Nagy egók feszülne egymásnak a mai párbajban, mondja Zé, aki a szürke zakóban, barna gatyában és csillogósra suvickolt cipőben tökre beleillik a vidéki gazdákról alkotott általános képünkbe, Sly meg Andy mehet a picsába a gumicsimmával meg a zizegős piacos mackóval.
Ma Zé a soros, aki köszönt mindenkit a falmlól. Attila szokás szerint mindenki más előtt már talpon, és húzza az igát, ritka irritáló egy gyökér, de azt el kell ismernem, hogy az állatokkal hihetetlen aranyos, érdekes, hogy az emberekkel már nem tud ilyen kedvesen bánni. (Nincs is benne semmi érdekes, az állatok sokkal jobb fejek, mint az emberek.) Munkája végeztével beizzítja a cukiságkampányt: annak a szerencsés asszonynak, kit szerelmének nevez, születésnapja van, mely jeles nap alkalmából egy kis fát ültet el neki (szupercuki). A művelet közben sírdogál egy kicsit, egy arra járó kósza tyúk próbálja vigasztalni.
Anikó feltehetőleg mesemondót reggelizett, hogy ilyen negédes hangon vezeti fel a mai cselekményt, de annyi baj legyen, mert hálistennek az adás felét kitöltő barkácsoló szegmenst látva majd mindenki sírva röhögve fogja felidézni az általános iskolás technika órákat. De előtte még Norbinak döntenie kell, hogy kit állít szopó ágra.
Kisebb kihagyás után újra itt vagyok, rendszeres olvasóim nagy örömére (akikből 3 is van: drága Édesanyám, aki mindig büszkeséggel konstatálja, hogy kicsi lányából olyan nagy ember lett, hogy az interneten DEGRADÁL másokat; a férjem, akinek minden poszt megjelenése után legkésőbb 10 perccel kötelező jelleggel prezentálnia kell a kedvenc részeit a posztból, külön kiemelve, hogy még mindig milyen kibaszott vicces vagyok; illetve természetesen jómagam, mert ugye mi büszkeség az az embernek, ha ilyen színvonalas műsorokhoz adhatja a nevét, még ha csak ily közvetett módon is.) Na de, már megint elkalandoztam. Anikóval nyitunk, akit egy aranyos, benyugtatózott pónika szagolgat.
Szerencsétlen Norbit senki sem vádolhatja azzal, hogy már-már bántóan okos, de ahhoz, hogy diktátor legyen, igazából nem is kell tanult embernek lennie. Volt elég példa erre a történelemben, Ugandában Idi Amin, a szomszédban Ceaușescu se volt egy MTA tag, mégis egy egész népet hajtottak igába, miközben a saját boldogulásukat tartották szem előtt. Persze a Farmon még közel sincs ekkora baj, de az már világosan látszik, hogy ostobáknak hatalmat adni, rossz ötlet. No, de nézzük, mi a jó isten történik Szlovéniában!
Beköszöntött az a hét a lakosságra, amire csak Norbert és esetleg Attila vágyott: a távozó Sándor Norbit nevezte ki gazdának, ami praktikusan azt jelenti a tanyasiak számára, hogy bele fognak gebedni a melóba, és ha egy szalmaszál is csálén áll, akkor a tejbegrízadag lefeleződik. Szép kilátások, ért velem egyet Anikó is, akit végre nem farmerbe, hanem szoknyába öltöztettek, és a cukiságfaktort erősítendő megdobták egy nyúllal meg egy pónilóval is. Jelentem, működik.
Mozgalmas kis epizód volt ez, de mivel vasárnap reggel van és nyolctól Forma-1 is van, nem cifrázzuk agyon a hogyvótot, nem emlékezünk meg Anikó szettjéről, pedig lehetne, és nem megyünk bele olyan részletekbe, mint kinek mit üzentek otthonról a rádión keresztül, pedig az is megérne egy misét, hogy Diának az apja most mondta először, hogy szereti - gondolom fiút várt, hogy mellette ganajozzon naphosszat, na mindegy. Szóval ezek nem lesznek annyira kitárgyalva.
Zé áll a pajta közepén, mint aki beszart, de konkrétan, pipaszár lábait térdben megrogyasztja, és úgy mondja bele a kamerába, hogy egy hónap után a fatmlakóknak szeretetre van szükségük. Szerintem meleg vízre meg áramra, esetleg internetre és egy laptopra, hogy elolvashassák a hogyvoltokat, de mindenki másképpen közelíti meg ezt a kérdést. Az viszont tuti, hogy hosszas kínlódás után Brigi beeresztette a gazdaágyba Gergőt, az ő csendes Tarzanját, és mostantól bármelyik pillanatban várhatjuk a Blikk címlapot a kanolás híréről.
A korábban lement jelölő parti után az az első és legfontosabb, hogy Brigi bejelentse, ki kapja meg a kendőt. Attila vagy Sanya között kell döntenie. A végtelen monológjának egy a lényege, hogy azért nem adja Attilának a kendőt, mert akkor biztos Norbit vinné ki, aki meg speciel le van rokkanva. Ezért most Sanya készülhet a Sándorral vívott Deatmatch-re. De van ennél fontosabb is, hogy Brigi megtalálja a lelki békéjét, és Gergő megcsúnyázza végre. Mondja is neki, hogy
Majd felveszi a dunyha alatt a szerinte szándékosan gerjesztő fazonú bugyikát, ami Gergőnek is improvizál. Attila donaldkacsázva slattyog le a lépcsőn, így találkozik Henivel, aki épp aludni indul. Rendes fasztorlaszként meg is fúrja Gergőék kiskifliző mini maratonját. De nem ez az est egyetlen bulifúró momentuma: Norbi felvitte az ágyába az egyik kismalacot, aki valamikor az éjszaka közepén el is kezdett visítozni. Az sem teljesen egészséges, hogy Gergő Kongó fosójához bújva alszik el éjjelente, de ez, hogy Norbi, mint egy plüsst szorongatva aludjon el egy mini disznóval, teljes agyfasz.
Ez az epizód megint azok közé tartozott, melyekben csak pár karaktert követünk közelről, a többieknek végszó jut jó esetben, már ha az jó eset, ha Szinti beszél, ugye, ezt el kell dönteni majd egyszer, ha lesz rá érkezésem megszavaztatom, ahogy azt is, hogy Zé vehessen-e magára a jövőben a kelleténél minimum egy számmal kisebb felsőruházati terméket, és elfogadható-e a XXI. században, ha egy tévés műsorvezető külsjére a gigerli a legtalálóbb szó.