Na szóval nagyon úgy tűnik, hogy az egész évadon végighúzódó ármánykodás és az elnök eltávolítását célzó gonoszkodás szellemi atyja az eddig mindössze marginális mellékszereplőnek tűnő, tenyérbemászó Billy Chambers fiú volt. Ő hajtotta az elnök ágyába Amanda Tannert, majd ölette is meg, mindezt alátámasztani látszik, hogy az e tényekre rávilágító ambíciózus újságíró gyerek, Gedeon torkába egy ollót döfött Billy fiú. Gedeon most vérben ázva haldoklik lakása padlóján, megérkezik a bevásárlásból szeretője, Quinn, aki természetesen a látványtól sokkos állapotba kerül, de azért megpróbál szakszerűtlen módon segítséget nyújtani Gedeonnak, kirántva az ollót annak nyakából, mire Gedeon pillanatok alatt elvérzik és kileheli a lelkét.

Az események azért a véreskezű Billy fiút is megviselték, aki most katatón állapotban kódorog a Fehér Házban, és elmélkedik, mi a francot csináljon. Quinn vérrel átitatott ruházatban áll a szoba közepén, amikor megérkezik a néhai Gedeon lakásába Olívia. Hívjuk a rendőrséget, mondja Quinn, na azt nem tehetjük, érkezik a válasz, mert akkor kiderül, ki vagy te valójában. Ja igen, pár résszel ezelőtt volt valami olyan beszólás, hogy Quinn igazából 2008 előtt nem is létezett.

A mostani ilyen több idősíkban játszódó, flashback-ekkel tarkított epizód lesz. Az elnök ugyebár felkereste Olíviát szerény hajlékában, hogy együtt gondolkodjanak el a tragikus véget ért Amanda Tanner szomorú élettörténetén, aki, mint kiderült, mégsem az elnök zabigyerekét hordta a szíve alatt. Kitől volt hát terhes, és ki ölette meg aztán a csajt, mert hát nem az elnök volt az. Olívia ettől függetlenül kezdetben nem érti, mit keres itt az elnök, és főleg akkor hördül fel, amikor az elnök előhúzza a mellényzsebből azt a szexfelvételt, amit pár résszel ezelőtt Cyrus társaságában hallgattak, és kéri Olíviát, talán ő is hallgasson bele. Hallgasson bele a hóhér, viszolyog Olívia, ám az elnök nyomatékkal kéri, hogy tegyen eleget kérésének.

Aztán egyszer csak két évet visszamegyünk az időben, amikor még az elnök mindössze kormányzó volt, és az elnökjelöltségért küzdött a mostani alelnök asszonnyal, aki épp leverte őt Iowában. A future elnök felhevülten magyaráz stábjának, mégis, mi lehet a gond, mit kéne tenni? Ekkor megszólal a terem sarkában ácsorgó ifjú Olívia, az a gond, hogy az elnök nem dugja a nejét! A házassága hideg és halott, az embereknek meg fontos a család, és ezt látva nem szimpatizálnak az elnökaspiráns kujonnal. Te meg ki a tököm vagy, kérdezi a future elnök, hát Olívia vagyok, Pope.

Ott hagytuk abba történetünket, hogy kiderült, Amanda Tanner terhes, és Olíviának most ki kell találnia, hogyan tovább. Quinn az irodában szendereg a díványon, úgy látszik, próbaidő alatt még nem kap akkora fizetést, hogy fussa albérletre, aztán az éjszaka közepén dörömbölnek a bejáraton. Quinn rohan ajtót nyitni, de váltunk Olívia lakására, ahová Sztífön állít be egy üveg borral. Olívia hót ideg, és iszik, mint a kefekötő, meg terhességi tesztcsíkokat dobál a konyhaasztalra. Amanda Tanner terhes az elnöktől, Sztífön! Ez tuti, kérdezi a fickó. Hát persze, hogy az, mire Sztífön vigasztalni próbálja Olíviát, biztos szar lehet most neked, mert hát a First Lady a barátnőd, meg minden… Ja igen, döbben rá Olívia, Sztífön nem is vágja ezt az elnök iránti szerelem dolgot, meg egyébként is hülye. Quinn telefonál közben, hogy be kéne menni az irodába, mert hát ott is gondok vannak.

Olívia irodáját megszállta valami latin-amerikai diktátor magánhadserege, Quinn meg adott nekik kávét, nehogy megöljék. Jön Abby meg Huck is, sőt maga a diktátor is jelen van, mert épp valami nemzetközi konferencián vesz részt az Egyesült Államokban. Sőt mi több, elrabolták a feleségét, meg két gyerekét, így hát egyből felkereste Olívia irodáját, mivel Olívia névjegykártyája minden latin-amerikai diktátornak ott lapul a zsebében. Segíts nekem, Olívia, mert igaz, hogy elnyomó rendszert meg rendőrállamot tartok fenn, de hát a feleségemet, meg a gyerekeimet, azokat mégiscsak szeretem. Abby, akinek Sztífönhöz hasonlóan nem volt értékelhető momentuma az előző részben, most nagyon szeretne bizonyítani, és ágál ez ellen, nehogymár elvállaljuk! De igen, elvállalják, úgyhogy Abby, kussoljál, egyébként is, Amanda Tanner terhes, teszi még hozzá Sztífön is, szóval Olíviának most nagyon sok a baja, nem igényli, hogy még te is baszogasd.

