Kemény dolgok voltak tegnap, Laci a lábszaggal érlelt hétmérföldes cipőjét dobta fel a Gabirexia által megmászott őstölgyre, Kinga úgy vágta ki Ádámot a Rózsa kollektívájából, mint cirmost egy rossz szarás közben és Atikámnál meg majdnem visszanyalt a fagyi, akarom mondani Karolina, aki egy kósza nyelvesért esdekelt saját faterjánál a parkolóházban. Akinek ez sok volt, megtudhatja hogy ma hogy volt. Kezdünk. Parkolóház, Atikám és Karolina ragozzák a szart, Karolina kucorodna Atikámra, de Atikám hajthatatlan. Na, mégiscsak van tartás ezekben a forgatókönyvírókban, csak nem dugja már meg a saját lányát! Karolina próbálkozik, még egy másik nő sem akadály, esküszöm, mint egy kezdő kurva épphogy nem teszi hozzá, hogy az első menet akciós. Atikámban a lelkiismeret már furdal, bevágódik a merdzsóba, oszt füstölő mislenekkel elhúz a világűr másik sarkába hányni. Persze egy szőrös kéz felvette az egészet a kamerás telefonjával. Lehet hogy Csubakka volt az, ezt a kezet ezer közül megismerném.

Piknik helyszínen Lacit szedik össze kiskanállal, baja nem lett, az avarban kavar még egy kört, közben cseszteti Banditát az elfuserált futballistát, akinek lövése gellert kapva, a fán maradt rajta. Bandita is visszacinkeli Maci Lacit, akin a fa ma nem koptatott nacit. Még jó hogy Gabirexia fürge mint egy ürge és van egy jótéteménye mára, hogy a cuccokért felmászik a fára. A cipő fenn maradt, Maci Laci majd visszajön egy orbitálisan nagy létrával, csak attapaj’, hogy fáj a háta, de ennyi belőle elég is volt mára. Rózsában közben Kinga osztja a skacokat, de főleg Ádámra pipa, ki vagy rúgva – mondja a liba. Azért Szabi igyekszik védeni a mundér becsületét és azonnali hatállyal sztrájkba lép. Megalakítja a 2 fős szakszervezetet, beveszi Gábort, akit ha néha nem hívnának Gábornak, azt sem tudnánk hogy létezik. Szakszervezet plusz a munka ellensége, a lógós Ádám elfalcol, Kinga csinálhatja egyedül a kapuccsinót. Ha nem lopná a napot, Géza verhetné rá a habot.

Micsoda kalandok, micsoda élmények, a gyerekkor, a természet és a női szeszély kelt életre a Barátok közt tegnapi epizódjában. Rájöttem ugyanakkor arra is, hogy a Barátok közt képes semmissé tenni az egész napos szerelőkkel történő egyeztetést és baszkódást, egyszerűen kikapcsol, vége a világnak, csak Berényiék vannak, meg Klaudia ékszerei és az ármány és a szerelem. Tessék a hogyvolt.

Most, hogy kiengedett a kezem, elkezdem írni a posztot, de a sapkát még a fejemen hagyom egy kicsit, aggyisten tél. Hivatalosan is. De de, hivatalosan, ma megvolt az első telefonhívás, hogy a karácsony közeledtével legyek oly szeretetteljes és támogassam a mucsaröcsögei kisdedóvót három kislapáttal meg egy műanyag szitával. Amúgy a teszkóban voltam, csak annyit mondok, megkezdődött. Bővebben az Advent, kezdődik! c. írásomban, ez itt a reklám helye, meg azért, mert ez a kedvenc posztom magamtól. Meg a lecsós. Meg a bucsus. A Jézuskától meg idén kérek egy kis észt Verának, mert a szívem mélyén mégiscsak emberbarát vagyok, és nem egy mizantróp dög. Már akkor tudom, be kéne készíteni a Villába egy defibrillátort, mikor Péter és Veronika megbeszélik, a nyugiszobában fognak aludni. De mit raknak alulra? Verát, röhögök fel, de Péternek jobb ötlete támad: a D-matracot! Hijj, nagyon jó, a Vera őrjöngeni fog, Veronika imádni fogja! Én is. Miközben a matracot cipelik befelé, Pétert hallhatjuk, Veronikával otthonosan érzi magát. Pihentető hallgatni a locsogását, imádja ölelgetni, puszilgatni, alapvetően úgy gondol rá, mint a kishúgára. Erről eszembe jut nagybátyám egyik haverjának mondása: ma húgom, holnap dugom.

