Érzéki reggelre ébredünk, Claire legalább is mindenképp, mert combjai között épp Jamie tájékozódik. Valaki dörömböl odakint, s Murtagh dünnyögi be magát, miután keresztfia ajtót nyit. Konstatálja, hogy az ifiasszony ott pihedezik az ágyban, de a mondanivaló fontos: megérkezett Sandringham hercege. Jamie megörül a hírnek, a herceg mindig is figyelmes volt vele. Murtagh ezt nem egészen így mondaná, őméltósága ugyanis konkrétan bepróbálkozott egykor a kamasz fiúnál. Claire viszont azt tanácsolja, nem kellene megbízni benne, mivel Randall szövetségese, így nem lehet Jamie-é is.
Jamie kikéri Ned tanácsát, szerinte is rossz a helyzet, jog és igazság sokszor jár külön utakon, de van megoldás: írni kell egy panaszlevelet Randall tetteiről, majd megkísérelni, hogy Sandringham adja azt át a Legfelsőbb Bíróság elnökének. Azt kell megértetni a herceggel, hogy számára a kapitány barátsága inkább káros, mint hasznos. Ha sikerrel járnak, a tiszt valószínűleg valamelyik távoli gyarmaton fog egész további életében rohadni. Innen már csak egy lépés, hogy Ned Jamie számára általános kegyelmet kérjen.
Claire-nek megbeszélnivalója van Laoghaire-vel, aki hozza azon tipikus kiscsaj figuráját, aki nem tudja feldolgozni, hogy ebben a sztoriban ő a felesleges harmadik. Claire megmutatja a rontást hozó babát, a lány tagad, majd megint jön a Jamie az enyém, csak az enyém mantrával. Azt is mondja sírva, hogy nagyon szánja a fiatalembert, mert egy szerelem nélküli házasságban kell élnie egy alkoholista angol kurvával. Claire pofon vágja. Ja, igen, akkor már nincs mit tagadni, Laoghaire bevallja, hogy ő tette oda a bábut. És még rátesz egy lapáttal: amúgy Geillistől kapta.
Claire el is látogat Duncanékhez, de csak a férjet találja otthon, akit jól látható és hallható módon ismét a szelek bántanak, de ideges, mert magától nem tudja, mit kell ilyenkor bevenni. A szobalány világosítja fel Claire-t, hogy a ház úrnőjét az erdőben kell keresni, méghozzá a hajnal előtti órákban. Mint sejthető, Geillis valami pogány szertartást hajt végre, miközben jól látszik, hogy terhes. A mutatvány végén (ami hasonlít arra, amit annak idején a köveknél a hagyományőrzők táncoltak, de itt és most igencsak túlerotizált), Geillis nem is tagadja állapotát, sőt, azt is elmondja, hogy a születendő gyerek Dougalé, ugyanis viszonya van vele. Most is azért ugrabugrál itt félmeztelenül, hogy mindkettejük szabadságát kérje.
Miért? Dougal nős? Jaja, de nem számít a csaj, még a Sandringhamtől kapott ajándékok is Geillisnél landolnak. Claire-nek eszébe jut, hogy Sandrighamet jakobitaként tartják számon a történészek, nem véletlen, ha jóban van Dougallal. A két nő közben megbeszéli azt is, hogy Geillis nem tudta, hogy Laoghaire ki miatt kéri a bábut. Claire csecsemősírást hall, Geillis felvilágosítja, hogy a fa odvába kitett kicsi egy "cseregyerek", a szülei rakták oda, hogy a tündérek vigyék el, és hozzanak helyette egy egészségeset. Claire próbálja megmenteni a csöppséget, de már késő. Jamie talál rájuk, és ugyanazt mondja, mint Geillis szokott: nem az a lényeg, hogy a tanult emberek mit gondolnak, hanem hogy az egyszerű népek, akik soha életükben nem hagyták el szülőfalujukat, hisznek az ilyen babonákban.
Elkészült a panaszlevél, Claire is aláírja tanúként, aztán mielőtt még Jamie elvinné Sandringhamhez, Claire is találkozni kíván a reménybeli jótevővel. Megismerkedhetünk tehát egy új szereplővel, egy alacsony, affektáló, pózoló figurával. Iszonyúan kínos a pasas, erőltetett bókokat tol Claire-nek, amúgy éppen aforizmagyűjteményt ír, de hát egy herceg csak nem dolgozhat saját kezűleg, írnokot tart, akinek nincs más dolga, mint a szellemességeket feljegyezni. Claire taktikát vált, megkérdezi Sandringhamtől, mégis mennyi jakobita arany vándorol a naccságos úr zsebébe? A herceg - miközben int az írnoknak, hogy ezt ne jegyezze fel - hirtelen úgy gondolja, hogy szót kellene emelni ennek a Jamie gyereknek az érdekében.
