Két évvel ezelőtt Mark Benford hosszú és meglehetősen érdekes monológot ad elő kisebb közönségnek. Hol van ez attól az álmeghatott és álbölcs unalomtól, amit gondolom sokan meghallgattak most pénteken, egy évekkel ezelőtti másik tavaszi hétvégén, vagy egy elkövetkezendőn. De most nem is ballagásról van szó, hanem az ellenkezőjéről, Szépfiú az új kollégákat köszönti első napjukon. Ott van Janis, Marcie, Al, Demetri és mindannyian meg vannak hatva, sőt, jobban belegondolva mindannyiuknak köze van ahhoz a jelenben, amit Mark elmond: egyszer lesz az életükben egy útelágazás, ahol áldozatot kell hozniuk, akár úgy is, hogy soha senki nem tudni a döntésükről, az önzetlenégükről, az áldozatukról, csak ők. De ennek egy különleges ügynöknek elég kell, hogy legyen, mert ők azok, akik jó időben a jó döntéseket hozzák, mindig.
Al meghozta ezt az áldozatot, a saját életét ráadásul. Janis és Marcie is meghozták a döntéseiket, bár még nem tudjuk, minek az érdekében és hogy jók-e. Demetri pedig most áll abban a kereszteződésben és fogalma sincs, mi a jó döntés és Mark is meghozta az áldozatot azzal, hogy nem költöztek Denverbe omlettet zabálni. A beszéd után taps és vigyorparádé jön, aztán megkapják az újoncok a partnereiket: Al Markot, Demetri Vreede-et, de Noh ráizgul Benfordra és elcseréli Al-lal. Janis partner nélkül analízisre beosztva, de Marcie szerint ő kapta a legszarabb melót, mert hiába jobbak az eredményei, betették Janis alá. Hogy lehet valaki önbizalmát teljesen leépíteni? Tádáám.
Aztán Marcie kihallgatását látjuk a jelenben, 2010 március 12-én pár zúzódással a szeme alatt. Szépfiú és Szomorú Szamuráj hallgatná ki, de Demetrinek egy akkora agyfasz van a feje helyén, hogy valószínűleg azonnal hívná a CTU-t egy hathatósan dolgozó munkatársukért, aki árammal, körmök leszakításával, vagy bármi egyéb módon, de kihúzná Marcieból az infókat, amikre szükségük van. Mark ki is viszi és behívja helyette Janist, akinek nem tükröződik öröm az arcán, de igazából remekül kérdez. Nem kell se harapófogó, se áram hogy megtudjuk, Marciet egy férfi szervezte be a kitekintések megtörténte előtt három hónappal, azzal a szöveggel, hogy szeretne-e valami nagy dolog részese lenni. Komolyan van nő, akit ez a szöveg levesz a lábáról? Rosszabb, mint a legszarabb csajozós duma. De Marcie rábólintott és azóta hetente jelentett a Mozaik-nyomozással kapcsolatban minden infót egy folyton változó telefonszámon. Istenem, de szeretném tudni, hogy tudja-e Janisről, amit a hobbit tud. Marcie önsajnáltatni próbál, de nálam leginkább csak még mélyebbre süllyed. Megkérdezi, nem emlékeznek-e, hogy mit látott ő a kitekintésében. Nem? Nem is csodálkozik, mert sosem kérdezték tőle. Most komolyan azért lőtt le hat ügynököt, azért itta egy rakásszor cukorral a kávéját, ami határozottan bűn, mert kávét csak tejjel, max tejszínnel érdemes inni, mert mindig ő volt a rút kiskacsa, meg az utolsó a tornasorban? És igen, bazdmeg, mert a kitekintésében volt eddig a legboldogabb: börtönben ülve. Hogy miért? Mert fontosnak érezte magát végre, mert amíg nem árulta el a megbízói nevét, addig nélkülöhetetlenül szükség volt rá. Más mondjuk ostobábbak és hasonló élethelyzetben létrehoznak pár utódot, mert egy gyerek még kiszolgáltatottabb, mint egy egész FBI-különítmény.