Egyelőre nem őrjöng, csak felelősségre vonja Petit olyan arckifejezéssel és hanghordozással, ahogyan én szoktam Pötyit, mikor észreveszem, hogy felszedett a kuka mellől csontot. Ő ilyenkor úgy csinál és néz, mintha nem értené, miről beszélek és abszolút hidegen hagyja, hogy egy komplett csirkefarhát lóg ki a szájából, következetesen ragaszkodva az amiről nem veszünk tudomást, az nincs is elvéhez. Miért vagy ezzel a kiscsajjal ilyen jóban? Hát össze volt törve, Péter összeszedte. Elég szépen. Nem, Pétert nem idegesíti az idióta nyafogás és nem is irritálja. Viccesnek tartja. Pihentetőnek. Vera dadog, ez jön be? Ez ez ez ez ez? Ez. A Vera által kis ribancnak titulált Veronika a nyugiban kis tündérke és cica is, Péter úgy duruzsol, hogy a szőr feláll a hátamon, aztán kaján mosollyal közli a riportban, még egy-két hét és megdugja. Nagybátyám haverja csak tud valamit.

Az első évadot kihagyjuk, ugyebár az első randi, a hosszú szárú, tüskementes rózsa, meg a méregdrága menü feletti kézsimogatás helyett rögtön a mocskos részletekre ugrunk, hogy csak úgy a fal a ritmikusan döngő ágyvégtől. Akinek fogalma sincs, hogy miről szól a Gengszterkorzó, annak annyit, hogy meglepő módon gengszterekről, akik Atlantic City óceánparti korzóján költekeznek, szeretnek, gyilkolnak és véreznek a nagy világválság és persze az alkoholtilalom alatt.

A főhős Nucky Thompson, a város kincstárnoka, aki persze a helyi maffia vezetője is, a sheriff meg az öccse, hogy a bűnipar minden szegmensét monopolizálja a család. Itt van még Jimmy, Nucky fiatal pártfogoltja, a Leonardo DiCaprio-klón, aki fél évadnyi chicagói száműzetés után az első évad végén tért vissza a városban jobbján egy félig lerobbantott arc mesterlövésszel, balján meg egy Al Capone nevű olasz fickóval. A város úszik a viszkiben, hiába a prohibíció, különböző érdekcsoportok akarják uralni a titkos szeszfőzdéket és a kevésbé titkos bárokat, de az igaz nagy halak jól szabott öltönyben, komornyikok között osztoznak az igazán nagy pénzeken. Ilyen nagy hal Jimmy apja, a kapitány, aki Jimmyvel és Nucky öccsével szövetkezik Nucky ellen.

Új hét, új hisztik, négy új ara a porondon: Csilla, a szürke egér, Nikolett, egy rendezetlen fogsorú szőke nő, a barna Ági, aki úgy lépked a kamera felé mintha Darth Vader ülne a nyakában és fémből lennének kicsit vaskos lábai, no meg Kristóf, aki nem Krisztinává akarja átműttetni magát, csak még nincs pénze, hanem fiú, és meleg. Elsőként megyünk Ozorára, igazi sátras falusi lagzira, itt Csilla, az adminisztrátor mondja ki a boldogító(?) igent valakinek (a vőlegény személye a műsor szempontjából tökéletesen lényegtelen) 500 fős vendégsereg előtt 3,5 millióból. A menyasszonytánccal azért öt miskát be lehet hozni minimum, szóval nem sajnáljuk a a magát költségekbe verő 26 éves nőt. Steiner Kristóf Tel Avivban esküszik a tengerparton, hetven barátja társaságában, 300 000 forintból, ami már-már bibliai siker, 4285 forintból valakit etetni-itatni egész este utoljára Jézusnak sikerült.

Az utolsó három részről lemaradtunk. Nem is lemaradtunk, nem tudtuk feldolgozni. Van az úgy. A forint-euró árfolyam, az otthontalanokat büntető törvény meg az ebadó kikészített minket. De a Barátok közt hogyvoltozás nem állhat meg, mert van, amit meg kell örökíteni, egyszerűen muszáj. Úgyhogy lássuk, mi történt hétfőn!