Amint Claire visszatér Leochba, a vérző fejű Rupert (+ Angus) fogadja. Mit ad Isten, pont most érkezett a hír, hogy Dougal felesége elhalálozott. A hadvezérnek lelkiismeretfurdalása van, jobb férfit érdemelt volna az a szerencsétlen asszony, akkor is, ha még egy vak se tartotta volna szegénykét szépnek. Dougal a nagyteremben részegen tombol, Claire-nek kell lenyugtatnia. Hoz is valami szert, amit a piába önt, de ki adja át az üveget? Angus vállalja, a trükk sikerül, a nagytestű felföldi pillanatok alatt elterül a földön. Amikor Claire legközelebb összetalálkozik Geilissel, a kis vörös hajú asszonyka csak mosolyog, meghallgatásra találtak az imái. Szóval már csak Duncan uraság az utolsó akadálya a nagy felföldi hazafias szerelem beteljesülésének.
Jamie-ék is megérkeznek a herceghez, a kastély előtt a McDonald klán tagjaival találkoznak, úgy tűnik, nem igazán komálják egymást. Odabent Sandrigham sopánkodik, hogy ő nem tudta, hogy ennyire közismert a "barátsága" Randallel, Murtagh trollkodik, hogy szerinte már a őfelsége bíróságán is pletykálnak erről. Sandringham kiküldi az írnokot, és tovább átkozódik, hogy Randall ügyeinek kisimítása igen sok munkát jelent, ő meg nem szeret dolgozni. Szóval bejönni látszik Ned terve.
Csakhogy a herceg is kér viszonzásul valamit. Nem, nem Jamie hátsó felét, hanem a kezeit. Sandringhamet ugyanis az előbb látott ősellenség skótok kihívták párbajra egy, jajj, hát nagyon is nevetségesen jelentéktelen adósságocska miatt. A herceg ugyebár maga nem küzd, a személyzetet meg szépség alapján választja, így csak Jamie-re számíthat, akiben a szépség és harciasság erényei ily csodásan egyesültek. Nem lesz semmi gond, Murtagh kételkedik, Jamie viszont úgy gondolja, ez a legjobb esélye, hogy a vérdíjat levegyék a fejéről és visszatérhessen Lallybrochba.
Este fogadás van a nagyteremben, ott vannak Duncanék is, Sandrigham meg nagyon látványos mozdulatokkal leszúr egy pávapástétomot. Colum igyekszik diplomatikus lenni, Skóciát is élteti, meg az uralkodót is. Aztán a herceg és Claire eljátsszák Jamie előtt, hogy most találkoznak először, viszont amikor ketten maradnak, kölcsönösen megfenyegetik egymást. Közben Mr. Duncan feláll, köhög egyet, kettőt, majd összeesik, de Claire már nem tudja megmenteni. Geillis pedig úgy tűnik nem gyászában, hanem örömében sikít fel, tekintete Dougalt keresi. Erre Colum is figyelmes lesz. Claire a narrációban elmondja, hogy tudja, hogy valami ciánhoz hasonló szerrel mérgezték meg a földön fekvő férfit.
Elérkezett a párbaj, nem egészen értem a logikát, tényleg a herceg áll ki pisztollyal, meg a másik oldalon is egy idősebb férfi. Akkor mihez kellett Jamie? Leszúrni egy botot a kijelölt távolságban? Lőnek, majd kölcsönösen elfogadják a bocsánatkérést, a fiatal McDonaldok viszont nem nyugodnak bele. Megy az arcoskodás, utalgatás ki kinek a seggébe mit dug, melyikük mekkora anyabaszó, a fiatal férfiak pillanatok alatt összecsapnak. Megmondta Murtagh, hogy vér fog folyni. A herceg ebből nagyon ki akar maradni, a párbaj egy dolog, az ilyen kocsmai verekedősdi meg egy másik. Az előző esti beszélgetés alapján kéri Jamie-t, mondja meg Claire-nek, a sérüléshez nincs semmi köze, az ő részéről az egyességet - a panaszlevél átvételét - állta.
Claire varrja Jamie sebeit, de valami nincs rendben, mert nagyon csöndes az asszony. Közben Colum hívatja unokaöccsét. A várúr hazaküldi Dougalt a saját birtokaira, mert ez a Geillis Duncan-sztori nagyon nem kellene. Dougal könnyek között mondja, hogy nem akarja elhagyni a nőt, hiszen az ő gyermekét várja. Colum kioktatja, nem, nem, az Arthur Duncan gyereke, ahogy Hamish meg az övé hivatalosan. Mehet az egész kompánia Dougallal, úgy macsóskodnak, annyit isznak és basznak, amennyit akarnak, de tűnjenek innen el minél hamarabb. Aztán még Jamie is kap egyet azért, hogy a klánvezér engedélye nélkül párbajozott. Colum őt nevezi ki kvázi Dougal börtönőrének, Claire pedig túszként marad Leochban.
Jamie búcsúzóul azt a tanácsot adja, hogy felesége tartsa távol magát a méregkeverőtől. Claire alapból nem az a fajta, aki ilyesmi ígéretet be szokott tartani, de hamarosan érkezik egy levél is, hogy Geillis látni akarja. Ahogy Claire odaér, kiderül, semmi ilyesmiről nincs szó, de hát ha már itt van, akkor beszélgethetnek. Claire figyelmezteti a friss özvegyet, hogy tudja, mit tett, és hamarosan mások is rájönnek. Már dörömbölnek is az ajtón, letartóztatják Geillist, s ha már ott van, Claire-t is magukkal viszik. Ahogyan a rácsozott kocsiba beterelik őket, a háttérben Laoghaire kárörvendő arca tűnik fel.
Facebook kommentek