Ó te jóságos ég. Minden meg van bocsátva, a visszafordíthatatlan mentális károsodás, amit a Dominique c. szerzemény okozott, az UFO-szál, a csonkítások, az averziós-terápia, minden, mert Murphy nem szarozott, letépte Bloody Face fejéről a maszkot, és jól belevágta egyenesen az arcunkba, bele bizony. És hogy ki van a maszk mögött? Csakazértsem fogom még elmondani.

Miközben Anna Frank Arden tökeit szorongatja, Jude nővér egy titkos légyotton vesz részt az előző részben beharangozott nácivadásszal, és el kell mondanom, voltak aggályaim, hogy ebből a nácivadász vs. Arden dologból úgyis borítékolhatóan az utóbbi fog jól kijönni, de aztán elég volt egy pillantást vetnem az új szereplőre, és máris jobbnak ítélem meg a helyzetet. Ha van valaki, aki meg tudja fingatni a vén perverzt, az Tio Salamanca a Breaking Badből. A nácivadász mondhatni hobbiból, személyes okokból (holokauszt-túlélő) vállalja az ügyet. Aztán látta-e már a nővér félmeztelenül ezt doktort? Egy csöngetés igen, kettő nem. Hogy miért fontos ez? Mert nagy valószínűséggel az ún. Gémkapocs-hadművelet egyik szponzoráltjáról van szó, és mint ilyennek, azonosító tetoválása van a felkarján. Hogy én, dehogy, pirul Jude nővér szűziesen, apáca lennék vagy mi, na erre azért térjünk vissza úgy 20 epizódperc múlva.

A lényeg, hogy a Salamanca-akció működésbe lép, szükség is van rá, mert mint kiderül, Anna Frank pocsék munkát végez, az egyik őr pillanatok alatt leszereli, Ardent kórházba viszik és a végén még ő került kényszerzubbonyba, ez mekkora lúzerság már. A laboratórium persze makulátlan, a teremtménynek, amit AF látni vélt, természetesen nyoma sincs. Nem lehet, hogy egyszerűen kisétált? – kérdezi Jude nővér, aki most már a Team AF elkötelezett tagja. Hát nehezen, feleli AF, mert nem voltak lábai.

Hogy még bonyolultabb legyen a képlet, új tényezőt kapunk, beállít egy konszolidált, kissé megtört pasas azzal a sztorival, hogy a nő, aki Anna Franknak mondja magát, az ő felesége, Charlotte Brownnak hívják, és szerencsétlen nő téveszmés. Van egy beteges kisbabájuk, és a kevés alvás nem tett jót Charlotte idegrendszerének. Anna Franknak meg azóta képzeli magát, mióta látott róla egy színdarabot. Hát nem tudom, ez a sztori kit mennyire győz meg, én is nézem mondjuk a Dextert, mégsem akarok embereket ölni, na de ez magánügy. De úgy tűnik, valami alapja csak van, vagy csak nagyon meg vagyunk szivatva már megint, mert a találkozáskor AF-nak is bevillannak valamiféle emlékképek, és a „házaspár” rövidesen Jude nővér áldásával kéz a kézben el is hagyja az intézményt. Thredson, akinek jellemző módon mindenről tudnia kell, és mindenbe bele kell szólnia, ellenzi az ötletet, szerinte a nő beteg és kezelésre szorul. Jude nővér ezt pont leszarja. És mi ez a pletyka, hogy Kitet és Gracet sterilizálni fogják? Ez BARBÁRSÁG, hőbörög tovább Thredson.

Sterilizálás-ügyben végül megszületik a határozat, Démon nővér közli az érintettekkel: Kit, mivel te mostanában jó fiú voltál, mentesülsz a beavatkozás alól. Grace, te megszívtad. Grace kiborul, azt hiszi, szar napja van, pedig még el sem rabolták az űrlények. És ekkor elrabolják az űrlények. És nagyon úgy néz ki, hogy meg is termékenyítik. És még megboldogult, de ennek ellenére állapotos Kitnével is találkozik az űrhajóban. Na akkor most tessék átértékelni a szar nap fogalmát.

Thredson a szabadulás után rögtön pártfogásba is veszi Kitet, kérlek mond el utánam szó szerint, hogy „Kit Walker vagyok, megöltem a feleségem” én meg közben jól készítek erről egy hangfelvételt, de ez abszolút ne zavarjon, nem kell félni, jó lesz. Pipa. Jöhet a másik madárka. Lana, téged megszöktetlek, 6-ra legyél kész. Pipa. Trust me, I’m a Doctor.

