Ismét a Wes Chryslerében ücsörgő nyomozókkal nyitunk, parancsot várnak egy gyanús furgon üldözésére, közben a sikeres üldözés mikéntje és hogyanja a téma közöttük. A parancs hamarosan meg is érkezik, Wes a gázra lép és bekapcsolt villogóval száguld a megadott autópálya-feljáró felé. Travis legnagyobb megdöbbenésére Wes valami pörgős zene helyett klasszikus jazzt hoz be az üldözéshez a rádión, hogy lehet ilyen zenére száguldani, kérdezi Travis és már nyomja is át hip-hopra. Egymás kezére csapkodva váltogatnak a két adó között, talán inkább az útra kéne figyelni, arról nem beszélve, hogy üldözéshez legjobb az Iron Maiden Live After Death c. koncertlemeze, jegyzem meg magamban. Végül a jazz győz, engem ez tüzel fel, mondja a halvérű Wes, aki közben arra is rájön, hogy a kérdéses felhajtó építkezés miatt le van zárva, így elég, ha leparkolnak előtte és várnak. Így is lesz, hamarosan befut a furgon, szó szerint, és nagy csattanással nekiütközik az útblokádnak. Wes stukkert szegezve kipattan a kocsiból, Travis kicsit lomhábban követi, mert előtte még visszakapcsol a hip-hip adóra. Elfogás ötös, óvodás viselkedés ötös, zenei ízlés kettes alá, vonok mérleget az akció után.
Váltunk a csoportterápiára, ahol az epizód címében jelzett szerepjáték a téma, dr. Ryan autokrata apafigurát oszt Wesre, akinek a lányát kell lebeszélnie a sármos udvarlóról, Travisról. Wes egy idő után ki is akad, már három hete ilyeneket kell játszanom, nem csinálom tovább, közli. A dokinéni erre új dolgot talál ki, mindenki cseréljen helyet a társával és játssza azt, hogy most ő a társa. Travis egyből feltalálja magát, keresztbe veti a lábát, nyársat nyelt pózt vesz fel és Wes gesztusait kezdi utánozni, a csoport körében osztatlan a siker. Kivétel természetesen Wes, nem is így ülök, nem is így beszélek, hajtogatja, pedig de. Dr. Ryan kiadja a házi feladatot, egy hétig mindenki bújjon a társa bőrébe, ez segít a jobb megismerésben, hajrá.
Újabb váltás, valami sütisboltban egy székhez kötözött nő hívja a 911-et, valaki magtámadott, segítsenek, a neve Kevin Boyd, segítsenek! Közben kiejti a kezéből a mobilt, így a központos hiába hallózik. Járőrt küldenek a helyszínre, aki már csak a halott nőt találja meg. Érkeznek gyilkosságis nyomozóink is, Travis éppen arról magyaráz, hogy a szerepcsere révén majd most akkor jól megmutatja Wesnek, milyen nehéz vele dolgozni. A járőr szerint világos az eset, valaki betört az üzletbe, összekötözte a nőt, majd megfojtotta. Az áldozat neve Beth Boyd, övé a sütisbolt, a holttest azonosítására behívják a húgát, Suzanne-t, aki a közeli éttermet vezeti. Megtudjuk, hogy Kevin és Beth már régóta nagyon rosszul éltek egymással és válni akartak, de mivel az egész üzletsor az övék, nem tudtak megegyezni, csak marták egymást.
Na ez indoknak elég alapos, be is idézik Kevint kihallgatásra. Kevin elmondása szerint este fél nyolckor bezárt és átment iszogatni Suzanne krimójába, de aztán alaposan kiütötte magát, mert csak másnap reggel tért magához a kocsijában. A nyomozók lejátsszák neki a 911-es hívás felvételét, Kevin megdöbbenve hallja a saját nevét említeni. De én nem vagyok ilyen, nem öltem meg, hajtogatja, sőt kijelenti, hogy hajlandó együttműködni és DNS mintát is adni. A kézfején Travis észreveszi egy sztriptízbár pecsétjét, ezek szerint előző este ott is járt, bár arra sem emlékszik. Nyomozóink máris indulnak a helyszínre érdeklődni, de természetesen a sietséget semmilyen mértékben sem fokozza az, hogy ott esetleg pucér nőket is láthatnak.
