Mit mondhatnék? Váncsa szerint a marhafarok istenbizonyíték, szerintem a homoki szarvasgomba meg a vajhal, ám semmi nincs kőbe vésve, a rövid lista bármikor bővülhet, bővült is az elmúlt évek alatt. És tegnap is. Megnyugodtam, nem igaz, hogy birka nép a magyar. Nemcsak hogy meg tud élni negyvenhétezerből, de Kingát is kipicsázta, igen. Az Elbűvölően Intrikus Hisztérika Kanca Attila hathatós segítégével kihisztériázta magát a Villábúl, a Jóistenke áldjon meg mindenkit, aki küldött Serire sms-t. Essen rájuk aranyeső is, bánom én. Mogyoró a tejszínhab tetején, hogy nemcsak Kingát, de Olivért is ma látom utoljára a VV5-ben, örömmel látom, hogy Lilu ugyanolyan frizurát visel, mint amilyen nekem is volt már, igaz, én barna voltam és aznap bukósisak nélkül mentem a pijarcra Babettával. Az állás 37-63, természetesen nem tudjuk, hogy Seri vezet. Az elkövetkező szűk negyed órát káromkodással töltöm, először azért, mert Lilu aszongya, nagyon furcsa zaj hasított bele az éjszakába. Persze, hogy rögtön arra gondolok, Olivér fingott megint egy igazán férfiasat, de nem, a Tordas horkol úgy, mintha egy traktort indítottak volna be a szobában. Olivér erre csak akkor jött rá, miután bebútolt az agya. Helyén a fekete lyuk. Tordalinnyót mégse kúrja fejbe egy cipővel, Szandikával röhögnek erőltetten, majd' szétreped a valaguk. Ildi nem érti a történteket, úgy látszik, itt kijött. Nem baj, Ildikém, inkább ez jöjjön ki, mint ami Oliból szokott és nemcsak a bélgázokra gondolok.

A következő percek Tordas ekézésével telnek, értem én, hogy hatvan ikú alatt elképesztően vicces a fingásból parádét csinálni és másokon nevetgélni, hát, istenem. Régen szakállas nőket mutogattak a cirkuszban, most terrakotta színű, bajszos Szandikát Szállnak a darvak szemöldökkel, akiről nem is feltételezem, hogy látta ezt a filmet, meg a konstans PMS-ben szenvedő Fecót, akinek több ösztrogén lehet a szervezetében, mint tizenkét női kamarakórusnak együtt véve, és hát Olivér, akire nem is vesztegetek szót. Szóval, ÉnLázárLászló csak azért volt el vele, mert meg akarta enni, Fecó meg ne sértegesse már a Négyes Szériát, ki a faszom tudott volna azonosulni vele? Meg ki is tágítja az orrlikát, mert van erre külön izomzata. A helyzet súlyosodik, nem elég, hogy az egyszemélyes kampánystáboknak beszédet kell írni, de választani kell segítőtársat a semlegesek közül. Ezekben a pillanatokban kezdem megszeretni Verát. Neki nem segítség se Attila, se Fecó, csituvan, oppardon, elnézést a kommentelőktől, hogy lehet ennyi eszem, szóval CSI21, egyedül írja. Fecó nem is vállalná, bibibí, nem azért, mert a véleményét fel nem vállaló, sunnyogó kis beszari, hanem azért, mert ő küldte ki Serit, nabazmeg, a végén kiderül, hogy Petit is ő ejtette ki. Sőt, kezdek gyanakodni, hogy ő a beépített ember!

