Egy nagyobb mennyiségű fakabát sereg igyekszik egy New York-i lakás felé. Hophophophop. Gyerünk fel a lépcsőn. Nyomás, nyomás, nyomás! Egy másodperc leforgása alatt bejutnak a lakásba és térdre kényszerítik az ott tartózkodó muzulmán férfit. Na vajon miről fog szólni ez a rész? Teszem fel magamban a költői kérdést. Közben a Reagan család a szabadba igyekszik, hogy megünnepeljék, valamelyik gyereknek a születésnapját. Papóka szokás szerint csak panaszkodni tud, de közben azért pakolja a szendvicseket tisztességgel. Erin üvölt, mint a fába szorult féreg, hogy mindenki ’té mínusz egy percen belül’ álljon készen az indulásra és bassza fel a partiszemüveget. Frank-nek más dolga akad. Még ő sem tudja, hogy mi, de a hintója már előállt az hót ziher. Danny-re is rácsörögnek, hogy nagy sebességgel tolja vissza az arcát az őrsre, mert történés van. Frank megkapja az infókat. Robbantás lesz. Feltehetőleg az 59. utcai híd környékén. Reagan felügyelő erkölcsi értékrendje nem tudna elviselni még egy 9/11-et, ezért most még a szart is kipörgeti az ügyből, nehogy valami baj történjen. Danny is rácsörög az asszonyra, hogy húzzák haza a belüket, mert ma nem jó a szabadban lenni. Az üzenet azonban süket fülekre talál, ugyanis a nő telefonja lemerült, mint a huzat.
Hiába a megduplázott őrség és a szigorú ellenőrzés a hidaknál, a merénylőnek csak sikerült átslisszolnia. A rendőrségi konferanszié teremben összegyűltek a nagy tudású főnik, hogy megvitassák a dolgot. Mindenki segít mindenkinek. Még az FBI sem köcsögösködik. Remek. Így kell ezt csinálni. Természetesen Jamie és a társa is megkapta az utasítást, hogy minden sötét furgont csekkoljanak le, hogy van-e benne bomba, de a két jómadár arra is szakít időt, hogy a fakabátok etikai kódexéről és annak áthágásáról diskuráljanak. Az alábbit példázva a legifjabb Reagan rendőr bilincsbe ver egy gyanúsan viselkedő hot-dog jelmezbe bújt csókát. Naná, hogy akadt nála némi illegális cuccos. De nem ez lesz a nap fogása. Rájuk csipogtak, hogy komolyabbra fordult a furgon ellenőrzési metódus.
Danny idegesen telefonál az asszonynak. Lebaszás jelleggel elbeszélget a hangpostával: „Linda! Ha nem tudnád a telefon azért jó, mert jó. Meg azért, hogy bármikor elérjelek, amikor nem vagy tíz méteres körzeten belül. A jó életbe.” Danny nagy duzzogva dob egy seggest irodai székébe, mire egyből beszélni kezd hozzá, a második részben megismert társa. (Úgy tűnik Danny fakabát énjét nem lehet hosszútávon elviselni.) Gyorsan az orra alá dugja a muzulmán fickó arcképét, amikor jön a nagy felismerés. „Hát én ismerem ezt a fószert. Két éve ráhúztam a vizes lepedőt. Jól emlékszem.” Lassan kibontakozik a ’jössz te még az én utcámba’ szituáció. Addig is Danny becsörög az állatkertbe – ahol a kis család sziesztázik – hogy ugyan böfögjék már be a hangosbemondóba: „A Reagan családot keresik, várják a pénztárnál.„
Közben látjuk a gyanús járművet a városban cirkálni. Csak, hogy izguljunk, mint bárki az első swinger parti előtt. Erin és az őskövület Reagan papa csoszognak az utcán, így ők is észreveszik a rendőri túlbuzgóságot. Ezt nem lehet annyiban hagyni, de az öreg csotrogány – a szilvalekvárnak köszönhetően – nagy ívben leszarja az egészet és inkább megy a grundra ’akármitcsinálni’. Danny már a vallatószobán izzasztja a bongyor hajú ombrét. De ő nem lenni teve. Ő nem köp. Danny keménykedik, felemlegeti a múltat, hogy két éve a fószer sírva rohant hozzá, amikor kirabolták a boltját. Most már más szelek fújnak. Danny családjáról odavetett megjegyzéstől Reagan nyomozónak elgurul a gyógyszere, és úgy kell visszafogni, mint a hepciáskodó kemény legényeket a ’tinidiszkóban.’
