Elérkeztünk az első évad fináléjához, a záró duplaepizód konklúziójához. A múlt héten ott hagytuk abba, hogy hőseink egy része azon dilemmázik, mi legyen az újonnan fölfedezett Kobollal és a körülötte keringő cylon bázishajóval, egy másik részük épp túlélni próbál egy kábé százkilométeres zuhanást, a harmadik részük pedig, nevezzük Starbucknak, épp úton van hazafelé, hogy kiraboljon egy múzeumot.

Kapcsoljuk a bolygó felszínét, ahol a lángokban álló Raptorból épp előmásznak a kényszerleszállás túlélői. Baltar doki ijedtében majdnem bent ragad a gépben, végül csak az ad neki erőt, hogy a segíteni próbáló Crashdown helyére Sixet hallucinálja, és belé kapaszkodva húzza ki magát. A legénység gyorsan elmenekül a felrobbanó bombázó elől, egyedül a tudós terül el önkívületben a buja földön.

A Galacticán eközben Adama kérdőre vonja Roslint, hogy mégis milyen jogon küldi el az ő pilótáját valami soron kívüli küldetésre a Capricára, miközben a következő sarkon várják őket a cylonok. Az elnöknő túllőtt a célon ezzel a hátbatámadással, ezért a parancsnok jól lemondatja, amit ő persze megtagad. Mindketten azt hiszik, a másik fél blöfföl.

Adama úgy dönt, Sharont küldi Starbuck helyett a bázishajó megsemmisítésére. Az elkötött ellenséges vadászgép hiányában egy Raptort szerelnek föl a cylonok jeladójával, így elhitetve velük, hogy a saját ügynökeik szöktek meg a Galacticáról. A parancsnok nem is tudja, milyen közel jár az igazsághoz.

Starbuck megérkezik az atomtámadástól besárgult Capricára, és hamar meg is szerzi a múzeumból a nyilat, amellyel föl lehet nyitni Athéna koboli sírját, a Föld felé utat mutató helyet. Rajtakapja azonban az egyik Six, akit hosszas nőbunyó után sikerül legyőznie. Épp erre érkezik meg Helo és az ál-Sharon is, aki időközben elárulta a férfinak, hogy milyen fontos Apolló nyila, plusz hogy teherbe esett. Csak ennek az utóbbinak köszönheti, hogy Kara nem lövi le rögtön, miután megpillantja és fölfogja, hogy cylonnal van dolga.

Boomerék simán megközelítik a bázishajót, láthatóan bejött a tervük, azonban az atombombát nem tudják elsütni, mert a kioldója rejtélyes módon beragadt. Úgy döntenek, bedokkolnak, és manuálisan hozzák működésbe a robbanószerkezetet, aztán gyorsan lelépnek.

A bázishajó organikus, nyálkás szövettel borított belsejében azonban Sharon váratlan ismerősökbe botlik: egy tucatnyi pucér másolata bukkan elő. Felvilágosítják, hogy nem harcolhat a sorsa ellen, ő azonban menekülőre fogja, otthagyva őket az időzített bombával.

Adama Tigh ezredest és Leet küldi egy csapat fegyveressel az elnöki különgépre, hogy erővel vegye át a hatalmat. A fián azonban eluralkodik az igazságérzete, mikor letartóztatnák az elnököt, ezért a fegyverét az ezredes ellen fordítja. Kiselőadást tart a demokráciáról, Roslin azonban a vérontástól tartva nyugalomra inti, így mindkettejüket lecsukják.

Baltar, akit a többi túlélő magára hagyott a fűben, Six vezetésével afelé az operaház felé indul, amelynek a fontosságáról az előző részben a papnő is beszélt. Itt elmondja neki a képzelt cylon, hogy végül is mit akar ez az Isten egyáltalán: Gaius sorsa az, hogy ő legyen az új nemzedék, az Úr gyermekeinek oltalmazója. A család első tagja már úton is van, egy kislány fog megszületni, aki az eljövendő dolgok arca lesz.

Leet a vezérlőbe viszik a parancsnok utasítására, eközben pedig megérkezik a sikeres küldetésről Sharon és a társa, Racetrack is. Az legénység örömünneppelve fogadja őket, Adama pedig személyesen gratulál a két pilótának. Boomer azonban nem a kezét nyújtja a parancsnok felé, hanem a fegyverét: két golyót ereszt a férfi hasába az egész vezérlő szeme láttára.

A záró képsorokban még láthatjuk a csókolózó Baltart és Sixet, a koboli romokat, a bilincsbe vert Lee Adamát vérben úszó apja fölött, és Sharon döbbent arcát, ahogy felfogja, mit is tett.

Vége az első évadnak.