Ennyi volt, az évadzáró sorozatzáró is egyben. Látszik, hogy az alkotóknak nem marad elég idejük, illetve az is, hogy számítottak a második évadra. Megpróbáltak házalni a sorozattal néhány kábeladónál, ám süket fülekre találtak, senki nem kért a folytatásból.
Az utolsó részben kapunk egy gyenge lezárást, ám megmarad jó néhány, főleg az utolsó 4 részben felvetett kérdés – válaszok nélkül sajnos.
A rend kedvéért utolsó alkalommal is válogatott, korábban már látott képsorokkal nyitunk, majd egy fogadás helyszínén járunk. Az est fénypontja Josef Konstan, akinek az adománya nélkül nem épülhetett volna fel egy sportcsarnok Sarah Whitley(!) emlékére. A kosárcsapat tagjai is jelen vannak (ők fogják a pályát majd használni), külön megtiszteltetés, hogy Dominic is itt van, aki ma már a profik között játszik. Az éljenző tömegben ott tapsol Beth és Mick is. Kiderül, hogy a Hearts College-t még Josef alapította, ezért is kapták ők a pályát. Mick eközben Josef nőjével beszélget, Beth tippje szerint egy 1715-ben született magyar(!) arisztokrata lány lehet, akit J. változtatott át. Valójában semmi ilyenről nincs szó, Simone 1980-ban született, és nem vámpír.
Beth elgondolkozik azon, ha Josef egy emberrel folytat bensőséges viszonyt (és bizonyos időközönként iszik a véréből), akkor talán közte és Mick között is működhet a dolog. A lány számonkéri a magánnyomozón, hogy hány korábbi „donor-kapcsolata” volt, mikor egy nézeteltérés hangjai hallatszanak: Dominic összebalhézott valakivel. Kiderül, hogy a Dominicot menedzselő házaspár is vámpír, kb. 150 éve lehetnek házasok. Tánc, miközben Beth azon filózik, vajon ez a másfél évszázad mennyire tűnik hosszú időnek valakivel. Attól függ, ki az a valaki. Sikolyok döntik romba a meghitt hangulatot, Dominic holtteste mellett Simone tördeli a kezeit: „Nem én tettem” – suttogja. Főcím.