Nem ússzuk meg a tehetségkutatókat idén sem, még el sem bontották az X-faktor színpadát, és máris itt van „Magyarország kedvenc énekes reality-je” (vagy hogy reklámozták magukat), a már 6. évadát taposó Megasztár. Én már szeretem, mert egy biztos, hogy nem lesz benne Muri Enikő, és ez jelentős pozitívum a legutóbbi magyarországi dalolós valóságshow-hoz képest. A műsort ismerjük, a promókat, és az ízléstelen új logókat láttuk, a zsűri megújult, sőt a szabályok is, de minderről majd később, mert már kezdünk is. Egy pillanatra megrettenek, mert a hatvanas szám tölti be a képernyőt, és hirtelen azt hiszem, ez már nem a 6., hanem a 60. Megasztár, én meg a tévé előtt kómába estem, és átaludtam ötvenvalahány évet, de nem, csak visszaszámolunk. Ezek után összefoglalót látunk az eddigiekből, vagyis Tóth Vera Cserhátit énekel, Caramel 15 kilóval több, Rúzsa Magdi mezítláb a színpadon, Pély Barnának minden átjön, Somának éktelen fanszőrzet a fején, Fridi közösségformáló erőnek nevezi a műsort, és még Tóth Gabi is embernek néz ki az archív felvételeken.

Ezek után bejárja a díszletet a két műsorvezető, Trilla és Claudia (C-vel írja, ugye?), és ismertetik az új szabályokat: most nem fogunk 4 héten át Bikicsunájokat hallgatni, mert az ide bekerült versenyzőknek egytől egyig el kell nyomniuk egy három perces számot, és pontosan ennyi idejük van a zsűritagoknak eldönteni, hogy az énekes befér-e a legjobb 24-be. A másik lehetőség, hogy azonnal kiesik. Az az ítész, amelyik a legjobb 24-be valónak ítéli a produkciót, megnyom egy hatalmas zöld gombot, és három ilyen gombnyomás elegendő a továbbjutáshoz. Az a baj, hogy ez a koncepció annyira azt az érzést kelti az emberben, hogy nem bíznak semmit a véletlenre, mert honnan tudná a zsűritag mondjuk a 16. hallgatható énekesnél, hogy nem lesz-e utána még vagy 30 sokkal nagyobb ász? De ne legyen igazam, meg ilyeneket amúgy sem kell feszegetni, dőljünk hátra, és nézzük az első adagot az énekes-kínálatból.

Igazi évadzáró jön, amikor alig egy óra alatt a világ a feje tetejére áll, de úgy, hogy nem csak a szereplők szédülnek meg, de mi is csak kapaszkodunk a majrérácsban, és tágra nyílt szemmel nézzük, hogy milyen kézifékes fordulatokat vesz be ez a történet. Nuckynak ugye nem jött össze ez az évad, hiába issza kristálypohárból a viszkit az irodájában, miközben az arany mandzsetta gombját birizgálja, azért csak villamos szék várja, ott pedig addig pörkölik majd, amíg csak a mandzsetta gombjáról lehet majd azonosítani.

Kezdjük Jimmyvel, aki enged a sztrájkoló feketéknek, és előkeríti azt a három Ku Klux Klán-tagot, akik annak idején, értsd az évad elején, kinyírták a Nucknyak dolgozó néger szeszcsempészeket. Jimmy nem egy Grissom, még csak nem is egy Mong, nem morfondírozik nyomok fölé görnyedve, nem rakja össze a rejtvényt az apró részletekből, egyszerűen odamegy a klán gyűlésére, és megkérdezi, hogy kik gyilkoltak. Aztán fejbe lő két random klántagot a nyomatékosítás végett.

Jimmy úgy adja át a gyilkosokat Chalkynak, a helyi fekete közösség megbecsült tagjának, ahogy Grabowskit tálalják fel Mister Gattonak. Gúzsba kötve, kipeckelt szájjal. És a kivégzésre felszolgált áriákért Jimmy csak annyit kér, hogy Chalky mondja el Nuckynak, hogy nagyon szeretne beszélni vele. Sőt beszélgetni.

