látni Aliciát és Kalindát, de nem csak látni, hanem privátban csevegni is velük.

A múltkor hibáztam. Mert jó húsban lévő Adam Richman barátunk ez alkalommal van másodszor Texas államban. Na de nem is ez a lényeg, szóljon inkább arról a fáma, hogy mi lesz az étlapon, mivel kajálhatjuk le frissen mosott fehér pólónk. Lesz egy kis hambi, meg egy kis ez meg az, de a nagy kérdés, hogy a soron következő evőversenyen is elvérez majd nagypofájú barátunk?

Az MR igazgatótanácsi ülésével nyitunk, ahol egy fontoskodó alak éppen Teddy-t próbálja meg rossz fényben feltűntetni, Nigériát hozva példának. Sok időt töltött ott, de vajon a részvényesek látták ennek bármi eredményét? Nem. Philip (aki a mai mesélőnk lesz) szerint azért nem, mert Teddy jótékonykodni volt ott és nem pénzt keresni. Fontoskodónk úgy véli, biztos egy sztriptíztáncosnőt mentett meg. A kollégák nevetnek ezen egy jót, Philip inkább a hurrikánt emlegeti fel.  De hol van most Teddy, kérdezi  Mr Fontos. Mianmarban, mondja Phil, vagyis ahogy jobban ismert Burmában.

A torontói rendőrség teadélutánján kezdünk, ülnek a fejesek a terített asztal körül, tessék-lássék eseteket beszélnek meg, Murdoch nyomozó főnöke, Brackenreid felügyelő számol be éppen a legutóbbi sikeres ügyükről, amit (nyilván) Murdoch oldott meg, de persze a főnöknek kell bezsebelni a vállonveregetést. Vesztére a főnök elkezdi az ügy technikai hátterét boncolgatni, aminek csúfos leégés a vége, de jön M. nyomozó, a zseni, és rávilágít az akkumulátor és kondenzátor közötti különbségre. (Ha nekem középiskolában ilyen fizikatanárom lett volna...) Ettől a szakmai hozzáértéstől annyira, de annyira eldobja az agyát a főgóré, hogy menten megpendít egy előléptetést Murdochnak.