Inara valami kurtizán továbbképzőn tölti az idejét az egyik bolygón, éppen füstölőt gyújt meg egy Buddha szobor előtt, amikor zarándoknak öltözve Mal érkezik. Kedves Buddha, szeretnék egy pónit karácsonyra, poénkodik, de Inara nem vevő a viccre. Mit keresel itt, hát nem jöttél rá, hogy ez csapda? Dehogynem, vigyorog a kapitány, és erre már előlép az Ügynök is. Kedves magától, hogy személyesen jött el értem, mondja Malnak, de magával nincs dolgom, csak adja át azt a River Tam nevű veszélyes nőszemélyt, még mielőtt a csaj pusztulást hozna magára és a hajójára. Jó kis pénzt kap érte, de ha nem fogadja el, a közelben lévő szövetségi hajók megsorozzák a Serenityt egy adag rakétával. Hős kapitányunk persze csak nevet ezen, a pénzt nem fogadja el, a fenyegetéstől nem ijed meg. Ha a Szövetség követni akarja a hajómat, akkor kösse fel a gatyáját, mert a nyomkövető jeladót megtaláltam, ehun van ni, tegye csak el. Az Ügynök arca megrándul, akkor intézzük el civilizáltan a dolgot itt helyben. Mal is így gondolja, és civilizáltan lelövi az Ügynököt, aki azonban testpáncélt visel és ezért meg se sérül. Férfias bunyó kezdődik, a két keményöklű hosszan csépeli egymást, Inara is besegítene, de egy eltévedt ütéstől a földre hanyatlik, és kisvártatva Mal is mellé kerül. Az Ügynök előhúzza a kardját és feléjük indul, közben bölcselkedik: maga nem gáncsnélküli lovag, a Szövetség nem a gonosz birodalma, ez meg itt nem a Colosseum. Az meg ott nem egy füstölő, szól közbe Inara, és valóban, a füstölőbe rejtett fénybomba felrobban, az Ügynök kifekszik, hőseink pedig gyorsan meglépnek egy siklóval a Serenityre, ami máris felszáll.