Hát őszintén örülök, hogy a homlokos pina így megmozgatta a T. Kommentelők fantáziáját, igyekszem a mai posztban is megajándékozni valamivel a nagyérdeműt, egyelőre semmi nem jutott eszembe. Köszönöm szépen az élénk érdeklődést, igen, még mindig, nem, még nem rojtos, iszom a zsályateját, szedem a széntablettát és ha lesz időm, akkor teliholdkor szedek pöndölyben, bal kézzel, vegyvédelmi kesztyűben hangyatojást is, ígérem. Na nézzük a Szőkék Cicaharcát, merthogy elmérgesedni látszik a viszony. Mivel Szandika pszichológusi vénával is rendelkezik, nemcsak okkersárga bőrrel, ezért ő rendel a nyugiban, na, fasza, van teja is meg olyan idegbetegeknek való homokos kapargatós izé. Ami Csabának legjobban nyomja a szívét, az Fecó. Erős lesz, amit Szandika mond, az van, hogy Csaba egy értelmes srác, Fecó meg egy parádé. Bár dr. Véna nem mondja ki nyíltan, hogy Fecó buta, mint az anyafőd, csak céloz rá: lehet, meg sem érti, amit kérdeznek tőle. Sajnos, ezt ki kell mondani. Csaba hümmög, jön az Álegyetértő, Szandika az elmebetegeknek kijáró türelmes és kicsit leereszkedő mosollyal fogadja. Fecó heherészve bevallja, nemhogy ezt a feladatot nem értette, az Arénába se szokott szart se érteni, de nem vallja ám be, az olyan izé, inkább lapít, mint szar a gazban, nehogy azt higgyük, hülye. Kéne szólni neki, hogy nem hisszük, szent meggyőződésünk. Á, azt se érti, ha beszél hozzá valaki, meg nem szereti a komoly témákat se, inkább bólogat, röhög, mint a fakutya meg igazadvanozik. Na jól van, ne húzzuk a szót, legyint Szandi, beszélgessen veled bazmeg az, akinek hat anyja van.

Jön Seri, akiben mélyen él. Az hagyján, hogy Kinga vágja a fejeket meg rosszindulatúskodik, de volt ez a pasi is, a Gergő. Óbazmeg, mámeg itt tartunk. Nemcsak én, Szandika is visítófrászt kap a témától, ez vicc, ez lerágott csont, ez retro. Mindegy, meg kell beszélni. Szandika olyan nyögéssel ül le a hokedlire, ahogy a Banya tette az Indul a bakterházban, jézusom, hát még a szín is stimmel, olyan szép színe van kendnek, tudja mire gondolok, olyan szép sárga! Serit az érdekli, van-e még Kingában valami, ami benne van? Ezt a kérdést felteszi még hetvenhétféleképpen. A süketek párbeszéde azzal ér véget, hogy nincs mit megbeszélniük, és akkor mindent megbeszéltek, aztán persze Kinga puffog, hogy kinyílt a Seri csipája. Seri arra volt kíváncsi, megragadja-e az utolsó alkalmat arra, hogy tisztázza a Gergős sztorit, én sikoltozok és kénytelen vagyok megint az Összeesküvőkből idézni, mi a tarka tökömet tud ez a gyerek, hogy így odavagy érte, édes gyerekem? (Itt aludtam el tegnap a poszt írása közben.)

Az alaszkai Franklin-ben nyitunk, este van, és egy halászhajón egy (szerintem eszkimó/indián) nő és egy férfi van. Brenda az aznapi fogás halait fejezi le egy helyes kis bárddal, és mondja a hazafuvart felajánló Keith-nek, hogy menjen csak az asszonyhoz, ő majd elsétáltatja a halakat a füstölőbe. Pasi el, csaj hóhérkodik tovább. Mikor végez, a stégre lépve zajt hall, de nem lát semmit. Elindul a füstölő felé, de közben többször is újra zajt hall, megáll, hátrafordul, semmi. Pedig mi már látunk egy pár farmernadrágos lábat haladni 15-20 méterrel mögötte. A parkolóhoz érve, a halakat eldobja, és elkezd rohanni. Már majdnem odaér valami krimóhoz, mikor beleszalad egy zöldkabátos alakba. Megkönnyebbül, hogy "csak ő", és már kezdi mondani, hogy azt hitte, valaki meg akarja.... amikor a zöldkabátos valami vékony izét döf a hasába, kétszer is, uhh. Aztán a csaj gumicsizmás lábait látjuk, ahogy az élettelen testét a gyilkos a földön húzza.