Farnk és a hirtelen összeverbuválódott elit alakulat a lapos tévén nézik a fickó üzeneteit. Arra tippelnek, hogy mivel a gyanúsított nem tud annyira jól arabul, lehet, hogy valami mást akart közölni a levélben, nem pedig azt amit a google translate odaokádott eléjük. Közben betelefonál a polgármester, hogy nyilatkozna a tévében, de Frank szorosan tartja a gyeplőt és megtiltja, hogy ekkora eszeveszett baromságot cselekedjen a kedves polgármester. „Nem kell a pánik.” Hangzik a rövid, tömör érvelés.
Közben Jamie-ék az új szolgálati helyszínre igyekeznek, a virslis fickóval a hátsó ülésen. Nem vihetik be az őrsre. Szóval egész nap őt kell pesztrálniuk. Pont elcsípnek egy menekülni készülő, a leírásoknak tökéletesen megfelelő autót. „Kezeket fel! Bomba van a kocsiban? Azt kérdeztem Bomba van a kocsiban?” A srác meg csak néz, mint hal a szatyorban. Azt se tudja mivót, mert úgy be van tépve, mint az atyaúristen. „Na szállj ki az autóból, te drogos kisköcsög!” felszólításra a srác elhagyja a volán mögött rendezett gandzsaparti színhelyét. Jamie ügyesesen visszaszól a diszpécsernek, hogy mégsem kéne annyira egy egész sereg tűzszerészt küldeni, mert az illető akit találtak, nem is annyira gyanús, mint ahogy azt hitték.
Az őrsön, Danny és a társa között tovább megy az értetlenkedés és a sehova sem vezető barkóbázás. Reagan nyomozó már egy ideg, mert az uszadékfa feleségét továbbra sem tudja elérni. Közben Erin is felhívja, hogy a helyzet komolyságáról kérdezősködjön. Danny beavatja a részletekbe, majd a lánytesóra jó tanácsára hallgatva, kiadja a parancsot, hogy az arabokon kívül a fehér embereket is ellenőrizzék. És most megint láthatjuk, ahogy a gyanús jármű tovább cirkál a városban.
A vallatószobában Danny a tenyerébe temeti arcát, mert nem nagyon halad az ügy. Egy másik zseka fel-alá járkál a szobában és egy arabról lefordított szöveget ismételget. A bongyi csak a kért vizéért panaszkodik, de naná hogy nem kapja meg. Úgysem ebbe fog belehalni. Egy kis szurka-piszka. „Te nem is tudsz arabul. Vagy igen? Milyen terrorista vagy te, hogy nem is tudsz arabul? Akkor beszélj arabul ha tudsz!” És most jön a csel. Lefordíttatják vele – random szavakra mutogatva – a levelezések szövegét. „A %#<@+ azt jelenti: park. Na ne szopass!” Hördül fel a zsaru koma. A google translate szerint ez azt jelenti környék. De nem. De igen. Akkor tehát egy park lesz a célpont. Köszönjük a részvételt te idióta barom. A vigaszdíj a hármas ajtó mögött lett volna, de így inkább csak menjél szépen a bús picsába.
Tűzijáték és Rio-i karnevál az őrsön, hogy végre tudják hol fognak a rosszarcúak robbantani. Frank még mielőtt a polgármester lebaltázná, kiadja a parancsot, hogy minden lélegző rendőr menjen a parkokba gyanús alakokat figyelni. Az irodában már várják Reagan felügyelőt. A polgármester nem szarozik és rávilágít a lényegre: „Ha nem szólunk a köznek, majd egyszer csak szombat délután több száz New York-i darabokra szakad, akkor az a maga hibája lesz Reagan.” Frank tudja, ahogy azt is, hogy ezen a lejtőn száguldó szopórollerről már tök felesleges leugrani.
