Vészjósló zenére kezd el egy nagy csapat ember beszállni egy villamosba. Van köztük egy igen tetszetős lábú latin szépség, és egy gyanús arcú, hatalmas táskát szorongató vörös fickó is. A tömegből az emberek sokatmondó pillantásokat váltanak egymással, a borzongató aláfestő zene már-már idegőrlővé fokozódik, majd a fickó előránt a táskából egy hatalmas… magnót, és megszólal a Y.M.C.A., amire a szép nőcit kivéve mindenki táncikálni kezd. Nőcskénk először elmosolyodik, de aztán egyre kellemetlenebb neki, hogy össze-vissza lökdösi a tömeg. A villamos fékez a következő megállóban, a vezető nagy méltatlankodva leszállít mindenkit a járműről, majd felfedezi, hogy a szépség bizony fennmaradt, minden felszólítás ellenére, hiszen halott szegény.

Nick és társa, Hank érkeznek a bőven túlbiztosított helyszínre. Az ott lévő egyenruhás zsarutól megtudjuk, hogy az áldozat Serena Dunbrook, aki épp a munkahelyére, egy ügyvédi irodába igyekezett. A hulla viszont, amit megmutatnak, még távolról sem emlékeztet arra a szép nőre, akit felszállni láttunk: teljesen felpuffadt és elformátlanodott. Valószínűleg anafilaxiás sokk, amit egyetlen méhcsípés okozott, biztosan allergiás volt szegény. Ám Nick mást gondol: szerinte gyilkosság történt, amit az áldozat nyakán talált szúrt sebbel gondol bizonyítani. Ennek eldöntése a bonctündérke dolga. A felvezetés után valami gyönyörű nőre számítottam, de a boncorvos kövérkés és eléggé brutál modorú. Viszont ért a szakmájához, gyorsan meg is mondja: bár a halál oka tényleg anafilaxiás sokk, amit méhméreg okozott, de a nyakon valóban szúrt seb van, és a méreg koncentrációja ötszázszorosa egyetlen méhcsípésének, azaz gyilkosság történt.

A kapitányságon megnézik a villamos kamerája által rögzítetteket, amiből csak az derül ki, hogy a táncikálás egy flashmob kellett legyen, és hogy az utasokat mind ki kellene hallgatni. A főgonosz rendőrfőnök totál be van gőzölve, valamiért rettentően fontos neki, hogy ez a méhes ügy ki legyen derítve. Az áldozat munkahelyén a szokásos paneleket tudjuk meg: Serenát mindenki szerette, bűbájos lány volt, és osztályelső is, természetesen. Szép vörös kolléganő áradozik róla még egy sort, látszik rajta, hogy teljesen ki van bukva. A főnöke szerint nem volt semmilyen veszélyes ügye, de azért átküldeti a nyomozóknak az aktáit. Kis részvétnyilvánítás és „mindent megteszünk” után elrohannak egy szakértő méhészhez, aki kapott mintát a lányban talált méregből. Nicket kedveli a méhkirálynő, simán elmászkál a kezén (engem meg tör a frász, nem kicsit vagyok fóbiás mindenféle rovarra). A professzor erre rácsodálkozik, hiszen ez merőben szokatlan viselkedés a királynőtől, de azért azt is elmondja, hogy a méreg nem mesterséges anyag, viszont a normál mintákkal ellentétben erről nem tudja megmondani, hogy milyen földrajzi helyről származik.

A közleményre huszonkét táncikáló ember érkezik a kapitányságra, mindegyiket ki kell hallgatni. Szépen összevágva az emberkék mondanivalóját megtudjuk, hogy senki nem ismer senkit, mindannyian kaptak egy meghívót valakitől, twitteren megírták a helyet, időpontot meg a teendőt. Felszálltak, táncoltak, leszálltak, ennyi. Mind ugyanazt mondják. Nick mégis kiszúrja az egyik pasast, és szívózni kezd vele. Mivel úgyis ki van téve az asztalra az ürge telefonja, hősünk megkéri, hogy mutassa meg azt a bejegyzést, amiben a meghívót kapta. Pasi ellenáll, ráadásul belekeveredik a mondandójába, úgyhogy Nick újra csak kéri a telefont, sőt, nyúl is érte. Pasink karja ekkor hirtelen átalakul, főhősünk meg a szokásos bocinézésével rácsodálkozik. Szerencsére Hank kopogtat, így Nicknek alkalma nyílik megfigyelni, ahogy a gyanúsított feje rovarszerűvé válik, és egy másik, kint várakozó, szintén rovarfejűvel cserél eszmét.