Már az öfi elején ideges vagyok, egyrészt a hupilila ingtől, ejnye, Balázs-Balázs, hiába huncut a frizkód, ha ez a bu...férfiatlan üng agyonbassza az összképet, szóval, nem elég ez, Kinga hisztirohamot fog kapni. Mámeg, teszem hozzá. Másnapos ébredezés közben Vera zöld trutyit mereget egy stálos serpenyőbe, kurvaisten, hogy békaepe van benne, attól ilyen a színe, a fekete kakas körmére és szárított heréjére is mérget merek venni, az meg nem kérdés, hogy éjjel mindenki hajából levágott egy-egy tincset és belvajákolta azt is, úgyhogy akkor se ennék belőle, ha kényszerítenének, még a végén gyíkká változnék és nem múlna el. Attila szarul van, mert bebaszott, ráadásul tömeg van, akárhova néz, ember, azt se bírja. Én meg téged, és vagyunk így ezzel páran. Mivel Gombi nem baszott be annyira, hogy alsógatyiban óbégasson az ágyon, vagy jólvagyokot énekeljen a fürdőben, ezért lelkizni megy Serivel a nyugiba. A jelenetet háromszor kellett megnéznem, először azon röhögtem, őbazmeg, ő ad tanácsokat a párbajra induló Nyihogósnak, aztán eszembe jutott, mikor sminkben feküdt depresszióba süllyedve az ágyon és odakúrta a plüssmacikát a fődhő, végül rátévedt a szemem a pólójára. Ennek eredményeként nyüszítve ismételgettem, hogy majomkutya és őszintén örültem, hogy egyedül vagyok itthon.

Serinek egyébként az a baja, hogy mindenki gyengének tartja, ezért a többiek kapják be a faszt, tele van feszültséggel és be van szarva, de szerintem én sokkal jobbakat írok ennél, úgyhogy erre nem is fordítok több leütést, hihi. Balázs, a kis hamis azt hiszi, nem figyelünk eléggé, mert úgy konferálja fel a blokkot, hogy Gombi reggel volt lelki szemetesláda, de nem is, mert amikor Fecó siránkozik neki, akkor már Madonnás póló van rajta, észrevettem ám! Fecó Csabán rugózik egyébként, hogy mondhat ilyet, hogy ő hiteltelenné vált, meg élő műsorban azt mondta, hogy labilis a barátságuk, még ilyet. Az van, hogy kihullottak azok, akik Csabát ki akarták rakni, és most már nincs rá szüksége. Pedig ő egy bástya volt. Ha Teréz anya élne, Fecóban komoly riválisra lelne, sőt, látom magam előtt a Fókusz stábját, ahogy eszetlen iramban elkezdik szervezni ennek a szent embernek az El Caminót, amiről hetvenhét részes dokumentumfilmet forgatnak, ebből tizenkét részt annak szentelnek, mikor Szűz Mária megjelenik neki az árokparton, pisálás közben. Helyes kis feladat következik, fordítok, vagy szembeköpik egymást, vagy á&sz (na most kiderül, hogy figyeltek!)

Melinda és Jim 3 napra egy nyugdíjba vonuló hajóra költözik, mert az út végén elárverezik, ami benne van. Melinda azonnal felfedezi a szellem-utasokat is az élők között. Azonnal akad is egy idegenvezető Betty személyében, aki szívrohamban halt meg a hajón. A szellemek aggódnak, hogy ha a hajót a roncstelepre viszik, ők örökre elvesznek. Az SS Claridon végnapjait éli, de a szellemek nem szeretnének elveszni, mint az „otthonuk”. Azért kedvenc házaspárunk élőkkel is találkozik, egy ifjú házaspárral barátkoznak össze, akik éppen Melindáék kabinját akarják elhappolni. Később kiderül, hogy azért kellene a kabin csere, mert a fiatal házaspár szexuális gondokkal küzd.

