Éljen május elseje, ég a szívem belseje! Éljen a munkahét, yihaaa! Jól van tudom, nincs május elseje, de ünnepi hangulatom támadt a munkahét kapcsán és úgy néz ki Anikónknak is, mert irtózatosan lelkes, de a tegnapi összefoglaló alapján szerintem csak azért, mert nagyon élvezi, hogy rommá szívatják a nyomoroncokat egy kis delláért. Mielőtt azonban láthatnánk a keményen dolgozó villamunkásokat, megkínálnak minket Fruzsina és hű utánfutója Ragacs Renátó szerelmi évődésével. Ragacsnak kilóg a lóláb, mert Fruzsinát nem lehet megcsókolni este, meg napközben, meg a többiek előtt, meg elő adásban, meg amikor a kamerák látják és felkérdezi a nőszemélyt, hogy akkó’ mégis mikó’. Fru valamit hadovál amiben kétszer van, hogy faszom és szerintem nem a lóláb lóg ki, hanem egy fél ló áll már ki Fruzsina szájából, Ragacs nem is hagyja ezt annyiban. Bár ha Ragacs rólam akarná lehúzni az éjszaka közepén a bugyimat én akkorát rúgnék az oldalába, hogy hazáig repülne, nemcsak faszomoznék az ölében ülve másnap reggel. Mielőtt eret vágok ettől a jelenettől Merci felvinnyog: NYÍLIK A RAKTÁR! Az éhezők beszabadulnak tehát a raktárba a megvásárolt javakért, mindenki átlátszó műanyag ládában kapja a szajrét.
„Ez ilyen nagy májkrém? De a kenyér ilyen kicsi???”- kiált fel Dzsina a konyhában a ládája kipakolása közben azután, hogy az udvaron a kóla kicsiny méretére csodálkozott rá (ezek szerint neki nem tűnt fel, hogy 0,25-ös kólát vett – pedig ezt még én is láttam innen a doboz másik oldaláról). Nos amit Dzsina májkrémnek hív többször is az kenőmájas (ezt is kérte, csak nem rakta össze, hogy májas=kenőmájas), ha pedig a kenyér olyan kicsi, feltételezem olyan kicsit kért, úgy hívják toast.
Mindenki farkas éhes, egész nap nem ehettek, most tömik a pizzát, melegszendvicset, kifliket. Robi ügyesen vásárolt, ő főtt ételt vacsizik és ahogy elnéztem az árakat sokkal többen tudtak volna alapanyagot venni főzéshez, ha egy picit okosabban osztják be a pénzt. Ahhoz viszont ész is kellene, aminek az eloszlása a villában négyzetméterenkénti bontásban nem számottevő és általában oda esik több, ahol éppen Robi és Bálint tartózkodnak.

Az adás neuralgikus pontja szokás szerint egyből az elején eljön mikor meghallgathatjuk, hogy hol olvashatóak a játék részvételi feltételei és bár sok rosszat kinézek az RTL-ből, nem hinném, hogy el szándékoznák adni a szerveinket. Egy világjárvány idején, a magyar kormány és az EU közötti újabb huzavona közben mi is lehetne a legfontosabb infó a villalakók számára a külvilágról, mint az – igen, kitalálták – Instagram követőik száma!

„Olá misz ámígósz”! 4 hetes röpke kis egészségügyi kényszerszünet után „áj em bekk”! S nem csak én vagyok „bekk”, hanem lassacskán a hogyvótok is, mert mostantól (reményeink szerint) az irományok száma exponenciálisan emelkedni fog az eddigiekhez képest, szóval tartsatok ki, mert összeállunk, mint Lehetegyvéleményem?Gábor haja 3 flakon hajlakktól.