Danny + a nyomozó nyesedék az íróasztaluk fölé görnyedve nézik az ellenőrző pontokon átengedett emberek papírjait. Hirtelen kipattant autista képességeknek köszönhetően sikerül kiszúrni egy nőnek az adatlapját. Főnyeremény. A nő férje, a vallatószobában malmozó bongyinak a rokona. Na, akkor iszkiri a férjhez. Az persze, hogy nem tud szart sem az egészről, csak annyit, hogy 16:00-kor van találkozója az asszonnyal – a megbeszélt helyen – hogy odaadja a gyereket. Na, most kúszik be a morális válság a képbe. „Mi lesz a gyerekemmel? Fel fogja robbantani?” Sipánkodik az ombre. Minden el lesz intézve. Nem kell befosni. Én vagyok a civil ruhás Supermen. Így nyugtatgat Danny a mutató ujjával fenyegetőzve.
Megvan a robbantási helyszín. A zsekákat odarendelik, de népnek továbbra sem szólnak egy árva mukkot sem. A polgármesternek továbbra sem sikerült kiműteni a zabszemet a seggéből, de már megbarátkozott a helyzettel. A lényeg, hogy megvan a hely, az időpont – 16:00 – most meg már amúgy is 15:53 van, felesleges bármit is tenni. Jamie és társa is megpofázza a szituációt a járőr autóban, hogy mekkora ciki lehet annak a rendőrnek, aki átengedte a nőt meg a gyereket az ellenőrzőponton. De bevallják, hogy ők sem csinálták volna másként.
Danny meg a férj a helyszínen vannak és már látják is a feleség kocsiját. A fickó gondolkodás nélkül rohanna oda, de Reagan nyomozó résen van és érvel: „Ne menj oda, mert meghalsz!” Ő a zsaru. Neki kell mennie. Majd odamegy és kitalál valamit. Ha más nem akkor improvizál. Az autóhoz érve előadja az értetlen barom szerepét. Már Danny is majdnem teljesen bekajálja, hogy ő valójában nem is zsaru, hanem a fickó egyik tanár haverja. De akkor a szopadék kisgyerek egy pillanat elszúrja az egészet, amikor észreveszi apját és odakiabál neki. A nő már robbantana is, de ez így nem lenne frankó. Majd akkor, ha a férje a kocsi közelében lesz. Frank, a polgármester és a többiek a lapos tévén követik nyomon az idegtépő eseményeket. Közben a S.W.A.T.-osok meg a tűzszerészek is kiértek a helyszínre, de Reagan felügyelő nem hagyja, hogy elvegyék fiától az ügy irányítását. Most Danny a BOSS, mert aki először ér ki, az tudja a legtöbbet.
Danny ész és erő közös együttműködésével kívánja megoldani a helyzetet. Naivitásra alapozva eltereli a nő figyelmét. „Együttműködés. Így tudok segíteni. Tetszik érteni? Tegye a bomba kapcsolóját a műszerfalra, a kezét meg a kormányra és akkor barátok leszünk. Közben ’segítsél már bazdmeg’ arckifejezéssel magához inti társát. Innentől már sima-liba az ügy. A nő, mivel még kezdő az öngyilkos merénylő szakmában, nem veszi észre a kocsi mellett osonó nyomozó nyestet. Amint a bomba kapcsolója a műszerfalat érinti, a partner kimenti a gyereket, Danny meg egy ’altató Andersen’ fogással, ablakon keresztül rángatja ki a nőt a kocsiból. Ennyi volt.
A Reagan család összes tagja épségben megérkezik a szülinapi pizzázásra. Linda meg a gyerekek is hazaérnek az állatkertezésből, mire Danny halálba ölelgeti és csókolgatja őket. Mennyi szeretet szorult ebbe az emberbe. Azt sem tudják, hogy mi van. A tájékoztatás után Frank beszédet tart, hogy a mai nap reggelével mindenki külön utakon indulva, ugyanazon problémával szembesülve, különböző megpróbáltatások során, a felelősség súlyos terhe alatt ugyanahhoz a célhoz ért. Együtt van a család és csak ez számít. Hogy a családi kötelék szépségét és fontosságát nem a Barátok közt-ről mintázták, az biztos.
Facebook kommentek