Hősünk tűzoltóállomás elé parkol full szabálytalanul, majd magára hagyja a gépjárművét, elbattyog a közeli padig és onnan figyeli szabálytalankodása következményeit. Teljesen összeszedetten viselkedik, ebből gondolom, hogy ez már nem a gyógyszerkómás este, hanem némileg előre ugrottunk az időben (tippre egy-két napot).
Miközben a tréler elvontatja a járművet, Ray a múltba réved: arra emlékezik, mikor feleségének meglepetés programot tervezett, ám odafelé úton megadta magát az autójuk a sivatag közepén. A kocsit elvonatták szervizbe, ők pedig bebattyogtak az út mellett lévő pihenőhelyre. A hely kisebb fajta oázis, korcsolya pálya is működik benne. Kapnak az alkalmon, és kanyarodnak egyet. Siklás közben mókáznak, ám ez csak addig tart, míg Abby rosszul nem lesz – a csutka hajból és a vézna arcból egyértelmű, hogy itt már eléggé előrehaladott az állapota. Lepihennek hát a pálya szélén, az asszony közben morcos állapotba kerül. Férje minden tiltakozása ellenére úgy dönt, nem folytatja tovább a kezeléseket, mert nem látja értelmét, meg mert jelenleg a kezelések jobban megviselik, mint maga a betegség.