Csillagidő 3045.6 Egy kis csapat transzportálni készül, Travers parancsnok hívott meg minden főtisztet a bolygóra, Spock kicsit gyanúsnak is találja, de Kirk lehűti, biztos csak új arcokat szeretne látni a flottaparancsnok. Scotty a bolygóra Kirk, Spock és McCoy mellett még további három töltelék tisztet küld le. A felszínen azonban csata nyomait találják, a telep elpusztult, Kirk azonnal riadót fúj.
Életjeleket keresnek, közben morfondíroznak, hogy kaphattak mégis üzeneteket, hiszen a telep már több napja elpusztult. Kirk szerint az üzenetek hamisak voltak, majd két emberét elküldi felmérni a terepet, Spock pedig végre fog életjelet a közelben. A túlélő nagyon rossz állapotban van, szerencse, hogy McCoy hozta magával a felszerelését, és rögtön kezelésbe is veszi. Spock ekkor további jeleket is fog, de nem emberit, hanem hidegvérű lényeket észlelt. Kirk kiküldi egyik tisztet megnézni kik is az idegenek, de mire közölné a felderítő mit lát, addigra megölik őt. Jim a felsugárzásukat kéri, de Sulu elutasítja, őket is megtámadták, fel kellett a pajzsukat húzniuk. A kapitány is helyesíti a tettet, majd utasítja navigátorát, hogy lőjön az ellenséges hajóra. A támadók is felhúzzák a pajzsot, de az Enterprise nem engedheti le, így a kis csapat védtelenül maradt a bolygón, fedezékbe vonulnak az állandó támadások elől.
Kirk a maradék két töltelék tisztjét kiküldi terepre, megadott célpontokra kell lőniük, még ha értelmetlen is. Jim aggódik a hajója miatt, de Spock szerint Sulu elboldogul magában. A főtisztek teljesen tanácstalanok, nem tudják honnan jönnek a lövések, Spock csak tippelni tud! Kirk így is megpróbálja bevenni az idegenek búvóhelyét, de útközben lövés csapódik a közelében, kicsit megszédülve bújik el egy szikla mögé. Jelentést kér a fedélzetről, kiderül, hogy az ellenfél pajzsa túl erős, Kirk kiadja a parancsot a fotontorpedók használatára. A kapitány kiadja az utasítást a visszavonulásra, meg kell védeni a hajót, akár úgy is, hogy ott hagyják őket. A torpedó hatástalan volt, az Enterprise elhagyja a bolygót.
A túlélőnknek nem sok esélye van az életben maradásra, Spock a kapitány után indul, mozgolódnak az idegenek. Kirk közben felállított egy kis ágyút, hívja az embereit, de már csak egy tiszt van életben. Kirk lő egyet a feltételezett cél felé, és valószínűleg talált is, mert a hidegvérűek menekülőre fogják Sulu jelentése alapján. Jim utasítja, hogy ne veszítse őket szem elől, majd kéri, hogy küldjenek le egy mentőalakulatot, őket pedig sugározzák fel.
Kirk kiadja az utasítást az idegenek követésére, akik az univerzum egyik ismeretlen szegletébe indultak el. Közben a főtisztek kihallgatják a túlélőt, aki elmondja, hogy az idegenek elsőként a fegyverzetüket pusztították el. Megpróbálták megadni magukat, de a hidegvérűek nem ismertek kegyelmet, nőket és gyermekeket öltek meg látszólag a semmiért, hiszen a telepen nem volt semmi értékes. Kirk tudni akarja, hogy miért hívták oda az Enterprise-t, de a túlélő szerint nem ők voltak, és nem is érti miért kellett nekik az űrhajó.
Kirk szobájában folytatódik a tanácskozás, nagyon valószínű, hogy az idegenek az Enterprise-t akarták elpusztítani, mert ez az egyetlen föderációs hajó, ha megsemmisül, akkor szabad az út az invázióhoz. Spock nem találja megalapozottnak ezt a feltételezést, de Kirk hajthatatlan, egyetlen megoldás az idegen hajó elpusztítása. Spock belenyugszik végül, de az arcán látszik a helytelenítés, amikor a kapitánya kiadja az utasítást a harci riadóra.
