Hogy az epizód eredeti címe (Election Day) miért nem felelt meg a fordítóknak, rejtély, a sorozatot nem annyira ismerők akár valami szalagavatóra, esküvőre, barmicvóra vagy kivégzésre is gondolhatnak a cím alapján, mert mind jelentős nap, ugyebár. Választunk tehát, két napban, vége a feszültségnek, jövő hétre kiderül, hogy az utolsó 6 részben Santos, vagy Vinick áll-e a középpontban.

A látszólag nyugodt Santos stábbal nyitunk, hét óra múlva nyitnak az urnák, addig már nem nagyon lehet mit csinálni, isznak hát egy szálloda bárjában, és csak remélni tudom, hogy dugás lesz a vége, mert nagyon rájuk férne. Mármint Joshra és Donnára, de lehet Lou-ra is. Szépen párokba rendeződik a kis csapat, csak pont ez a két bolond marad lent a bárban? NE MÁR!!!

Babonás nap van a kórházban, mert négy beteg gyors egymásutánban távozik közülünk, és a hullaházból az az infó jön, hogy a babona szerint vagy három, vagy hét halál van, már ha csoportos a téma, ugye. Nem tudom, hogy itthon ezzel hogy vannak az orvosok, meg kéne kérdezni. Mivel négy újabb beteg kerül képbe, lehet izgulni, hogy a faszkalap fejsérült, a jócsaj, vagy a főnök AA támogatója mondja-e be az unalmast, mivel a negyedik az Danny, a Szívbeteg Ember, akibe Izzie szerelmes, tehát nem halhat meg.

Ezen a héten fokozódik a helyzet, kezd beindulni a verkli. Civilek érkeznek a hajóra, köztük egy cylonnal, mégpedig azzal a modellel, akit már egyszer láttunk újságíróként. A pali felrobbantja magát, és Adama kissé idegese lesz - Baltarnak ideje valami működőképes cylon-detektorral előállnia, mert lesz nemulass. Ja, Chief dugja Boomer1-et, attól eltekintve, hogy Tigh  megtiltotta neki, egy másik mellékszálban a szerelők házipáleszt állítanak elő.

A robbanásban hárman meghalnak, harmincan megsebesülnek, és most már egyre többen tudják, hogy a cylonok emberszabásúak, ami komplikálja a dolgokat, mert elkezdődhet a "haragszom a szomszédra, tehát cylon" paranoia. Adama a fegyvermesternőt kinevezi egy független bizottság fejének, az lesz a dolga, hogy a biztonságot megerősítve elejét vegye az ilyen szabotázsakcióknak, és keresse meg, ki segített a cylon terroristának.

Talán azért nem kedveltem annyira ezt a részt, mert itt ruccanunk át Indiába, és kezdünk meg egy számomra rohadtul idegesítő szálat - én ezeket a Mohinderes részeket valahogy nem tudtam megkedvelni, a faszi nem magyon érdekel, kész, ez van. Jó, az apja nagy arc, már a Csillagkapuban is az volt, inkább lenne róla flashback ezerrel. Mohinder temet és sír, mi pedig átruccanunk az USA-ba, ahol Isaac Eden kisasszonyt látva ébred, ennél szarabb reggelt is el tudok képzelni. A feladat egyszerű, és testhezálló: festeni kell, de hernyó nélkül, mert úgy nem jó. Eden majd segít ebben, és akkor nem lesz nagy bumm New Yorkban.

Ami miatt viszont imádtam az epizódot, az a Hiro-Ando vonal, akik egy texasi étteremben kötnek ki, és találkoznak össze egy pincércsajjal, akiről az derül ki, hogy konkrétan mindent megjegyez, amit mondanak neki, így elég könnyen tanul pl. japánul is. A pincérnő-Hiro interakció nagyon vicces, és kicsit kizökkenti az embert a sorozat meglehetősen komor hangulatából. A komor hangulatról Sylar barátunk gondoskodik mellesleg, aki szintén pont ebben a kávézóban csücsül, de nem sokáig tétlenkedik, mert kinyírja a csajt a már megszokott fejtetőlevágásos módszerrel. Nabazmeg. Szegény Hiro.

Belfastban nyitunk, kommandósok szállnak meg egy épületet, lassított felvételben menekülnek a civilek, bomba a házban, ami fel is robban, mert a bombaszakértő gyerekének a kedvenc színe a piros. Hát, nem jött össze. A felelős pedig nem más, mint a Hivatal angol kiadásából ismerős Ricky Gervais, az egyik legjobb jelenkori brit komikus. Yess, kiváló kis rész lesz ez, kérem szépen. Emlékszünk még a borostás/szakállas Társaság-alkalmazottra, akit Koreából rángattak ki Sydék? Na majd ő segít a bombagyáros ex-IRA taghoz közel férkőzni, ilyen körökben ajánlólevél nélkül nem lehet csak úgy mászkálni. A megtért rosszember szereti az amerikai kábelcsatornákat, és elárulja Sydnek, hogy a bombás ember valami oroszt vár majd a találkára, yeah, Vaughn orosz akcentussal beszél majd angolul.

5 nappal vagyunk a választás előtt, mindenki készen van idegileg, ez Annabeth esetében nótázásban csúcsosodik, amit szívesen elfelejtenénk. Santosné nagyon feldobott, hiszen így-vagy úgy, de véget ér a bohóckodás öt nap múlva, Donna azt reméli, hogy Josh végre maga alá teperi, Josh pedig csak meg szeretné nyerni a rohadt választást. Santos kimerült, kezd szétesni, mint az AS Roma a Manchester ellen, de Josh  azért Josh, hogy rendbetegye a dolgokat.