Útközben Wes és Travis azon elmélkedik, hogy vajon a strip bar vagy dance club a PC meghatározás az ilyesmi helyekre. A bárban az Ed nevű főnök éppen valami koreográfiát magyaráz az egyik táncosnak, mit kell itt annyit figurázni, dőlj előre kisanyám oszt jóvan, horgad föl a bennünk rejtőző hímsoviniszta disznó. Persze ne ítéljünk elsőre, ez megint kiderül, mert ugyan a kishölgy Miss Destiny néven rázza a bájait, de főállásban joghallgató, nyilván kevés az ösztöndíj, bocsánatot is kérek. A főnök fényképről felismeri Kevint, járt itt este, szórta a jattot, és éjfél körül távozott egy kevéssé legálisan működő kaszinóba. Wesék egymásra néznek, Beth az éjjel 0:13-kor hívta a 911-et, így még az is lehet, hogy Kevin mégiscsak útbaejtette a feleséget a kaszinóba menet.
A páros elhajt a megadott címre, a ház előtt Wes közli, most rajta a sor, hogy Travisként lépjen fel, figyeljünk csak! Először a kapuban ácsorgó beengedő csajjal kezd vagány dumába, aki jelszót kér a belépéshez, Wes hódítónak szánt mosollyal közli, hogy „jacuzzi", ahol ő és a csaj jól érezné egymást némi pezsgő társaságában. A laza duma közben Travis az anyósülésülésről felmutatja a jelvényét, amit persze Wes nem vesz észre, csak elégedetten konstatálja, hogy a csaj félreáll és beengedi őket. Wes bekapcsolja a villogót és maximumra nyomja a hip-hopot, így gördül be egészen a black jack asztalig. Na hogy vannak, itt a rendőrség, maga hová igyekszik, jobb lesz, ha válaszolnak a kérdésekre, szarjankók, vágják?, így röppenek szájából a szavak, Travis a háttérben diszkréten fogja a fejét. Wes a nagyobb nyomaték kedvéért még egy poharat is a földhöz vág, anyám borogass. Előkerül a főnök, persze együttműködő és felajánlja, hogy a biztonsági felvételeken nézzék meg, mikor érkezett Kevin. 0:24-kor, akkor ezzel meg is dőlt a gyanú, mert Kevin ennyi idő alatt max. helikopterrel ért volna át a másik helyről. Akkor viszont Beth miért akarta ráterelni a gyanút azzal, hogy az ő nevét mondta be a telefonba?
Másnap a terápiára Travis elegáns szürke öltönyben érkezik, mindenki tapsol, Wes csak pislog. Ez igen, jó úton haladnak, hogy alaposan megismerjék a másikat, mosolyog a dokinéni, egyem a szívét. Wes előadja, előző este milyen frappánsan és élethűen játszotta Travist a kaszinóban, Travisnak erről persze egészen más a véleménye. Az öltönyös Travis persze a kapitányságon is sikert arat, ráadásul az asztalán is pöpec rendet rakott. Sutton parancsnok is gratulál az átváltozáshoz, majd behívja magához a fiúkat, menet közben a féltékeny Wes gyorsan kiborogatja Travis tolltartó dobozát, ne legyen már olyan tökéletes az a rend. Sutton tájékoztat, a technikusok Beth számítógépén találtak valami infót egy bizonyos Cole Battier-ről, aki korábban a sütisboltnak dolgozott, de aztán Beth feljelentette zaklatásért és kirúgta, nézzenek utána ennek a szálnak.
Felkeresik Cole-t új munkahelyén, az egyik utcasarkon, ahol virslinek öltözve egy „Lojo's Hot Dog" feliratú táblát lóbál, így próbálja becsábítani az autósokat némi ízletes junkfoodra. Dehogy ölte meg Beth-t, sőt hálás neki, mert itt az új helyen jól érzi magát, kiteljesedett, jó levegőn van, sokat mozog, emberekkel találkozik, tiszta bikicsunáj. Wes telója csörög, megérkezett a halottkém jelentése, Beth körme alatt Kevintől származó bőrfoszlányokat találtak, nabazz, akkor mégis ő tette?