Ennek hatására elengedik, majd követik a két pasit. Egy elhagyatottnak tűnő papírgyárhoz érkeznek, amiről Hank rögtön tudja, hogy egy ősrégi családi vállalkozásé volt valaha. A gépek között bujkálva meglátják a két méhfejű pasit, akik egy háttal álló nővel cseverésznek. Hogy ne tudjunk meg túl sokat, gyorsan rájuk támad egy óriási méhraj, épp hogy csak el tudnak menekülni előlük. A három összeesküvő kereket old, a méhek is eltűnnek varázsütésre, szegény Hanket viszont jó alaposan összecsipkedték, úgyhogy Nick gyorsan orvoshoz viszi őt. Meglepetésre az orvos nem más, mint Juliette, érdekes, az előző részben még buldogokat műtött, nem tudtam, hogy állatorvos is kezelhet embert. Elcseverésznek kicsit a méhek szokásairól, majd a „doktornő” szigorú nyolc órás ágynyugalmat ír elő a páciensnek. Mivel közben kisütötték, hogy kell legyen összefüggés a gyár, a két gyanúsított és az áldozat között, Nick ahelyett, hogy Juliette-tel enyelegne, nyomozni indul.

Maris néni lakókocsija átkerült egy lakókocsi-tárolóba. A nagykönyvben persze benne vannak a méhemberek, és Nickünk azt is ügyesen elolvassa, hogy a természetes ellenségük az első részben megismert boszorkányszörny. Ja, és utóbbiak nyelve alatt van egy érdekes jel, amiről felismerhetőek. Főhősünk a nála ezerszer jobb szereplőt, Eddie-t (ő a farkasember) hívja segítségül, együtt mennek el a papírgyárba. Mivel az olvasásnál sokkal fotogénebb a beszélgetés, így a maradék infót Eddie mondja el: a mézadók nem igazán szoktak gyilkolászni, sokkal inkább a hírek terjesztésében jeleskednek. Aztán némi beígért ’78-as bordói hatására körülszimatol, és gyorsan el is jutnak a gyár irodájába. Itt egy levélről megtudják a vezérigazgató hölgy nevét és címét, ahová azonnal el is látogatnak. A ház hatalmas, de valamiért nem igazán vigyáznak rá: a hátsó ajtó tárva-nyitva, tehát hőseink be is mennek. A padlót döglött méhek borítják, a lépcsőn meg mintha vér csöpörészne lefelé. Természetesen felmennek, egészen a padlástérig, ahol megtalálják az elhagyott kaptárt.

A másnapi helyszínelésből megtudjuk, hogy a kasban lelt folyadék megegyezik a Serena vérében talált méreggel, tehát innentől az első számú gyanúsított a vezérigazgató lett, ám nem találják sehol, pedig nincs nyoma, hogy elköltözött volna. Közben kiderül, hogy Nick átnézte az aktákat is, így már tudja: egy per során az áldozat ügyvédként az ellenfelet képviselte a papírgyárral szemben. Mivel Serena nyert, Melissa (a papírgyár vezérigazgatója) elveszítette mindenét. Ám közben újabb gyilkosság történt, egy másik flashmob közben ugyanúgy megmérgezték… tádádádááááááám, az elején megismert kis vörös ügyvédnőt. Nick rögtön tudja, hogy a két áldozat együtt dolgozott a papírgyáras perben, de az is beugrik neki, hogy volt egy harmadik ügyvédnő is a buliban. Azonnal védőőrizetet rendel ki a harmadik csajszi mellé, akit bekísérnek a kapitányságra. Ide kerül a közben a körözés alapján elfogott két mézadó is (akik korábban elvezették Nicket a papírgyárhoz).

Tippeljetek, ki a harmadik ügyvédnő, bizonyos Adalinde? Nem más, mint az első részből megismert szőke ügyvédnő, aki másodállásban boszorkányszörny, és úgy mellesleg pókméreggel szurkálta össze a jó Nicket. Ehhez képest most kölcsönösen úgy csinálnak, mintha sosem látták volna egymást, bár a főhősünk szokásos megdöbbent arckifejezése (ez az egy van szegénynek, úgy látszik) ezúttal is bejátszik. Főgonosz rá is kérdez, hogy tud-e valamit, de Nick kimagyarázza, hogy csak úgy tűnt neki, de amúgy nem ismeri a csajt. Erre ukázba kapja, hogy lesz szíves megvédeni a boszit, nehogy még több áldozat legyen. Nick erre átrongyol a kórboncnokhoz, és megnézi az áldozatok nyelvét. Bizony, mind a kettőn ott a jel: boszorkányszörnyek voltak.

Videón megtekinthetjük Melissát, amint arról beszél, hogy el akarják őket üldözni a gyárból, pedig ők a munkásokkal együtt egy nagy családot alkotnak, és hogy tudja, kik állnak emögött, és mindannyian meglakolnak majd. Hank védőösztöne totál ráindult a szép szőkére, láthatóan a nagy, erős férfit játssza, hátha ezzel imponál neki, a csajszi meg még rá is tesz erre egy lapáttal. Éppen ezért a társak között nem kis feszültséget okoz, hogy Nick meg úgy beszél a nővel, mintha valami különösen undorító féreg lenne. Míg kimennek ezt megbeszélni, főgonosz sétál be a kihallgatóba, megtárgyalni Adalinde-del a további teendőket. A csaj fél: szerinte Nick csak arra vár, hogy egyedül maradjon és védtelen legyen, mire a főnök megnyugtatja, ő nem hagyja, hogy baja essen. Szőkeség erre visszatromfol, hogy a két halott nőnek is pont ezt mondta, mire megtudjuk, hogy a szőke sokkal fontosabb, mint a vörös vagy a barna. Adalinde elpöttyenti, hogy mindenképpen meg kell találni a királynőt, mert az bizony nem csak őt akarja megcsípni. A metakommunikációból lejön, hogy főgonosznak is van félnivalója.

