MICHONNE
Búsan brummog a nagybőgő, ilyen szomorú dallamok tán csak Frodóék pokoljárását kísérték a mordori kertek alatt. De van ám oka Grimeséknak is az orr lógatásra: legnagyobb fiuk odalett, az otthonukat porig égették, az új lakók személyében néhány zombi ténfereg csak az utcákon, jó lesz kitalálni valamit, mielőtt a dinasztia hanyatlásba torkollik. Michonne megtalálja a festékes kéznyomokat, szipog párat felette, majd némi hentelés után útnak erednek párjával a Hilltopba. A csaj már a kocsiban kinyitná a búcsúleveleket, ekkor veszi észre hogy Carl Negannak is írt, Rick viszont ennél fontosabbnak tartja jelenleg, hogy újra behozza az eddig rettentő ingerszegény és teljesen érthetetlen szálat: bizony, szemétemberek in dö hauz! Azaz csak egy rakás zombi, mert miután a seriffék bejutottak a telepre, az „ajtó” nyitásával beindítottak egy csapdát, és a helyet elözönlik a járkálók. Főcím.
NEGAN
A vezérnek egy elég jól megírt vitája van Simonnal, előbbi a már jól bevált szokásos „egyet kinyírsz, abból majd tanulnak és nem baszakodnak velünk többé” rendszerrel tanítaná móresre a koldus Milla Jovovichékat, míg utóbbi elpusztítaná az egész bagázst egytől egyig. Ennek a közepén érkezik meg az Hilltopexpress szállítmánya, nagy ámuldozás mondjuk nincs, mivel a koporsón kívül is lehetett már hallani, hogy mi van a dobozban. Simon látva az üzenetet berág, az én embereim vannak a Hilltopon, gyakjuk le az egész telepet, üvölti, de Negant nem olyan fából faragták, mint aki nyitott a kívánságpercekre.
ENID
Már el is felejtettem, ezek hol vannak: szóval igen, a tengeri asszonyoknál üdülnek Aaronnal, már ha annak mondható hogy a nőkör habzó szájjal követeli Cyndietől az azonnali kivégzésüket. Enid könyörgőre fogja, gondolnám, de ekkor ráoszt egy, a gyávaságukra utaló textust a félvér Pocahontasra, így a lány akasztás helyett szélnek ereszti a párost. Aaron nem hagyja annyiban, és beül a közelben egy fa mögé, hátha később mégis rá tudja venni őket a csatlakozásra – Enid meg hazahúz a Hilltopba.
SIMON
.. és a Megmentők beállítanak a szeméttelepre, bocsánatkérést követelve Fufruéktól: hogy is vót az a pálfordulás Rickékkel? A vezércsaj épphogy el nem neveti magát, de inkább csak a még apokalipszisi időkben is tökéletesen szedett szemöldökét húzgálva belök egy nyilvánvaló kamut: az nem úgy vót, mi elkaptuk Ricket és elvittük hozzátok, ti erre ránk lőttetek, hát még jó hogy nem álltam oda hogy haló, tévedés történt! Simon erre azt mondja, oké, ha jók lesztek és ideadjátok az összes fegyveretek, nincs para. Fufru telepata tehetségéről tanúságot téve társaival rábólint, ez a csaj a saját anyjából kiígérné még a szart is, még a tükörképe sem hinne neki, állítom. A férfi sem teszi, viszont a bocsánatkérés elmaradt, mondja, Fufru odavet egy „megbántukot” de Simon tovább keménykedik, lelő egy embert, aztán a nő mellett álló shemalet, mire az leken neki egy akkorát hogy a csávó a földre zuhan, onnan feltápászkodva mérgében kinyíratja az egész telepet, Negan utasítása ide vagy oda. Ebből még kurva nagy példastatuálás lesz a Megmentők háza táján, most szólok. Visszaérnek a bázisra, ahol épp egy adóvevőt nyomnak Negan kezébe: Rick keres.
JADIS
Soha nem jutott volna eszembe, hogy ki ez, olyan régóta hívom már Fufrunak. Szóval Rickék megérkeznek a telepre, ahol már csak járkálók várják őket, meg Fufru egy koszos hálóingben, az egyik kupac tetején trónolva hogyvoltozik a többiek zombivá válásáról. A seriff méregbe gurul, na elég a hülyeségből, edd meg amit főztél, mi megyünk innen a picsába – majd MacGyverként hajtogat kocsiajtóból gyilokpajzsot, aminek a segítségével kijutnak, de a szarkeverő nőt ott hagyják. Neki viszont pont kijutott még annyi az élni akarásból, hogy odatereli a zombikat egy baromi nagy darálóhoz, ami természetesen a szeméttelep közepén még működik is, nyilván árammal, és sírva nézi végig ahogy beőrli vele a saját társait, majd alaposan bevacsorázik az elrejtett almaszószból. A sminkekre különben nem költöttek túl sokat ezúttal:
RICK
A csávó előbb olvassa el, hogy az épphogy elhunyt fia mit írt az ősellenségének, mint neki, odaszól Negannak az adóvevőn, hogy Carl meghalt – mindenképp megjegyezném, hogy Jeffrey Dean Morgan szomorúsága ebben a két másodperces bevágásban is tízmilliószor jobban átjött, mint Andrew Lincolné az előző rész 50 perces kálváriájában – éééésigen, visszatért a jó öreg fasz Rick, aki azzal folytatja a mondandóját, hogy bár Carl a fiam utolsó kérése volt hogy hagyjuk abba, én nem hagyom, kinyírlak. Negan rákérdez, hogyan történt, a seriff tovább ugat, mire a vezér olyat visszaoszt neki, hogy másodszorra is kirázott a hideg:
"...szóval mondogathatod itt nekem, hogy meg fogsz ölni, de úgysem fogsz. Kudarcot vallottál. Először is, mint vezető, de ami fontosabb: kudarcot vallottál, mint apa. Csak add fel! Add fel, hiszen már úgyis vesztettél."
Mindent egybevetve, nekem bejött ez a rész, főleg az utolsó felvonás, de végül is megértem az elégedetlenkedőket is - ha egy sorozat ennyire ellaposodik évadokra nyúlóan, benne van a pakliban hogy egy idő után már a rák is szarízű.
Facebook kommentek