Na, visszatértünk a rendes kerékvágásba, azaz minden napra egy mese, még azon is sikerült elegánsan felülemelkednem, hogy Anna pajti meggyalázta a gyufatésztámat juhtúróval ÉS nutellával, ja, vannak ilyen emberek, de ha harc, legyen harc, legközelebb nem viszek fogsoremelőt, mikor nála alszom, én se most jöttem a hathúszassal. Nem ússzuk meg, a héten riszálják így is, úgy is. Keleti Andrea, Südi Iringó és Angyal András meghirdetik a Villában a Szombat esti láz táncversenyt, az elődöntőben ugyanaz a szakmai zsűri fog dönteni a párok sorsáról, amelyik a műsorban is, a végső döntés viszont a mi kezünkben van. A győztes pár díja különleges, a párok kínosak. Szerivanék, Annamari és Csaba, Fecó Eszterrel, Kinga Attilával, Péter Verával, Veronika Shadival tolja. Mindenekelőtt nézzük meg, hogyan nem fognak táncolni, bár ez csak a második kedvenc jelenetem, az első számú a biztonsági őr a zseblámpával a Nekem 8 c. filmben:

Attila látványosan szenvedni kezd, őt tánccal ki lehet kergetni. Bármi jobb lett volna. Akármi, csak ne tánc. Jézus, rumbázni fognak? Az ilyen csípőtekerős tánc? Igen, de Andi azért választotta ezt, mert itt a férfinak nem kell sok dolgot csinálni, elég a férfias jelenlét. Hogy ez dicséret, vagy sértés, döntse el mindenki.

Enyelgő párocskával nyitunk, Claudia és Todd smárol a panzióban – it’s kissing time, USA, énekelhetnénk a Kiss-szel.  Claudia meg is jegyzi közben, hogy olyan izgatott, Todd erre elégedetten mosolyog. A csaj azonban így folytatja: Igen, mert a raktár számtech rendszerét ma fogják egy fejlettebbre átállítani, rohanok is, mert nemsokára érkezik a technikus, majd hívj fel. A raktárban már dolgozik is a szakértő, a rendszert a 13.1-es verzióra fogja átállítani, innen az epizód címe. Artie kellőképpen ideges, mert a Douglas Fargo nevű geek éppen egy halom vezékbe gabalyodva osztja az észt. Pete igyekszik nyugtatgatni: Mrs Frederic nyilván szakértőt küldött ide, ne izguljon már. (A csávó a Global Dynamics nevű cégtől van egyébként, aminek a központja Eurekában található, az Eureka fanok ezzel a résszel pompás crossovert kapnak.) Pedig lehetne izgulni, a szakértő ugyanis a nagy igyekezetben beleejti a lézervágóját valami aknába. Szerencsére pont érkezik Claudia, aki fényt kibocsátó gyűrűt húz fel az ujjára, és a sötét aknát ily módon megvilágítva kihorgássza Doug szerszámát. A srác elkerekedő szemmel nézi a gyűrűt: Ez miezez, foszforeszkál vagy mi? Ó, ez csak Benjamin Franklin gyűrűje, felerősíti és átalakítja az ember belső energiáját, legyint Claudia könnyedén. Akkor tényleg igaz minden, pedig eddig azt hittem, a raktár csak valami netes marhaság, vallja be Doug.

Szívem szerint meghogyvoltoznám a hétvégét, halastul, birkástul, bucsustul, mindenestül, kezdve ott, hogy tényleg két kiló ponty van-e a FILA táskámban, folytatva a „kiborult, mint Hajni pálinkája” közmondás megszületésén át a „fényképezd le a kis picsáját, bocs, nem rád, a kutyára gondoltunk” gyönyörű mondatig, de a nagyérdemű sajnos nem rám, hanem – érthetetlen módon – a VV5-re kíváncsi, ezért csak annyit mondok, egy dolgot feltétlenül tartsanak be azon túlmenően, soha ne hagyjuk, hogy egy vogon a jelenlétünkben olvassa fel a verseit. Az új ökölszabály szombattól: ha vendégségben vagyunk, és a házigazda felesége gobelinezik, soha, soha, de soha ne mondjuk udvariasságból, hogy szeretnénk látni az elkészült műveket, mert olyat látunk, amilyet Attila még a zuhanyzóban sem. (puszi Szilvike, szerivan!) Érdekességként még megemlítem, már csak egyszer tévedtem el, igaz, akkor kénytelen voltam úgy feltenni a kérdést a szemmel láthatóan riadt középkorú hölgynek, elnézést, asszonyom, még a fővárosban vagyok? Határozott fejlődés ez ahhoz képest, hogy pár évvel ezelőtt még multireklámok alapján tájékozódtam és személyes sértésként éltem meg, ha lecserélték őket. Igaz, nem is mondják már a telefonban, „ha ideérsz, megütlek ököllel” meg azt sem, hogy „nem lehetsz ennyire tanyasi bazmeg, nem Ferenc körút, hanem Ferenciek tere”. Nahh, csapjunk bele, sok a dolog, ráadásul az első pillanatok rögtön odabasznak, Veronika rádöglik Péterre és kőolajszármazékokkal kenyegeti a hátát, amit a köznyelv testápolóként ismer, csak az én rögeszmém egyébként, hogy a sampon és a mosogatószer ugyanazon gépről csordogál a flakonba, csak tekernek egyet a bűzcsapon?