A mai nagyszerű adást Anikónk fogja össze, kezdve a napi kérdéssel: kit hív ki Gabesz? Szerintem akit akar, de másfél óra múlva mindenképp megtudjuk a választ az égető kérdésre.
A villa szerelmeseivel indítunk, szegény Virdzsókám már megint arról győzködi Danit, hogy mennyire szeretne neki bizonyítani és igenis változott mióta a villában lakik és nem kislány – hanem rosszlány – és Dani által (!) változott és et cetera. Az én szemem meg már most tikkel, pedig egy perc telt el az összefoglalóból, de nem bírom hallgatni ahogy Virdzsi mindig lemegy kutyába ez előtt a fasz előtt. Amikor az ágyban könyörgött Virdzsi a részeg Proli Úrnak, hogy adjon neki még egy esélyt, még azt is mondta, hogy „szeretlek”, amire Dani nemhogy nem reagált, hanem rúgott még a szerencsétlen csajba egyet és most is arról vekeng Virdzsi, hogy érzései vannak Dani felé (kiégek ettől a beszélgetéstől), Dani meg csak mosolyog az orra alatt.
A következő blokk sem jobb, Renátó újfent szakít Frúval, mert úgy érzi lejáratja magát. Az a helyzet Rencsi, hogy ennél jobban már nem igen tudod és hidd el, nem Frú itt a legnagyobb baj, hanem az ordenáré viselkedés, amit újra és újra bemutatsz matt részegen. Én inkább emiatt aggódnék. Frú meg adja alá a lovat, nem akarja teljesen elengedni a hősszerelemest és a riportban pironkodva vallja be, hogy talán mégis érez Renátó iránt valamit. Ha lenne egy szelep a fejemen, mint Feuerstein lovagnak a Szaffiban, most kiengedném a gőzt, mert ezektől a szerelmi szálaktól agyvérzést fogok kapni ideje korán. Legalább a kihívásig meg kellene őriznem szellemi épségemet.

Peti nagy lendülettel köszönt minket ezen az elátkozott estén. Úgy kísér minket ma végig a retteneten, mint egy infantilis, szadista Vergilius Dantét a Pokolban. Nyomasztó rész lesz tehát a mai. Peti lezárja a nézői szavazást, azaz megtudjuk, hogy a lakosság (rendőrségi szóvivős dialektusban „lakóság”) szerint ki generálja a legtöbb sztorit a villában. A legkevesebb szavazatot kapó búcsúzik. Rutinosabb néző azért sejthette, hogy ez a végkimenetele a szavazásnak, de azért szerintem lehetne ezt azért előre is jelezni, vagy a kérdés lehetne konkrétabb (ki húzzon haza sürgősségileg). Mercédesz lett a legutolsó, 1.14%-kal. Átütő sikernek ezt legfeljebb egy kamupárt mondaná, mert már pont nem kéne visszafizetnie az államtól kapott kampányfinanszírozást.

Üdv, én is új vagyok, mint Laura, és kicsit szégyellem is magam, hogy ilyen jó részt kaptam, miután Dzsudibíéknek 5, szerintem elég unalmas nap jutott. Puskás Peti köszönt minket, sok erőt kíván Anikónak, meg nem nevezett ok miatt. Rákeresve kiderül, hogy Anikónak valamilyen sürgős, komolyabb műtétje lesz holnap. Én is kitartást kívánok, bár aki Alekosszal és Baukó Évával közel 5 hónapot élt egy fedél alatt komolyabb emberölési kísérlet nélkül, abban biztosan bőven van kraft. Peti utal Klág Dávid telexes Való Világ kritikájára (aminek sok állításával lehetne szerintem vitatkozni), amiben csurig spurizott Tillaként lett megemlítve.  Amúgy vicc és gonoszság nélkül együtt érzek vele: én is olyan munkát végzek, amire alapvetően alkalmatlan vagyok és én sem töröm össze magam a fejlődésért. Népi hősöm vagy Peti, hajrá.  

Üdvözlök minden olvasót, ebben a szezonban én is csatlakozom a VV hogyvolt-írók kis csoportjához. Remélem, hogy jól fogtok szórakozni az írásokon (nagyon fogok igyekezni, hogy így legyen és szánom bánom, hogy így megcsúsztam az írással) és azt is remélem én is jót mulatok majd a gyökereken mialatt írom a posztokat.

Anikó tanító nénis kis kontyban azzal köszönt minket, hogy mindenki nyugodjon meg, mert végre teljes létszámmal fog dübörögni a jubileumi VV, ugyanis este beköltözik Mercédesz és Bálint. Még szerencse, mert annyira izgultam mikorra töltik fel az állatkertet, hogy az álmatlan éjszakáktól ma reggelre idegállapotba kerültem.
Szigorúan hívja fel Anikó a figyelmünket: Mercédesz nem összekeverendő Mercivel és Digó nem Diégó, majd hozzáteszi, hogy magnéziumot szed, hogy ezt a jó formát megtartsa amit most mutatott – már a nevek prezentálását illetően. A mai briliáns kérdés: kit pocsékolnak meg először a lányok közül? Tessen szavazni, én az ötből az egyikre tippelek.

