Owen ébren tölti az éjszakát, hajnalban pedig máris egy nehéz esettel találja szembe magát. Teddy kér konzultációt a tüdőrákos Kimmel kapcsolatban, aki elég ramaty állapotban van, és leginkább arra vágyik, hogy orvosai segítsék a halálba. Washington államban ez nem is tilos, ha betartják a szigorú szabályokat. Ennek megfelelően a mentálisan ép Kim másodszor is elismétli kérését, ezúttal már a sűrűn néző Owen jelenlétében. Utóbbi nem is bírja sokáig cérnával, inkább elviharzik, Teddy meg utána menne, de Kim kellemetlen kérdése a szobában tartja. A lány arra kíváncsi, mennyi idő után áll majd be a halál, miután bevette a szükséges bogyókat. Körülbelül negyvenöt perc, válaszol Altman.

Sloan Robbinsnak és Torresnek áradozik saját csodás, felnőttes énjéről, ami leginkább abban nyilvánul meg, hogy képes akár többször is randizni egy nővel, anélkül, hogy előkerülne a lompos. Ez figyelemreméltó eredmény, van mire büszkének lenni. Callie-nak azonban most megvannak a saját problémái, mert Arizona nem akar kis lurkókat maga köré, ő viszont igen. Mark szerint jobb, ha őszintén elmondja mindezt szőke párjának, mire Torres kétségbeesett fejet vág. Meredith felvillanyozva újságolja Shepnek, hogy hamarosan egy menő agytumorműtétje lesz Nelsonnal, de hiába, ő játssza a roppant elfoglalt nagyfőnököt, és elhajtja. Mer csalódottan bámulja a pénzügyi adatok tengerében elveszni készülő szuperfontos urát.

Teddy végül utoléri Owent, aki zaklatottan vádolja azzal, hogy épp kinyírni készül szegény Kimet. Miközben Altman elviharzik, Hunt a boldog iraki időkre emlékszik, amikor ők ketten még sokkal jobban megértették egymást. Balesetes extrém sportolók érkeznek a kórházba, akik évente egyszer valami baromságot csinálnak, idén például helikopterből ugrottak ki sílécen. Legközelebb bikákkal akarnak futni, persze csak ha nem nyomorodtak meg egy életre. Hunt tovább flashbackel durva vészhelyzetről, homokviharról, vérről és könnyekről. Bailey szólongatására föleszmél, de továbbra is elég zavart. Kim párja sincs túl jól, látszólag egykedvűen fogadja a nő új tervét, miszerint nem akar hazamenni, mert a kórtermet is egész otthonossá lehet tenni a meghaláshoz, és különben sem szeretné, ha Seannak kellene majd intézkednie a hullaszállításról. Kim Cristinának panaszkodik a párkapcsolat nehézségeiről, amik akkor is megmaradnak, ha az egyik fél épp exitálni készül.

Mivel Owen kiesett, Teddy Sloant kéri, hogy segítsen neki az eutanáziánál. Meredith már igencsak ráizgult a nagy tumor kimetszésére, amikor megjelenik a hál’ Istennek rég látott April, és közli, hogy Shep maga kívánja elvégezni a beavatkozást. A kis szemét! Rövid, de annál kínosabb huzakodás kezdődik, April még csak pár másodperce tűnt fel, de máris elképzeljük egy szép, nagy bakancsnyommal a homlokán. Végül lelép a leletekkel, Mer és Nelson csak bámul utána. Hunt lélekben a sivatagban van, ahol épp bombára hajtanak a bajtársakkal, repülnek a végtagok, ahogy kell. A sokkoló emlékek nincsenek jó hatással Yanggel való kapcsolatára, támad is egy kis kiabálás, az apropó persze Kim, és az ő öngyilkossági szándéka. Meredith és Shep összeütközése sem maradhat el, „elloptad a műtétemet”, kajabálja a nő. Richard azért kicsit örül, hogy Derek főnökösködése ilyen szarul alakul.

Altman az egész ebédlő közönsége előtt vonja kérdőre Huntot, amiről Richard lemarad, mert ő egyedül eszik egy félreeső sarokban. Teddy és Cristina arra készül, hogy megismételjen egy tesztet Kimen, mert Hunt szerint lehet, hogy a múltkor tévedtek. Sean össze van zavarodva, de Yang megnyugtatja, hogy az asszony ettől még ugyanúgy el fog patkolni. Jackson bölcsességekkel vidítja fel a morcos Meredith-t, aki kénytelen Nelson béna aneurizmájánál asszisztálni. Hunt megint Irakban jár, a robbanás után csak egy kolléga maradt meg rajta kívül, de neki sincs karja, nyaki artériájából pedig vér spriccel. Bizony, a háború nem csak mókából és kacagásból áll.

Ezúttal Shep ébreszti, azzal, hogy Kim az újabb teszt alapján is menthetetlen, ideje elengedni. Owen félrebeszél, Derek azt javasolja, menjen haza. Egyetértünk, jobb lenne, ha nem hadonászna éles eszközökkel, mikor a feje háborús traumákkal van tele. Mielőtt azonban hazatérne és bolyhos nyuszipapucsba bújna, beront Kim szobájába, és felteszi a kérdést, mi van, ha holnap megtalálják a rák ellenszerét. Kim közli, hogy neki már akkor is késő, és kéri Seant, ne hagyja magára ebben a nehéz pillanatban. Owentől pedig azt tudakolja, miért fél annyira attól, hogy hagyja meghalni. Hunt magába száll, majd elbeszélget Seannal, aminek során saját szomorú tapasztalatára támaszkodva elmondja, hogy nagyon szar lesz, mikor Kim meghal, de a végén meg fog könnyebbülni. (Így volt ez vele is, amikor végül kénytelen volt elengedni Dan barátja nyakát, hogy nyugodtan elvérezhessen.)

Hogy ne csak komolykodjunk, ugrunk Torresre és a három jóbarátra, akikről kiderül, hogy valójában egyikük sem akar már extrémkedni, csak a többiek miatt csinálják. Az őszinteség néha jól jön, így még az is lehet, hogy egész szép kort érnek majd meg. Richard ellátja Dereket pár tanáccsal arról, hogyan lehet túlélni azt a fránya főnökséget. Shep hálás. Kim beveszi a tablettákat, Mer mosolyogva oldozza fel Dereket, Torres pedig bevallja Arizonának, hogy szeretne utódokat. Altman a nehéz nap végén lefekszik Sloannal, Owent továbbra is kísérti a múlt, de nem akar róla beszélni, inkább fekvőtámaszozik alvás helyett.