Két tizenéves srác légpuskával játszadozik. Előbb egy postaládát lőnek meg, centikre a postástól. Aztán megjön a kedvük, egy udvari medencében lövik ki a tulaj alól a gumimatracot. Matrac összecsuklik, tulaj rezzenéstelen arccal belesüllyed a medencébe, srácok megijednek, főcím.

William Decker különleges ügynök gyászszertartása végén vagyunk, L.A.-ben, a szabadságáról visszatért Igazgatónő mond szép szavakat az elhunytról. Ziva és DiNozzo tisztes távolból szemmel tartja őt, biztonsági kíséretként. Egy marcona fickó a meghívottak nyilvántartójánál érdeklődik egy bizonyos Oshimaida úr iránt, akinek a neve viszont nem szerepel a regisztráltak között. Jenny felkapja a fejét a név hallatán, majd mobiljával néhány fotót készít a dolgavégezetlenül egy SUV-ba pattanó emberről. Hirtelen úgy dönt, hogy a nap hátralévő részére szabadságolja őrzőit. Tony leplezetlen örömmel fogadja a szabadnap hírét.

Új év(ad) indult, 1988-at írunk, az „átkos” utolsó igazi évét. Itt még minden maradt a régiben, a nagy váltás majd jövőre lesz, bár emlékeim szerint a sorozat meglehetősen érdekesen követte le az eseményeket. Az év azzal zárult, hogy mindenki kibékült mindenkivel, teljes a családi béke Mágenéknál, Takiék és Vágásiék együtt búcsúztatták az óévet. Alma összejött Jánossal, és a rész végén megjelentek a „kikacsintások”. Ezekre innentől fogva külön ügyelni fogunk.

Jutkával nyitjuk az első részt, begöndörödött a haja tavaly óta (Lenke biztos dauervizet öntött Jutka pezsgőjébe), az iskolában a lurkókat kérdezi, hogy ki mit kapott karácsonyra. Az egyik gyerek vidéken volt, a másiknak felvásárolták a játékboltot és a Keravillt, a harmadik csendben marad. Kiderül az is, hogy miért: anyuka disszidált az öccsével, apuka pedig sokat utazik, ezért nem akar intézetis gyerek lenni. Az említett gyermek egyébként a feljelentgetős Szűcs apuka idősebbik gyermeke. Jutka döbbenten nyugtatgatja. Az eseményekről Ferinek is beszámol, aki szerint nem annyira rettenetes intézetben élni, ő is milyen remekül felnőtt. Mintaférfi, csodás férj. Nem rossz hely az, na.

Fasza kis címmel indít a legfrisebb (mármint AXN-földön) Lost-epizód, nem túl sok mindent hagy a képzelőerőre, de nem is baj ez. Az előző rész végére Ben összehazudozta az O6 nagy részét, és kiderült, hogy Dzsinn nem halt meg, sőt, nagyon is jól van, új, flanszia barátok között múlatja a napot valamikor a nyolcvanas évek végén. Időugrálás rulz. Szánnal nyitunk, illetve mélybarna szemeivel, ahogy idegesen nézegetik Ben Linust, és közben egyik kezében a fegyvert markolássza a másikban meg egy telefont, mert a gyerekével kommunikál. Ettől még persze simán fejbelövi Bent, ha úgy alakul, és el is indul a tervet végrehajtani.

A mólón ez kisebb kavarodást okoz, Katinka elrohan Áronért (Szán kocsijában pocol), NemdrogosDzsekk nyugtatja a korei nőt, ne csináld már, ez egy aranyember, visszavisz minket a szigetre. Szájid ettől besokall, mivanbazeg, szigetre vissza? El van neked menve otthonról? Ben és a Dezmond sorsát egyengető ősz hajú asszonyság terve haramabb dőlt dugába, mint az UTE bajnoki címről szőtt hagymázas álmai idén. És Yoda ezt is kidumálja, mármint Szán kezéből a halálos fegyvert, idehallgass, szépasszony, a férjedet senki nem ölte meg, mert él, mondja, amin mindenki meglepődik, izé, Ben, a hajó felrobbant, bazmeg, mondja Dzsekk tekintete, ne okoskoggyá'. Be tudom bizonyítani, mondja Ben rezzenéstelen arccal, ezt most akkor kavarja, vagy nem kavarja?

Edit és Kálmán bá sétálnak, Edit még mindig arról győzködi Kálmánt, hogy harminc évnyi barátság után nehogymá összevesszenek. Kálmán végre elmondja, amit eddig nem, hogy amiatt kavarta fel annyira ez az egész dolog, mert harminc év alatt egy csomó olyan infót elmondhatott Gyulának, amiket a csapos továbbadhatott a csibészeknek. Aztán meglátják, hogy az újságos Ilonkát kirabolták. Egy kapucnis suhanc. Kálmán úgy dönt, rendet kell végre rakni.

Jana megint vívóedzésen, közben Mészárossal beszélget arról, hogy a mobilokat is lehallgathatják. Nem meglepő fordulat, hogy Jana azt parancsolja Mészárosnak, szervezze be Ilcsiket.

Gyula őrjöngve dartsozik a kocsmában, aztán kimegy lelkizni Edithez. Most újabb részletekre derül fény Gyula életéből, hogyan került a Papa köreibe. A bokszot abbahagyta, edzőnek nem volt jó, nyitott egy kocsmát. Akkor meg befenyítette a konkurencia, úgyhogy védelmet kellett kérnie a Papától. Az egyébként aranyos, ahogy Edit megrángatja a bajszát. Mármint Gyuláét...