A hídon vagyunk, Kirk mindenkitől jelentést kér, de ismeretlen területen járnak, Spock is csak legendákról tudna mesélni. Sulu ekkor szól, hogy az üldözöttek gyorsítanak, rájöttek, hogy követik őket. Jim elrendeli a 7-es fokozatot, de Spock és Scotty se örül, ha huzamosabb ideig használják ezt a fokozatot, akkor fel is robbanhatnak. A vulkáni elégnek tartaná a hajszát, de Jim bosszút szeretne állni, Spock szerint az elhunytakon ez már úgy sem segítene. Kirk azonban hajthatatlan, ha nem ölik meg őket, akkor visszatérnek, nincs más lehetőség. Spock ellenkezik, de Jim leszólja, ők itt most a hatóság és igazságot kell szolgáltatniuk. Az idegenek tovább növelik a távolságot, Jim elrendeli a 8-as fokozatot, majd a tüzérséget is utasítja a felkészülésre.
Sulu jelenti, hogy végre közelednek, de közben egy idegen naprendszer is feltűnik, Uhura rögtön jelenti is, hogy letapogatják őket, még pedig valahonnan a naprendszerből. Az üldözött hajó eközben teljesen leáll, mintha lebénultak volna, Kirk azonnal ki is használja a helyzetet, elrendeli újra a harci riadót. Egyre inkább közelednek, de ekkor az Enterprise is leáll hirtelen, minden működik, csak a fegyverzet és a hajtómű nem, valami foglyul ejtette őket a naprendszerből. A főképernyőn ekkor a metronok jelentkeznek be, nem tetszik nekik az erőszakos jellegű behatolás az ő rendszerükbe, ezért előkészítettek egy helyet a vita lerendezésére. A két hajó kapitánya egy erre alkalmas bolygón akár meg is ölhetik egymást, kapnak egy felvevő és fordító gépet, hogy mindent megörökíthessenek a többiek számára, talán ebből tanulni fognak. Az a hajó és legénysége, amelynek kapitánya győz, az szabadon távozhat, a veszteseket elpusztítják, a béke fenntartása végett. A metron hírnök nem nyit vitát, inkább eltünteti Jim-et a fedélzetről. A bolygó felszínén pedig elkezdődhet a világegyetem egyik legnagyobb küzdelme, Kirk és Gorn küzd meg legénysége életéért.
Gorn azonnal tör egy nagydarab faágat magának, azzal megy Kirk ellen, aki csak egy kis nyújtósnak való fadarabot tud szerezni magának, de inkább azt is eldobja. A harc rendkívül kiélezett, szavakban le sem írható küzdelmet láthatunk, így inkább megmutatom:
Kirk rájön, hogy nincsenek egy súlycsoportban ellenfelével, így inkább kereket old, közben az Enterprise fedélzetén mindent megpróbálnak, hogy kiszabaduljanak szorult helyzetükből.
Kirk használni kezdi felvevőgépét, üzenetét szeretné, ha a flottaparancsnokság is megkapná, azonban ezt a hüllőlény is hallja, így azt is megtudja, hogy Jim erősnek, de lomhának tartja. A kapitányunk csüggedten néz körbe, ő nem lát semmit, amit esetlegesen fegyverként fel tudna használni, persze mindezt belemondja a felvevőbe is. Az Enterprise-on közben McCoy érkezik a hídra, kíváncsi, hogy Spock mit akar tenni ebben a helyzetben, de a vulkáni a kivárás mellett dönt, egyebet úgy sem tehet, sem a hajóért, sem a kapitányukért.
Gorn éppen valami csapdát rak össze, Jim pedig az ásványi anyagokat fedezi fel, talált gyémántot, meg egyéb drágaköveket, de egyik sem elég nagy fegyverhez. A sziklaszirt tetejére érve észreveszi, hogy Gorn épp egy sziklatömb alatt áll, nagy nehezen elgurítja a szikla peremére, ami végül rázuhan a gyíkemberre. Kirk rohan lefele megnézni ellenfelét, aki azonban túlélte, szóval ez az erőlködés felesleges volt, mint döglött macskának azt mondani, hogy sicc! Jim újra felveszi a nyúlcipőt, de nem figyel a lába elé, és beleszalad Gorn csapdájába, egy csomó kődarab esik rá. Egy nagy kő alól próbál meg kiszabadulni Jim, sietnie kell, mert az idegen közeledik egy éles kővel a kezében.