Dr. Arden közben már vissza is tér, valahogy senki nem készült neki Welcome Back partyval. Érthetetlen. Démon nővér viszont igen kellemes ajánlattal lepi meg (a biztonság kedvéért térdelő pozitúrában, egyik kezét finoman a doki combján nyugtatva): ha Jude nővért sikerülne végre eltávolítani a képből, a monsignor Ardent nevezné ki az intézmény élére, és Démon nővért mi sem töltené el nagyobb örömmel, mint a doki jobbkezének lenni. (Vagy azt helyettesíteni, ha a szükség úgy hozza? Khhm.) Arden elégedett, teljesen megbízik Démon nővérben, hiszen már bizonyított, ki más tüntette volna el Shelly maradékját, mint ő. Le vagyok nyűgözve, hogy egyedül ki tudtad vonszolni a testet az erdőbe, fejezi ki elismerését a doki. Semmiség, alig nyomott már valamit, szerénykedik Démon nővér, majd ezen mindketten jót kuncognak. Jááááj. Démon nővér egyébként igencsak sajátos nézetet vall a test eltüntetéséről, mert másnap reggel egy iskolaudvaron a gyerekeket a következő látvány fogadja:

Semmi baj, skacok, tudok a közelben egy jó elmegyógyintézetet és egy kiváló pszichológust, ha pár év múlva szükségetek lenne rá. Ha már utóbbinál tartunk, Thredsonnak egyébként tényleg igaza volt, Anna Frank megint bekattant, most már a férj is azt mondja, hogy akkor essünk túl rajta. Hogy min? A frontális lobotómián, baszki, mert most az jön. Ráadásul dr. Arden dolgos kezei által. Nem kell félni, rutinműtét. Holnapra egy új asszonyként fog ébredni. Én itt kezdenék el futni, de nagyon gyorsan.

Mindeközben Jude nővér lelki válságban van, mostanában valahogy minden szarul alakul, Isten nem hallgatja meg az imát, vagy ha meghallgatja, csak ritkán adja azt a választ, amit hallani szeretnénk (Jude nővér alkoholista anyjának bölcsessége), és még a döglött kismókusokat sem támasztja fel. Ezért aztán Jude nővér leveszi a fityulát, felveszi a magassarkút, és megdugatja magát egy bárban az első szembejövővel. Ez most egy szomorú történet volt. Azt hiszem.

Na de jöjjön végre a legszarabb nap verseny abszolút győztese: Lana. Lana, Lana, Lana, te szopni jársz ide. Hogy lehetsz olyan hülye, hogy megbízol egy olyan emberben, aki úgy köszön el az őrtől, hogy „üzenem Jude nővérnek, hogy már nem dolgozom itt. Ami azt illeti, sosem dolgoztam.”? Aki nem enged telefonálni a lakásából? Aki arra akar koccintani, hogy megírod az Ő sztoriját? És az Isten szerelmére, az sem volt gyanús, hogy mellbimbós bőrből van varrva a lámpabúrája? Mondom, MELLBIMBÓS? Szerencsétlen gyilkosnak már egy koponyából kellett kínálnia a mentolos cukorkát, hogy megfogalmazódjon Lanában a gondolat: hehehe, akkor én most felkeresném a mosdót, hehehe.

Természetesen az első ajtó, ahova benyit, az Thredson cserzőműhelye, tele bőrökkel, éles szerszámokkal, és egy csapóajtóval, ami  a kínzó/nyúzószobába vezet. Jó hír, hogy legalább ismerős arc fogadja: Wendy, a leszbi barátnő. Ó, csak sajnos Wendy több napja halott. Folytatni fogjuk a terápiát, sétál be lassanThredson, kezdjük azzal, hogy megcsókolod a kihűlt ajkait. De ne aggódj, folytatja kisfiús mosollyal, nem fog harapni. Kiszedtem a fogait. És ezzel végre felkerül a maszk is (Wendy fogaival ellátva, nanáhogy) a fejére. Isten hozott, Sylar, hiányoztál.

Na ugye, hogy nem stimmelt vele valami, én megmondtam. Írásos bizonyítékom van rá, hogy én megmondtam. Most már értelmet nyert az is, hogy miért volt ilyen segítőkész Kittel, a vallomása kellett neki, amit át is adott a rendőrségnek. Kitet letartóztatják, viszik kivégezni a börtönbe. Grace próbálna segíteni, ő már hisz neki, de sajnos egy méhből vérző, bolond nő, amint azt üvöltözi, hogy tényleg az UFO-k voltak, nem minden esetben tűnik a leghitelesebb tanúnak.

Na de legalább Anna Franknak jól végződött a hét. Charlotteként ő a tökéletes feleség, háziasszony, anya. A világ legboldogabb asszonya. Az egész Anna Frank lázálom, a holokausztos kutatási anyaggal együtt a kukában landol. Apró szépséghiba, hogy az egyik szemétbe vetett képen Hans Grubert látjuk viszont. Személyesen Hitler mögött, mellesleg.

Jövő héten állítólag MÉG „sötétebb” epizód jön, készítem a hányósvödröt.