Ben egy nagy adag kajával érkezik haza, vett három kaparós sorsjegyet is, hátha Fortuna kisasszony megkönyörül rajtuk. Számítása bejött, Sam nyer is kapásból 1000 ropogós dollárkát. Innen indulunk. Sam Andit szeretné meglepni egy kis kiruccanással a hétvégén, Sockék pedig magukra költenék a könnyen jött zöldhasút. Az univerzum azonban közbeszól, a nyeremény pillanatok alatt átvándorol Devilfőnök kezébe, aki egy Morgan nevű tag óvadékát szándékozik kifizetni belőle. „Sam Oliver, aki egy nem mindennapi fejvadász, had mutassam be Morgant, a fiamat” – szól Ördögpapa, mi meg csak pislogunk. Mivan!? Főcím.

WB, Sam kétségbeesésében Andi nyakába zúdítja az eddig történteket, aztán faképnél hagyja. Legközelebb a lány kétszer is meggondolja majd, hogy kedveskedjen-e neki a munkabeosztásnál. Ted szánalmas kis életét próbálja még tragikusabbá tenni, a parkolóban csövezik/dolgozik. Amíg Sock rossz hírét nem kelti. Ben éppen újdonsült barátnőjének főzicskézik, majd kitöltet vele egy kvízt is, ami nem várt eredményt hoz. Legalábbis Ben számára: Nina ugyanis nem érzi, hogy annyira passzolnának az ágyban. Bár hozzá kell tenni, ő nem tartja ezt egy kapcsolat szerves részének.

Realista sorozatunkban évzáróhoz/évadzáróhoz érkeztünk, mondhatnánk úgy is, hogy „már hó takará el a bérci tetőt”, tehát 1987 végén járunk, itt a szilveszteri rész, amit én önkényesen évadzárónak veszek. Csak mert. Relatíve lapos utolsó előtti részünk volt, Mágen és kedves neje Etus remek dramaturgiai cselének köszönhetően egy asztalhoz ültek. Feri lesérült, de vett ágyat, Jutka karácsonyügyi peresztrojka-biztossá lépett elő. Fogtündér találkozott élete értelmével. Taki a rendőrségen vallott. Remélem, az utolsó rész ennél izgalmasabb lesz.

Fogtündér és Fontoska érkeznek a Ferihegy 2 mozgólépcsőjén, eközben az előző részben megismert erdész tüsténkedik a várópultnál. Fontoska buliba hívja Fogtündért, de a mi Gyümikénk oly bánatos, hogy sehová nincs kedve menni. Ekkor szólítják a hangosbemondón. Egy csokor várja, meg egy üzenet, őt bizony itten követni fogják. Húúúúú, de izgalmas! Már a metrón vagyunk, jön az ellenőr, Tündérkének nincs bérlete, de beugrik az ismeretlen és közli, hogy ő a gyámja. Nofene. A metróból kifelé jövet pedig közli, hogy kövesse Fogtündér. A saját érdekében. Ritka hülye befejezést láthatunk, igazi Szomszédokos csavarral. Az ismeretlen lakása a végcél, ahová Fogtündér csak úgy besétál (mert ha baj van, majd biztos lerambózza a nála két fejjel magasabb férfit), majd sakk következik, szó szerint, mert egy sakktábla van előkészítve. Kiderül a férfiú neve (Szelényi János), majd Gyümike közli, hogy várja a lépését. Hát én sakk-matt lettem, az biztos.

Itt van május elseje. A kikelet és a hazaszeretet ünnepe. Ne feledjük: 1987-ben még mindenkinek kikelet vonulni, de mindenki hazaszeretet volna menni. A sorozatban egyébként jön a karácsony. Az események a múlt részben igencsak felpörögtek. Alma kezét megkérték, de kikosarazta Lacit, Lenkét csőbe próbálták húzni, de ez nem jött össze, Taki gyalogost gázolt Ferivel, vagy mégsem. Feri vagont pakolt és ellentmondott a főnöknek, Jutkáéknál mikulásünnepség volt, eredetileg HTK-s nyulakkal, majd végül mégis csokimikulással. Juli majdnem lefeküdt Gáborral, de „Houston, baj van” problematika miatt mégsem jött össze az eksön, illetve Juli majdnem kibékült Ádámmal, de aztán végül két szék közül a pad alá esett, ahogy ez várható volt.

Moby Dick és Junior Szupernagyinál dekkolnak, Moby egyre kerekebb, amit az elé pakolt, exponenciálisan növekvő számú és kiterjedésű krémesek elfogyasztása is indokol. Junior erőteljesen szorong, baszogatja is Mobyt a zabálás miatt. Csak ezerötszáz pénzt sikerült összetakkerolni, ez pedig nem elég egy színes TV-re. Mint tudjuk, Julcsi tudományosan eddig igazolatlan elmélete szerint egy színes TV egyenlő családi béke. Moby végre ellenkezésbe csap, szerinte elég egy fekete-fehér is, arra is kibékülnek az ősök. Hát Moby sem lesz már sokkal hülyébb (el ne kiabáljam). Szupernagyi közbelép, lesz TV mégis, kicsit használt, de színes. Mert hát Etus persze mindenre tud megoldást. Csak nehogy Color Star legyen az a használt TV, mert akkor a szokásosnál is robbanékonyabb karácsonyuk lesz Mágenéknak.