Az első snittben feltűnik történetünk egyik legfőbb konfliktusforrása, Amanda Tanner, aki épp Olívia irodájában héderezik. Quinn kávéval tömi, míg a többiek azon vitatkoznak, valóban lefeküdt-e az elnökkel, vagy csak kamuzik. Olívia persze tudja az igazságot, aztán felbukkan eheti megoldandó problémánk, egy rendkívül tekintélyes és tehetős cégtulajdonos asszony fia, akit nem erőszakkal gyanúsítanak. Ma tartanak az ügyében tárgyalást a bíróságon, de az ifjú titán még csak el sem ment rá, édesanyja így hát Olíviát és társait kérte meg barátilag, ugyan kerítsék már elő. Az eljáró bíró meg nem szívesen alkalmazná a tárgyalás elmulasztásának jogkövetkezményeit, ezért igen zabos.

Olívia és Harrison kopog egy szállodai szoba ajtaján, egy lepedőbe csavart ruhátlan rüfke nyit nekik ajtót, jöttünk ezért a gazdag ficsúr barátodért. Arrébb is tessékelik a csajt, aki nem igazán örül most itt Olíviáék jelenlétének, de a célszemély, Travis, a helyzethez képest vidáman köszönti őket, miközben egy szál pöcsben fetreng az ágyban. Menni kéne a bíróságra, kis barátom, bakker, reagál a gyerek, hát akkor menjünk, bár azt vitatja, hogy bárkit is megerőszakolt volna. Olívia a cégtulajdonos anyukával is elbeszélget, az asszony váltig állítja, az ő fia nem tett semmi rosszat, csak a körülmények meg a pénzéhes nőcskék áldozata, szegény csávó.

A múltkori keserédes titkok után ezúttal mocskos kis titkokat kapunk, előbb-utóbb a titkok minden lehetséges formája felszínre kerül majd ebben a sorozatban. Olívia tévét néz, természetesen az elnök van benne, miközben egy vélhetően nagy élettapasztalattal bíró asszonyság terpeszkedik a fotelében. Égnek a telefonvonalak, Huckot és Abbyt látjuk, akik épp egy lakást rámolnak ki, míg Stephen az utcán figyel. Az asszonyság valami fényképalbumokat szeretne mindenképpen, Abby meg közben Stephent szidja, figurázza a telefonban, miszerint egy köcsög. Stephent ez most nem érdekli, haladjatok már, mondja a másik kettőnek, forró a lábunk alatt a talaj, itt vannak a rendőrök is, és kiszúrtak! Mondjuk ha nem bámul bele egyenesen egy rendőr arcába telefonálás közben, akkor lehet mindez másképp alakul, de ezt már sosem fogjuk megtudni.

Olivia, Harrison és Quinn az iroda ajtajában strázsálnak, Quinn nagyon szeretné megtudni, mi történik, de nem mondják meg neki. Érkezik egy arrogáns csávó, az államügyész az előző részből, aki hosszasan ecseteli, miszerint ő a törvény, és le kívánja tartóztatni az asszonyságot Olivia irodájában, meg kéne neki a nő ügyfeleinek listája is. Akkor talán kellene valamiféle letartóztatási parancs, ha már te vagy maga a törvény, szól Olivia, hát az meg nincs, így a fickó egyelőre visszavonulót fúj. Aztán csak kiderül végre, ki az asszony, ő a város első számú mádámja, aki mindenféle hatalmasságoknak hajt fel kurvákat (meg Stephennek is, innen az ismeretség, amin persze Abby vehemensen ki van akadva).

Történetünk egy sietős léptekkel korzózó ifjú hölggyel indul, aki az esti órákban betér egy washingtoni bárba, ahol egy jól öltözött férfi várja. A lány neve Quinn, a férfié Harrison, és nehezen követhető eszmecserét folytatnák találkozásuk tulajdonképpeni céljáról. A leány távozni szeretne, mivel úgy véli, csak egy vakrandevúra palizták be, miközben a férfi hevesen bizonygatja, ez bizony itt egy állásinterjú. A lány nem hisz neki és változatlanul lelépne, de akkor Harrison bedobja az aduászt, ő bizony Olivia Pope-nak dolgozik. Mirefel az eddig szkeptikusan viselkedő Quinn csak néz, mint a luki nyúl, ne már, komolyan, Olivia Pope-nak? Hát ő ezt el se hiszi, főleg akkor, amikor ez a Harrison csávó azt is közli vele, hogy valójában egy állást akar felajánlani neki e nagy hírű Olivia Pope szolgálatában. Quinn pedig áhitatos tekintettel, csillogó szemekkel vágja rá ekkor, hogy hát hogyne, ő mindennél jobban szeretne csatlakozni az Olivia Pope-nak dolgozó ún. „öltönyös gladiátorok” soraihoz.

A nagyhírű Oliviával egy liftben találkozunk először, egy aggodalmaskodó férfi társaságában. A jóember, akiről később kiderül, a Stephen névre hallgat, azon izgul, hogy az általuk épp meglátogatni szándékozott ukrán maffiózók bizony ki fogják nyírni őket, mert hát csak három millió dollárt visznek nekik, az meg kevés lesz oda. Oliviát a nyafogás hidegen hagyja, kiszállnak a liftből, köszöntik a két szimpatikus ukrán urat, hoztunk hárommilliót. Az bizony így nem igazán oké, mondja az egyik ukrán, hatról volt szó, mindeközben társa sokatmondóan előveszi pisztolyát és elállja a kijáratot. Dehogyisnem oké, oltja le az ukránokat Olivia, javallom, hogy fogjátok és fussatok, mert különben gond lesz. Ez az Olivia tényleg egy nagy forma,  mert az ukránok nem hogy ki nem nyírják, de ellenkezés nélkül zsebrevágják az átadott pénzestáskát, és a találkozó happy enddel ér véget.