Az idei első dupla – ha a legelső részt nem számoljuk. Nem csodálkozom, volt mit mesélni és így lett igazán kerek a mostani sztori. Szokásommal ellentétben sikerült rövidre fognom a mondandóm és a lényegre koncentrálni. Lássuk miből élünk:
Kim kiesése után Michele értetlenkedve érkezik vissza a táborba, nem érti miért nem mondták el neki, hogy Kim lesz az esti kieső, pedig egyértelmű volt, hogy Jeremyt akarja játékban tartani. Elmondom miért. Nem tekintik partnernek, ezért. Michele-re még mindig úgy néz mindenki, mint egy utasra. Valljuk be, van ebben valami, mert ez már a sokadik szavazás ami után leesett állal tér vissza a táborba. Jeremy is értetlenkedik. Ő azt nem érti miért ilyen népszerű, hogy sokadik alkalommal akarják kiejteni. Ezt is elmondom – bár kezd úgy tűnni mintha a seggemben is fejem lenne, de nem atomfizika ez, nah - senki sem érzi úgy, hogy lenne esélye Jeremy ellen a döntőben. Ennyi. Egyszerű ugye?

Másnap reggel minden megy tovább a rendes survivor kerékvágásban. Jeremy és Tony arról beszélgetnek a tűznél mindjárt vége. Nem sok már, alig több, mint egy hét van hátra. Két hét – mondja Tony. Jeremy ránéz értetlenül: két mi? Két hét! – mondja Tony. Ugyanis Tony szerint egy munkahét 5 nap, tehát a 9 nap az 2 hét. Ezért kellene nektek rendőröknek visszamenni az iskolába!- mondja Tonynak. Miért? 10 nap az 2 hét. – mondja Tony. 14 nap, az 2 hét! A hetet nem munkanapban számoljuk. Mi van a hétvégével? Tonyt nem lehet meggyőzni, Jeremy nevet, Tony halálosan komoly. Ma is tanultam valamit – bár nem vagyok benne biztos el merjek-e dicsekedni vele.

A múlt heti one man show után, Tony telefonja egész éjszaka csörgött: Hello, my name is Penny Tony. What is problem please? Hello, my name is Tony. Please hold! Sarah annyira kiakadt a tanács miatt, hogy a parti kiabálását – amit suttogásnak szánt a drágám, de elszámolta a mamanucai levegő sűrűségét, így jobban terjedt a hangja a vártnál – még a táborban is hallották. Kinyírtad a játékomat Tony! Ezek után senki nem akar velem szóba állni! Ennyi volt, végeztünk!– „suttogta”. És ez kérem az, amikor Sarah nem mérges, mert elhatározza, hogy nyugodt marad. Nem szeretnék vele találkozni, amikor valóban feldühítik. Tony vérbeli ügyfélszolgálatos módjára megnyugtatja, vagyis mivel Sarah nyugodt mondjuk úgy, értelmet beszél a fejébe, elsimítja a dolgokat és visszaállítja a rendet: Cops Are Us Rules.
Ben száját is befogja az infóval, hogy van egy rejtett védettsége – ekkor a szemem enyhén tikkelni kezd, a szám széle pedig kissé megremeg: M I É R T? Mégis MIÉRT kell ennek az infantilis, játék szempontjából megbízhatatlan embernek ezt elmondani? Ám mire jobban belemerülnék a MIÉRT fejtegetésébe, Tonyt leszarja egy madár. Vagy egy denevér. Vagy valami éjszakai repülő lény. Ezzel nemcsak az én gondolatmenetem szakad meg, hanem Tony és Ben beszélgetése is. Az instant karma utolérte emberünket. Van ez így.

