Na kérem szépen, elérkezett Az elnöknő várva várt UTOLSÓ EPIZÓDJA, amely, mint tudjuk, nem csak az első évadot, de magát a sorozatot is lezárta. Az olyan apróságokon már nem is érdemes fennakadnunk tehát, mint hogy az előző részek tartalmát bemutató kivonatos visszatekintés megint zavaros és következetlen. A szűk stáb még szűkebb részével nyitunk, jelen van Kelly, Dickie és Mackenzie Allen, utóbbit azonban szokás szerint elhívja Vince, hisz próbakérdésekkel kell készülnie a közelgő vitaestre. Az első ilyen az alelnök személyére vonatkozik, így, bár az elnöknő most még nem ad választ, biztosak lehetünk benne, hogy ma erre a kérdésre is pont kerül végre. Van még néhány érdektelen kérdés, de Kelly végre félbeszakítja az eseményt. Közli az elnöknővel, hogy meghalt egy politikus, aki anno nem csak Mackenzie Allen elnökségét, de az alkotmány egyenjogúságra vonatkozó kiegészítését is ellenezte.
Bauer-papa két kedvenc nőjével társalog, választási fotókat válogatnak, miközben a házelnök továbbra is vacillál, nem tudja eldönteni, elinduljon é a következő elnökválasztáson. A Fehér Házban máris sajtót tájékoztatnak, hiszen a vaskalapos politikus halálával végre lehetőség nyílhat az Alkotmány jogegyenlőségi kiegészítésére, s ez láthatóan szívügye az elnöknőnek. Apu eközben jelzi Kellynek, hogy egy magazin komoly cikket közölne az elnöki házaspárról, már az újságíró is itt van, és a szóvivő feladata lesz, hogy az elkövetkező hetekben mindenhová elkísérje őt. A bemutatásnál rögtön kiderül, hogy ők ketten meglehetősen jól ismerik egymást, hisz ahogy apu elhagyja a szobát, Kelly máris lerohadtdisznózza a firkászt.