A mellékszálunk ezen a héten érdekesebb, mint a főszál, hiszen Toby-ról van szó benne, aki amellett, hogy okosan és dühösen néz maga elé, leszarja, hogy az államügyész az igazságszolgáltatás akádályoztatása címen is be akarja varrni, nem árulja el neki, hogy kitől van a siklóra vonatkozó információ. Az infó Leotól, CJ-től vagy Toby halott bátyjától származik - megértem, hogy nem dumál.

Ajaj, az eredeti címtől (Band-Aid Covers the Bullet Hole) megint elszakadtunk, de valahol stílszerű a címadás, a magyar kollégák úgy látszik ráéreztek a sírós-picsogós stílre, és az epizódcímeket is ehhez igazították. Lássuk, hogy ezen a héten kinek miért fáj a szíve! Izzienak ezért fáj, mert van egy betege, Danny, akibe máris szerelmes, és hát Danny, mint említettük, beteg. Nem is kicsit, nagyon: a szívével van baja, neki tehát azért fáj, mert beteg. Ja, és bejön neki a kissé monomániássá váló Izzie is, kinek ne jönne be Katherine Heigl, amikor 185 centis valójában, két nagy csöccsel megáll az ágya felett? Na ugye.

Alexnek is fáj a szíve, vagy inkább a farka, már nem is tudom, mert ő megdugná Izzie-t, de az meg ugye a szívbeteg manus után ácsingózik, szóval ez az út már nem járható. Meredith-nek azért fáj a szíve mert pont annak a manusnak kell elmesélnie, milyen csúfságot tett George barátunkkal, akibe hóttszerelmes. Sheperdnek azért fáj a szíve, mert Mere kefélt George barátunkkal, de neki ott van Addison, aki szemüvegben is kurvajónő, de neki nem ő kell, hanem Meredith, így duplán fáj a szíve. Addisonnak nem fáj a szíve, mert faszacsaj.

Az előző rész cliffhangere után nyilvánvaló volt, hogy a Starbuck mentőakcióval fogunk leginkább foglalkozni, amiről legyen elég annyi, hogy nem nagyon megy. Hiába keresik, nem leleik, és hosszas vívódás után már Adama is feladni látszik a dolgot, ez egy ilyen sport, mondja az arca, vannak veszteségek és lesznek is - ehhez kell Roslin is, aki rávilágít, hogy 48.000 fontosabb, mint egy, és kész. Persze ne úgy tessék elképzelni, hogy ez az első tíz percben történt, csak zanzásítunk.

A keresett szőkenő mindeközben megküzd a hold cseppet sem emberbarát felszínável, a széllel, ami majdnem egy szakadékba sorolja, és az űrruhájának szakadásaival is, mert az atmoszféra sok mindenben gazdag, csak éppen oxigénben nem. A dolog akkor kezd érdekessé válni, amikor rátalál a lezuhant cylon vadászra, és rádöbben, hogy az nem egy robotrepülő, hanem egy kiborgszerű izé, élőszövet, izmok, belszervek alkotják.

Höjj, Shaft iz in da house, Richard Roundtree alakítja a vastagszájú Simone faterját, akit Peter kezelget, és közben elmeséli neki, hogy ő bizony tud repülni, meg minden. Na persze álom az egész, mert amikor Emo kilép az ablakon, akkor felébred, mert SimoneFater meghalt. Nem akarok itt okoskodni, de Roundtree nem írt volna alá egy ilyen 5 másodperces szerepre, szóval látjuk majd még a sorozatban.

ClaireMackó visszakapja az önpusztításról szóló kazettát, ami így is galibát okoz , mert a Kíváncsi Tesó megnézi, és olyannyira kiakad, hogy frankón megtűzőgépezi a csaj kezét, hogy bizonyítékra leljen. Vágnám pofán úgy, hogy csattanna. Kergetőzés, fenyegetés, el ne merd mondani, mert megöllek, stb. Niki magához tér, és gyermeke után koslat, eh, de kár, hogy ilyen szar színész ez az Ali Larter, nem hiszem el neki, hogy aggódik, és azt sem, amikor kétségbeesve Ikint szólítja, erőltetett az egész. Pedig jócsaj.

Az előző részben Arvin bácsi valami titkot emlegetett, lehet reménykedni, hogy fény derül a dologra (muhaha, én kis naiv). A Vaughn házaspárral nyitunk, Michael rálelt az apuka órájára, és azt nézegeti, finom hegedűfutamok a háttérben, biztos lesz valami jelentősége a vekkernek. Mashall a gyerek képét mutogatja a kollégáknak, az Alias az ilyen békés jelenetekből szokott 3 mp alatt totál eszeveszett eksönbe átalakulni, mi lesz már? 

Eligazítunk, egy radikális terrorista szervezet valami plazma izét szerzett magának, ami nem jó, sőt. Ha felrobban, akkor minden összedől, Armaggedon, tömeghalál, stb. Hálistennek megvan a cucc, valahol Vancouverben nyomára is lehet bukkanni, de Marshall nem tud betörni a rendszerbe (van még ilyen a világon?), így menni kell, személyesen. Syd és Vaughn balra el, Vaughnné - aki ugye Tarantino nője - meg féltékenykedik, ki kéne verni a műfogsorát hamar, mert kiégeti a szemem. Hoppácsak, Dix bejelenti, hogy áruló van az ügynökségben, KémFater majd kideríti, muhaha, szarban vagy, szőkecsaj!