Meredith az időről elmélkedik, amely operáció alatt ugyan megáll, de amúgy gőzerővel száguld. Hiszen már a kapuban tolonganak a kiscsibék, azaz a gyakornokok, éppen, mint Mer és – azóta Alexre redukálódott - kis csapata tizenkét esztendeje. És bizony már azóta is eltelt egy egész év, hogy Derek eltávozott. Az újak közül van, aki annyira túlpörög, hogy félbeszakítja Richard ötéves programról, vérről, verejtékről, betegek akaratlan kivégzéséről, - egyszóval az orvosi hivatásról - szóló monológját. A Főnök korát meghazudtoló gyorsasággal veszi vissza a fonalat, miközben a galérián (=piedesztál) terpeszkedő veteránok a csibéket véleményezik. Edwards is úgy vonul be az öltözőbe, mintha nem tegnap lett volna ugyanilyen kezdő, és látványosan Bailey megüresedett szerepére hajt, mint Náci Kettő. Lehet, hogy meg is koronáztatja magát.
Owen jóval szerényebb, nem ülne vissza a főnöki székbe, hiszen eleget szívott már ott. Jackson az esküvői tanú megtisztelő pozíciójába menekül April elől, és a helyzet igen súlyos lehet, ha inkább tölti az idejét a menyasszonyfrizurát készíttető anyjával, mint vele. Catherine-nek is feltűnik, hogy valami nem stimmel, és azonnal belefog a tagadásban lévő férfi analízisébe. Ám mielőtt belemelegedne, a kölkét szólítja a munka, mert giga-tömegbaleset volt a városban. April „Harctéren Edződött” Kepner már a helyszínen elvégzett egy lobektómiát (nem keverendő a lobotómiával), magyarul kikapta valaki tüdőlebenyét. Wilsont lenyűgözte az akció, ettől még a háborúhoz is kedvet kapott. Közben befutnak a mentők, de minek… Csak halottakat hoznak, akiknek állapotán nehéz javítani.