Vera ki is akad, szíve szerint már Péter farkába szopta volna a magántulajdon szót, ha módja lett volna rá, a seggébe meg a saját monogramját harapta volna, lehetőség híján puffog, ha csak barátság van köztük, miért fogdossák egymást? Ráadásul ezt neki végig kell nézni! Elindult a Villarádió, Attila, Veronika és Kinga dolgozni indulnak, jé, Attiláról még nem rohadt le a kék köntös, mindenkit üdvözölnek a munkahelyeken két ellipszilonnal, sőt, hárommal, a pékeket, a kovácsokat és a postásokat is, utóbbiakat rövid óval, én a Tibortól kapok agyfaszt hosszú ível. Attila kicsit baszogatja Kingucit, nem olyan sokáig, mint szeretné, mert érkeznek az interjúalanyok, BTA és Vera. Mi a probléma ezzel a remek frizurájú nővel, Annamari? Már a kérdést sem értem, az én hajam ugyanígy áll reggel, mint Veráé, csak én még nem festem, a poszt megírása után valószínűleg erre is sor kerül, úgy éjfélre tippelem a megjelenést, pedig tíz ujjal, vakon. A lányok ekézik egymást, unom a sztorit, ugorgyunk, nagyon gáz, hogy Veronika és Kinguci össze-vissza beszélnek. Kinguci rikácsol, mert ő belekezd a mondatba a Veronika meg beleugat, szóljál már bele Attila, bazmeg! Kicsit drukkolok, szeretnék egy Kazal-féle hagymongyammáelt hallani, de nem. VV Gergő a stúdióban, mikor várható a huszonharmadik epizód a szerivan sztoriban? Apuci nem szeretne békülni, egyiküknek sem lenne jó, Seri morog a kanapén és a szemeit forgatja. Attila is, mert Veronika számot küld Krisznek, hát ott van, hogy szív küldi és bárkinek! Erről jut eszembe, egyszer én is kaptam a mamámtól szívküldit, annyit írt a rádióba, az onokájának születésnapjára egy szép magyar nótával szeretne kedveskedni, hát nem volt őszinte a mosolyom, mikor meghallottam, hogy „kedves édesanyám, miért szültél a világra, inkább dobtál volna, inkább dobtál volna a zavaros Tiszába”. Azóta is azon gondolkodom, nekem nincs humorom, vagy a szerkesztőknek volt.

Itt az utolsó előtti része a Capricának, lassan vége az érzésnek, mintha fűnyíróval borotválnák a heréimet. A Graystone-szülők és Sam a Zoéék által teremtett erődítmény körüli erdőben keveregnek, miközben a lányuk úgy tekint le rájuk a magaslatról az odavetített háttér előtt, mint egy mesebeli fúria. Daniel épp a lánya grafikus tervezői képességeit magasztalja, amikor a neje lova átváltozik egy olyan matőrül meganimált sárkánnyá, amilyet legutoljára a Slidersben láttunk. A vágók óvó kezeinek hála nem sokat látunk a lényből, Daniel pár CGI-lövéssel leteríti. A másik két, sárkánnyá váló lovat Sam lövi le, úgyhogy vége a spontán Heroes of Might & Magic demónak.

Újabb izgalmas betekintést nyerhetünk Adamáék családi életébe. Evelyn, Willie pótanyja hajómodellezéssel múlatja az idejét, hát innen örökli majd a kisklambó a hobbiját. Közben meg arról mesél, hogy a hajókon olyan az élet, mint egy nagy családban, ami ugyancsak elnyeri William tetszését, legalábbis elsőre úgy tűnik, de aztán kiderül, hogy jobban leköti a holopántozás.