Csak hiszi a pár, hogy szexuális gondjaik vannak, ez bizony szellem gond. A feleség, Julia elmeséli Melindának, hogy amikor belekezdenének a házaséletbe, a férj, Rich azonnal bealszik, mint egy narkolepsziás. Mel és Jim is úgy talál rá Richre a fedélzeten, hogy éppen alszik, de azt már csak Melinda látja, hogy alvás közben egy szellemlány csókolja őt. Vacsoránál Melinda direkt a gondokkal küzdő házaspár asztalához navigálja Jimet, mert érdekes szálon lehet elindulni a csókolózó szellem fura szokása miatt, és persze felmerül az első kérdés is: miért pont Rich az, akit a szellemlány kísért? Mivel a párt meg kell menteni csókos szájútól, ezért Mel Jimet is bevonja a nyomozós szakaszba.

Komolyan mondom, mióta megnéztem az öfit, azon gondolkodom, hogy bírtam ki ép ésszel a VV4-et. Az újdonság varázsa biztos. Meg a szűz kéz szerencséje, ugye. És hát itt vannak, megint. Újra. Olivérrel az élen, akit nem titkoltan már az előző szériában a Dunába tudtam volna fosni a torkában gurgulázó takonnyal, a tüdőbeteg röhögésével meg a csínytevéseivel együtt, pedig belőlem aztán Thiago Mottán kívül ilyen zsigeri ellenállást nem nagyon váltott ki senki, de őket azért ne említsük egy lapon. Igen, visszaköltöztek. Hát mit mondjak, elbaszott egy brigádot sikerült összeválogatni, azok jöttek lelket önteni és energiabombáskodni a Villába, akik sírtak-picsogtak, nyafogtak meg hisztiztek, hogy haza akarnak menni. Már csak ÉnLázárLászló hiányzott volna, és akkor holnaptól edzettek volna és dughattak volna a izéjébe is valamit. Sorolom: Olivér, Gombi (muhaha), Szandika és Ildi (leánykori nevén Tordas). Az Álomcsapat bazmeg. Nem bíznék rájuk egy nájlonszatyor krumplit, hogy átvigyék a zebrán, külön-külön se, hát még együtt.

Lilu nem röhögi el magát a farsangi bálról rajta maradt csikidám felsőben azon, semmiféle információ nem mehet be a Villába, de a hó igen, ezért kidobást játszottak, én igen. Egyébként kidobó, Lilu. Úgy hívják a játékot, de látom, te inkább Adj, király katonát játszottál. Betonon. Szóval, kizavarják a sok nagyseggűt a hóra, ha már basztok ellapátolni az udvart, akkor mozdítsátok meg a valagatokat ahelyett, hogy döglötök benn egész nap. Meg ki tudja, tán az a lábgomba, ami Kinga lábán burjánzik a hónapok óta viselt térdig érő csizmától, javul valamit a hidegtűl. Hát a három fordulós játék olyan izgalmas, hogy négy sort írtam róla, ezek közül az egyik az, Seri megfogta Vera mellét, de nem gond, mert nem érezte. Először kidobóznak, hógolyókkal, itt Seri villant egy angolspárgát, Kinga persze ekézni kezdi pisasárgán az irigységtől, micsoda egy észjátszós rüfke ez, itt produkálja magát. A második fordulóban ketten kuporognak egy szánkón, időre vonszolják őket körbe-körbe, a harmadik fordulóban összekötözve, sílécekkel a lábukon kell megkerülni az udvart a három tagból álló csapatoknak, szintén időre. Kettő-tíz, hát akkor, ennyi, Kinga, Fecó és Csaba nyertek, ezek mindent megnyernek bazmeg, nem baj Attila, neked elég a hit, hogy te fogod a VV-t. De nem!

Az előző részben azon a drámai ponton küldtek minket aludni a Gengszterkorzó alkotói, amikor lelövik Jimmy feleségét, de Atlantic City új ura erről mit sem sejtve éppen megérkezik az Üdvözlünk Princetownban táblához. Na most ugyanitt indítunk az új részben is, Jimmy fekszik az ágyban, és Angela felé hajol kedvesen. Na most itt vagy az történt, hogy Jimmy felesége feltámadt, rögtön elment a fodrászhoz egy dauerra, vett egy új a húszas években kifejezetten merész hálóruhát és elgyalogolt Princetownig, vagy ez most a Vissza a jövőbe negyedik része, és mindjárt besétál Marti McFly, hogy engem senki nem hívhat nyuszinak.