A nyomozók indulnak a sütisboltba, ahol a feldúlt Kevin éppen arra készül, hogy felrobbantsa magát az egész környékkel együtt. Már nyitja kifelé a sütők gázcsapját, és kezében öngyújtóval hadonászik, mégis én öltem meg, és nem is tudtam róla, a karomon is karmolásnyomok vannak, hajtogatja, amikor megérkeznek Wesék. Nagy nehezen lebeszélik az öngyilkosságról, mondván, hogy még mindig nincs száz százalékos bizonyíték a bűnösségére, lehet, hogy valaki rá akarja kenni az egészet, végeztessen magán drogtesztet, mert az is lehet, hogy elkábították. A férj végül átadja az öngyújtót és hármasban lassan elindulnak kifelé, amikor Kevin rájön, hogy a biztonság kedvéért 20 perccel azelőtt az önműködően bekapcsoló szikragyújtót is beállította 20 perces késleltetésre, akkor inkább most fussunk! A robbanás elől épp időben érnek ki az utcára, Travis szép ancúgja azonban áldozatul esik a kalandnak. Tudom ám, hogy csak ez az egy öltönyöd volt, vigyorog Wes.
Másnap reggel azonban Travis új öltönyben jelenik meg, ezúttal sötétkékben, a kollégák elismerően füttyögnek, na ugye, hogy nem csak egy öltönyöm van, vigyorog Wesre. Társa viszont szakadt farmert és pólót vett fel ma reggel, a sérója is kócos, merthogy ő meg most Travis. Így mennek Jonelle-hez, aki persze már hallott a szerepjátékos terápiáról, de véleménye szerint ez baromság, a két csávó inkább maradjon saját maga. Amúgy megvizsgálta Kevin drogtesztjét, ami szerint a férfit randidroggal kábították el, hoppá, így már egészen más a leányzó fekvése. A nyomozók indulnak Suzanne éttermébe, az az utolsó hely, ahol Kevin még magánál volt, de Jonelle megállítja Travist: Bocs, de az árcédula rajta maradt a zakódon.
Újra kihallgatják Suzanne-t, aki szerint Kevin gyakran járt oda iszogatni, és előző nap Beth adott neki egy üveg whiskyt, hogy ha Kevin ismét odamegy, akkor abból töltsön neki. Suzanne nem fogott gyanút, azt hitte, valami jó hecc lesz belőle, Kevin azonban két pohár után lelépett, utána nem látta. A páros jelentést tesz Suttonnak, a főnök irodájában javában működik az új fehérzaj gép, egész nap idegnyugtató hullámverés, madárcsicsergés, harang bimmbamm szól, szerintem jobban járna a Purple Made in Japan-jával, de mindegy. A nyomozók beszámolnak legújabb elképzelésükről, Beth akarta börtönbe juttatni Kevint, mert akkor övé lett volna az egész üzletsor, ezért megkötözte magát, de valami félresikerült, és a nyakára szorult kötél megfojtotta. Sikerül rábeszélniük Suttont, hogy ő is kötözze úgy össze magát, ahogy a fényképen látható Beth, a vállalkozó kedvű százados ezt meg is teszi. A végeredmény viszont azt mutatja, hogy a szék támláján a csomó máshová került, mint a képen. Sutton százados jobbkezes, és az volt Beth is, de aki Beth-t megkötözte, az meg balkezes volt, nocsak.
Wesék többször visszahallgatják a segélyhívást, és végül kiszúrnak valami szokatlan zörejt, irány a technikusok. A szakértők kiszűrik az összes háttérzajt, és így már világosan hallható, hogy a hívás közben egy másik női hang azt mondja: Sajnálom. Már csak azt kell kideríteni, ki lehet ez a balkezes nő, na nézzük meg, melyik kézzel ír Suzanne. Az étteremben kis trükkel ráveszik, hogy szignáljon egy átvételi elismervényt, a nő bal kézzel fogja a tollat, bingó, nem is kell tovább keresni a tettest. Suzanne a konyhán át menekül, a nyomozók utána, végül Wes egy random zsúrkocsival sikeresen elgáncsolja a menekülőt. Vallomás következik: a két nővér együtt tervelte ki az egészet, de aztán Suzanne úgy döntött, inkább minden legyen az övé: Beth elintézi Kevint, ő meg Beth-t és kész. Ügy megoldva, Travis a legjobban annak örül, hogy végre megszabadulhat a borzalmas öltönyviselettől.
A záró képsorok ismét a terápián, nyomozóink közlik, hogy végeztek a szerepjátékkal, úgysem tanultak belőle semmit. Idézik Jonelle-t, miszerint maradjanak saját maguk, de azt azért belátják, hogy időnként követnek el hibákat, és ezek felismeréséhez szükség van a társukra. Na tessék, végre itt az áttörés, a csoport egy emberként gratulál, dr. Ryan is elégedetten mosolyog: Felülmúlták magukat, fiúk.
Csendet kérünk, itt most tömjénező terápiás foglalkozás zajlik.
Facebook kommentek