Gorn, hogy jobban le tudja szúrni Jim-et, elmozdítja róla a sziklát, de hiba volt, Kirk gyorsan felugrik, a szúrás pedig elvéti célját. Jim próbál menekülni, de megsérült, gyíkember el is indul utána. Közben Spock próbál kapcsolatba lépni a metronokkal, de azok nem válaszolnak a hívásra. Újra a küzdelem helyszínén vagyunk, Jim már nagyon kimerült, nem fogja sokáig bírni, ha nem találja meg a metronok által említett fegyvert, akkor valószínűleg veszíteni fog. A kezére valami sárga por ragadt, megállapítja, hogy az kén, de nem tudja felidézni, hogy mire tudná azt felhasználni, inkább tovább indul a közeledő Gorn elől.
McCoy nem tud napirendre térni afelett, hogy nem működik a hajtómű és a fegyverzet, de Spock szerint nem tudnak mit tenni. A metronok ekkor jelentkeznek be, közlik, hogy Kirk vesztésre áll, ezért kérik, hogy készüljön fel a legénység a férfi gyászszertartására. A doki kicsit kiborul, ezért a metronok megenyhülnek egy kicsit, engedélyezik, hogy végignézzék Kirk halálát. A képernyőn láthatjuk, hogy Jim újabb ásványi anyagot talál, Spock szerint salétrom lesz az, Jim is mosolyog, talán rájött a túlélésének megoldására. A kapitány futva elindul, a felvevőn ekkor Gorn hangját halljuk, közli emberünkkel, hogy mindent hallott eddig, amit Jim a felvevőbe mondott, de most már kezdi unni a hajszát, szóval Kirk álljon már meg és várja be, kegyelmes lesz, higgyen neki. Kiderül, hogy a telepnek azért kellett elpusztulnia, mert a hüllők terültén építkeztek. McCoy kicsit ledöbben ettől az információtól, Spock szerint majd a diplomaták elintézik a félreértéseket, valószínűleg a gorn faj csak védekezett a behatolók ellen.
Jim közben megtalálja, amiért elindult, egy üreges bambusz ágat, amelybe végül salétromot töm. Spock bámulatosnak tartja, ha a kapitány talál még ként és valami szenet, akkor már kész is a robbanószer. Jim még begyűjti a ként és a szenet, majd lőszerként gyémántot is felpakol. Gyorsan kémikusi módszerekkel összeelegyíti az ásványi anyagokat, a felvevő és egy kő segítségével pedig tüzet csihol, az utolsó pillanatban sikerül rálőnie a támadó hüllőre. Kirk a vérző, megsebesült gyíkemberhez lép, már éppen leszúrná, de meggondolja magát, rájön, hogy talán gyorsan ítélkezett, és az idegenek csak védték magukat, nem szórakoztatja tovább a metronokat.
Ekkor Gorn eltűnik és egy metron jelenik meg, meglepődött, hogy Kirk megkegyelmezett az ellenfelének, ígéretesnek tartja ezáltal az emberi fajt, így nem pusztítja el az Enterprise-t. Jim a hüllőkről érdeklődik, a metron elpusztítja őket, ha a kapitány úgy kívánja, de Jim inkább tárgyalna velük, talán közös nevezőre tudnak jutni. Az 1500 éves idegen ezt is dicséretesnek tartja, talán 1-2 ezer év múlva a két civilizáció újra összefuthat, szóval van remélni valónk, majd ezzel el is tűnik, Jim pedig visszakerül a hídra. Kirk mindenkit a helyére küld, Sulu-nak kiadja a parancsot az indulásra, de a férfi megzavarodik, az univerzum másik szegletébe kerültek. A kapitány szerint nincs semmi baj, megadja az új úti célt. Spock érdeklődik a történet végéről, mert csak a primitív fegyver elsütéséig volt adásuk, Kirk csak annyit mond, hogy ígéretes faj az emberi, még ha igen vad is, Spock azonban ezt néha kétli.
Kis képgaléria egy kedves jó barátom megünneplésére, neki ajánlom a hogyvoltot és a képeket is:
Facebook kommentek