Vagy inkább arról van szó, hogy most megnézhetjük, hogyan is lett Jimmyből frusztrált maffiózó, miért vett el feleségül egy leszbikust, és egyébként is miért beszél vele úgy az anyja, mintha a szeretője lenne. Vigyázat, tényleg nagyon mélyre ereszkedünk az emberi elme mocskában, ezt már tényleg csak nehézbúvár-felszerelésben lehet túlélni.

Princetownban vagyunk, a háború előtt, Jimmy még úgy néz ki, mint egy jóllakott Leonardo DiCaprio, és angol irodalmat tanul kiscsoportos órákon. De előtte még ki kell játszania a főbérlőt, akinek fogalma sincs arról, hogy a kis Jimmy nőket hurcol fel a szobába, hogy aztán jól megdugja őket. Most éppen egy soványka kis pincérnő van soron, Angela, göndör, fürtös hajjal és nagyon szerelmes szemekkel.

Legújabb leendő áldozatunk éppen visszaér az irodájához, aminek valaki feltörte az ajtaját, így aztán eleve pisztollyal a kezében megy be. Odabent egy üvegajtó mögött felsejlik valakinek a sziluettje, emberünk berúgja az ajtót, de hogy mit vagy kit talált mögötte arra még várunk egy kicsit, míg Castle reggelizik. Amit Alexis szolgál fel neki gerberával meg minden. De nem ám csak úgy, hanem mert robogóra vágyik. A reggelit mégsem eheti meg békésen, mert mikor bekapja az első falatot csörög Beckett. Így aztán a többit már inkább nem kapja be, mert teli hassal nehezebben viseli a hullák látványát. Bezzeg Perlmutter, az meg mellettük szokott reggelizni. Deon Carver az áldozat, akit ezek szerint az üvegajtó mögött a halál várt. Ja, mintha csuklyája is lett volna. Carver óvadék hitelezéssel foglalkozik, a saját, céllövészetért kapott díjával kúrták fejbe. A gyilkos hagyott egy részleges cipőnyomot, meg egy félretett telefonkagylót, mert távozáskor felhívta a rendőrséget. De előtte még azért módszeresen átkutatta az irodát. Ryanék walkie-talkien közlik, hogy nem találtak az épületben kamerát, még közölnének mást is, ha nem csak sípolást hallanánk. Az egyik asztalon van egy számológép, abban pedig egy poloska, az zavarta be az adást. A lehallgatás nem a rendőrségtől, nem is a CIA-tól vagy az FBI-tól származik, pedig az utóbbi kettőnek hogy örülne Castle.

Ha mázlijuk van visszanyomozható a boltban, hogy ki vette meg a készüléket. Addig is Beckett elkezdi fűteni az agyát, hogy neki is volt motorja, nála is azzal kezdődött a vadulós korszak, a jó kislányok pedig a legrosszabbak lesznek, ha egyszer beindul az élet. Pánik van Castle apunál. Lanie talált valamit Carver zoknijában. A valami egy papírlap, amin első ránézésre egy elcseszett labirintus van, melyik úton induljon az egér a sajt felé. Megérkezik Mrs. Carver, hál istennek itt voltak az áldozatnak ellenségei, bár ez már csak a szakmájából adódóan nem túl nagy meglepetés. Tegnap összevitatkozott valakivel, de azt persze nem mondta el, hogy kivel. Nem baj, mert az iroda mellett dolgozó pincérnő látta őket üvöltözni, így már tudjuk, hogy Random Pierce volt az. Random a szerencse fia, ezzel a névvel nem is csoda, két évet ült, erre a szabadulása után egy héttel elkapják betörés miatt. Megfenyegette Carvert, hogy ha nem ad vissza neki valamit, akkor majd ő visszaszerzi. Randomot reggel óta körözik, mert nem jelent meg a bírósági meghallgatásán.