Előre szólok, hogy némiképp rendhagyó hogyvolt következik, e sorok írója ugyanis többször is elaludt az epizódon, mire sikerült végignéznie. Ha tehát a kedves olvasó azon kapja magát, hogy inkább szundítana egyet, az nem lehet a véletlen műve.

Egy színházban kezdünk, a kulisszák mögött balett táncosok melegítenek az előadásra. A rendező tart lelkesítő beszédet, a mai este történelmi jelentőségű, most lép utoljára színpadra Odessa Kozlova, a prímabalerina, kiöregedett szegény. A nő szemmel láthatóan nem a kacagástól szakad meg a visszavonulása miatt, de királynői méltósággal mosolyog a beszéd hallatán, aztán odaveti rendezőkének, hogy a fájdalmat azt igen jól viseli, de a pasas fejét nagyon nem. Közjáték vége, kezdődik az előadás, a balerinák királynője magabiztos mosollyal, önnön tökéletessége teljes tudatában libben a színpadra. Szünet, a táncosok igyekeznek átvedleni, de ójaj, a következő etap szólótáncosa sehol. Primadonna epésen meg is jegyzi, hogy talán berezelt a kollegina, de nem, az érkező kellékes kosarában lapul, legalábbis egy darabja, a véráztatta tánccipőbe bújtatott, levágott lábfeje.

Ha hihetünk a matrózos szettben hogyvoltozó Berkinek, akkor a mai részben több ármány, intrika, szerelem, sírás és szárazbaszás lesz, mint a Homok titkaiban és a Szomszédokban összesen, úgyhogy csapjunk is bele.

Christy távozása és a kínos videó a sorozat eddigi legkomolyabb lelki válságát hozza ki Benből, aki egy forgolódással és a tévés kandallótűz katatón bámulásával töltött éjszaka után karácsonyi konzultációra érkezik ügyvédjéhez. Az empatikus Mr. Garner nem zavarja el a családi idilljére kis gyufaárus lány-stílusban pillantgató szerencsétlent, inkább megnyugtatja, hogy most már biztosan le fogják tartóztatni. A jó hír, hogy Linda leleplezésével időt nyertek, ezért egyelőre csak arra kéne valami épkézláb magyarázat, hogy Ben mit keresett Jess házánál, meg úgy egyébként mivel töltötte a kiesett időt. Más kérdés, hogy ez fog-e menni a megtépázott idegrendszerű férfinak.

A gyász legmélyén vagyunk, Bajszi Tricia szekrényét pakolja, közben a többi csaj szemmel veri. Nicky rászól, hogy nehogy hozzányúljon, és megjelenik Red is, hogy gondos, anyáskodó mozdulatokkal összehajtsa az elhunyt pulcsiját. Bajszi a fülébe sziszegi, hogy mire visszajön, a légy is seggen csússzon, olyan rend legyen.

Elöljáróban annyit, hogy legkevésbé sem érdekel, mi a különbség a könyv és a sorozat között. Ez a hogyvolt a tévésorozatról szól, ha valaki kényszeresen a könyvről szeretne beszélni, és arról, hogy mi lesz másképpen a tévében, mint azokban, és ez (természetesen) mennyivel szarabb, és persze régen minden jobb volt, az keresse meg a releváns szakfórumokat, és ott okoskodjon, mert innen minden ilyen kommentet szó nélkül törlök - lévén offtopic.

Braavos

Arya megérkezik a Jaqen H'ghartól kapott érmén vett hajóút végállomására, Braavosba, ami egy bazinagy város, és egy bazinagy kolosszus őrzi a bejáratát, mármint az öbölét, ott áll terpeszben a szobor, te meg behajózol alatta, és közben nagyon kicsinek érzed magad. A lélektani hadviselés egyik pompás eszköze, kár, hogy az ide részekre jellemzően rém béna CGI a szobor és a megérkezés is, a greenbox valahogy nem működik ezeken a képeken, tán a világítás van elcseszve, nem tudom. Arya csak néz a szoborra és nyel nagyokat, a kapitány meg röhög, ne félj, kislány. Nem félek én semmitől, mondja Arya, mire eszembe jut egy nagy klasszikus, “majd fogsz!”

Mintha csak a testépítésben járatos kommentelők vitájára akarnának pontot tenni a szerkesztők, Gólemet alulról filmezik, hogy a vádlit jól megnézhessük, igen, van neki, nem csirkeláb, amivel bír, vita eldőlve. Aszongya a kis kártyájába kapaszkodva a jóember, hogy jön egy sármőr, akinek ő védettséget ad a kezibe, és ha ezzel jó sáfárkodik, akkor biztos helye lesz a játékban. Baszki, az első két évadban nem lehetett csak úgy védettséget kapni Pókmajomnak el kellett lopnia Levi alsógatyáját érte!