Mivel Melissa-nak nincs nyoma sehol (értsd: nem használta a hitelkártyáját, és nincs rokona sem), Nicknek remek ötlete támad. Úgyis náluk van a két mézadó, hát majd ők jól üzennek a nőnek, és így a rendőrök el tudják kapni. Cselből a korábban már kihallgatott méhfejűnek beviszi a telefonját, ismét csak az engedélyét kérve, hogy megnézhesse a tartalmát (tök életszerű, ugye?), majd rövid beszélgetés után Nicket kihívják, a telefon meg ott marad. Buta kis méh persze lépre megy, és rögtön nyom is egy sms-t a főnőnek. Ebben csak az az érdekes, hogy elvileg egyetlen egyszer érintette meg a telóját (ötször próbálkoztam rá, mire elkaptam a pillanatot), ehhez képest az üzenet így szól: „nem tudják. A.S. szabad”. Nem semmi gyorsaság, ugye? Nyomozóink pedig ebből azonnal tudják, hogy Melissa meg fogja próbálni levadászni Adalinde-ot.

Egy ál-szőkeség nagy felhajtás közepette úgy tesz, mintha felmenne Adalinde lakására, és odaállítják az „összes” rendőrt, legalábbis Hank ezt mondja. Közben Nick, Hank és a boszi együtt várakoznak egy szállodai szobában, mert ez, ugye, így biztonságos. Főhősünk továbbra sem rejti véka alá, hogy utálja a nőt, a társa meg továbbra sem érti, hogy miért. Ezért Hank elmegy kávét és teát főzni, így Nick kettesben marad a boszival. Mivel rettentő összetett lélek, gyorsan elmondja, hogy ő bizony mindent tud, csak azt nem, hogy miért akarják a nőt megölni a mézadók, és jobb lesz, ha elmondja, különben ő fogja beengedni a gyilkost. Eközben Melissa a méhésszel egy kocsiban ül, és azon vitatkoznak, hogy miért kell a nőnek a professzor segítsége. Gyorsan kiderül, hogy a különc prof bizony szintén mézadó. Kis vita után gyorsan kiengednek egy óriási adag méhecskét, azzal az utasítással, hogy keressék meg a lányt.

Hank-et kávéfőzés közben megint betámadják a méhek, mert persze, az ablakokat elfelejtették mindenhol becsukni. Nick még szócsatázna a boszival, de a társa kihívja magához, méhecskékkel küzdeni, mert az ablak természetesen pont beragadt, nem tudja becsukni. Mire rájönnek, hogy egyedül hagyták a csajt, már késő: Adalinde eltűnt a szobából, ám az ablakot vastagon méhek borítják. Kirohannak a lépcsőházba, Hank felfelé, Nick lefelé kezd rohanni. Persze főhősnek lesz kapása, az alagsorban nagy csomó méh tülekszik, és ott áll Melissa is, hatalmas fecskendővel a kezében. A letartóztatás hangoztatására azzal válaszol, hogy csak Nicket akarta megvédeni a gyilkosságokkal, a közelgő veszélyre akarta figyelmeztetni, és egy oldalon állnak. A boszorkányszörnyek valójában azért záratták be a gyárat, mert nem akarták, hogy a mézadók figyelmeztessék Nicket. Persze, csak annyit tudunk meg, hogy közeleg valami, valami gonosz, slussz, infó vége, mert Melissa elrohan szurit adni a boszinak. Míg hősünk azon hezitál, hogy a két szörny közül melyik pártjára álljon, bedübörög Hank, és a nagy harcolásban Melissa majdnem belé vágja a tűt. A társa védelmében Nick egyből hasba lövi szegény kis méhkirálynőt, aki rövid átváltozós haláltusa közepette kiszenved, csak annyit nyög ki, hogy Nickért el lesz jőve, és hogy már közel van.

Zárójelenetben kis lelkizés Juliette-tel, majd ablakbecsukás ürügyén Nick kezére száll egy méhkirálynő, de ezúttal jó alaposan meg is csípi. Mert megérdemli. Nos, ezen a részen én tényleg tudtam itt-ott rettegni, de ez nem a forgatókönyvnek, a színészi játéknak vagy a fantasztikus vizuális effekteknek volt köszönhető, hanem pusztán annak, hogy iszonyodom a rovaroktól. Valahányszor felreppent egy-egy méhraj, rajtam végigfutott a hideg, de így kb. ennyi hatása volt. Maga az epizód az elsőnél lényegesen összerakottabb, de azért még mindig a közepes alsó határán mozog. Viszont nem tudja véletlenül valaki, hogy ez melyik Grimm-mese? A Piroska és a farkas és a Három medve nagyon egyszerű volt. Én próbáltam rákeresni, de gonosz-csípős méhkirálynőt egy meséjükben sem leltem. Valaki?