Egy kis madárszar azonban nem állíthatja meg az én Tony haveromat, reggel ott folytatja ahol korábban abbahagyta, my boy Tony is back! Ezúttal nem épített levelekből, ágakból rejtekhelyet és nem is a földbe ásta bele magát, nem-nem. Szintet lépett. Felköltözött egy fára. Hogy hol? Még szép, hogy a kútnál! Hülye vagy? Eddig is bevált – majdnem mindig, de egyszer biztosan. Sarah kuksizza meg mit csinál és mondja neki: minden zöld, nem látlak. Kiváló, indulhat a kémkedés. Ha mást nem, annyit biztos nyer vele, hogy ott nem tojja le újra egy másik madár.

Jeremy angolosan távozott a tanácsról és ma vele kezdünk. Mondjuk az angolosan távozás erős túlzás, tekintve a szövetség nyakig szarban hagyását és azt a tényt, hogy ezután újdonsült haverja Tyson távozott. Ugyanakkor hibáztatni nem lehet, mert Jeremy magának szeretne 2 millió dollárt nem másoknak és ha nem húzza fel a nyúlcipőt, búcsút inthetett volna a terveinek. Mindenki masszívan hazudik mindenkinek két hete. Mentem volna egy előnnyel a zsebemben az Edge-re? - kérdezi. Jogos. Bár könnyen lehet, hogy a többiek így is vért akarnak majd. Jeremy is ezen gondolkodik a tűz mellett és azon vajon ki esett ki. Sokat nem kell várnia és úgy néz ki nem számíthat sok jóra. Ridegtartás van, hiába kérdezi mi történt senki nem kezd vad sztorizásba. Nem látod? Tyson nincs itt. Shitfuck! Oda a pajzs! Nem meglepő módon Jeremy maradt az első számú közellenség. Ben fejébe próbál értelmet beszélni és azt magyarázza neki, hogy Tyson kiesésével ő is veszélyben van, mert „tippelj ki a legnagyobb, legkeményebb pasi itt?” – költői kérdésnek szánja, de Ben teljesen őszintén visszakérdez: te? … Tényleg? – kérdezi Jeremy döbbenten, de egyébként van ebben az ártatlan kérdésben valami. Simán kiszavaznám Jeremyt Ben előtt. Sorry dude, ez a hajó elment.

Elérkezett az epizód, amit minden évben megkapunk és a készítők – velem ellentétben – imádják. Vegyétek elő a százas zsebkendőt, jön az érzelmes aláfestő zene és a közeli képek a játékosokról, mert itt vannak a rokonok. Most kivételesen hamar történnek a nagy találkozások, mert még 10 játékos van versenyben. Méltón ünnepelve a 40. évadot nem egy családtag, hanem jóformán az egész pereputty utazhatott. Na jó. Nagybácsik, nagynénik, nagymamák, nagypapák azért nem, de a gyerkőcök – akinek vannak – eljöttek.
Kimhez a férje és a három lurkó jött. Nemcsak Kim sír, mindenki. A gondolattól, hogy találkoznak a szeretteikkel már most összeroppantak. Benhez is a család jön. A kislánya egy „surpriiiiiiise” kiáltással rohan elő a dzsungelből. Cute. Sophie-hoz a vőlegénye jött, Sarahoz pedig a fiúk. Denise-hez a férje és a lánya érkezett, Nickhez a menyasszonya, Tonyhoz a feleség és a gyerekek. Az egész család sír. Tony erről fantáziált rég, hogy az egész családja eljön hozzá. Amikor először játszott a felesége nem tudott eljönni hozzá a szigetre, mert a kislányuk még pólyás volt. Amikor Tony nyert, szintén nem tudott ott lenni, mert a kisfiukkal volt várandós. Most végre mind itt lehetnek. Good for them. Michele-hez a tesója jött, Tysonhoz és Jeremyhez a feleség és a gyerekek. Tysonnak, az egyik kislánya nincs itt, Jeremy meg alig várta, hogy sorra kerüljön. A legutóbbi loved one visitnél mondta el Val (Jeremy felesége), hogy kisfiuk lesz – ő most Jeremy karján ül és azóta született egy 4. gyerkőc is, akit Val tart a kezében. Miután mindenki leült Jeff elsüt egy béna viccet hogyan fog mindenki részt venni a mai játékon, majd elmondja a jó hírt: nem lesz játék, együtt tölthetitek a délutánt mindannyian a táborban. Képek a következő oldalon.