Érdekesen kezdődik ez a rész. Úgy tudnám bevezetni, hogy a 80-as években vagyunk, és bemutatjuk a „Buffy hazavárja Lassie-t” című filmsorozatot. A házban és a boltban is elindul a reggel, mindenki boldog és üde, szól a zene és hamarosan túl is lépünk a napon, mert már este van, és Buffy a temetőben rója a köröket, majd egyszer csak ÉNEKELNI kezd. Buffy, a vámpírok réme, miközben harcol, elénekli, hogy élni akar. Nagyszerű, ennek igazán örülünk, de mi ez a nagy dalolászás, kérem? Buffy musical lett a sorozatból? Ha táncra is perdülnek, hívom Fred Astaire-t, hogy állítsa le vagy táncolja túl őket, vagy legyen valami.
Buffy másnap reggel beugrik a varázsboltba, ahol felteszi az eddigi legjobb kérdést: dalra fakadt valaki? A csapat minden tagja dalolgatott, sőt mindenki egy elfuserált musicalben érezte magát, és teljesen természetesnek tűnt nekik az éneklés. Giles azonnal utána akar nézni a fura jelenségnek. A csapat együtt kezd nyomozásba, ezért együtt kezdenek énekelni róla, kivéve Anyát, aki egy strófa erejéig rockosabbra veszi a figurát, szerinte ugyanis az ádáz nyulak tehetnek mindenről. Miután kiénekelte magát a csapat, Dawn robog be a boltba, aki a suliban a matekról énekelt, ami azt jelenti, hogy globális a probléma.
Miközben Giles próbál rájönni arra, hogy mi okozza az éneklést, Will és Tara úgy döntenek, hogy egy kis kizárólagos együttlétre van szükségük, amit egy kis énekléssel, mi mással fűszereznék meg. Azért egy Fred Astaire-klón is érkezik, és olyat steppel, hogy porrá sül. Egy démon nagyon örül a porrá sült embernek, ami csak egyet jelenthet, hogy tényleg démoni aktivitás idézi elő ezt az énekes-táncos összejövetelt. Közben Giles tovább töri az agyát azon, hogy mi lehet az oka a dáridónak. Neki is egyértelmű, hogy egy démon a felelős, de honnan jött és mit akar?
Amint lemegy a nap, Buffy megjelenik Spikenál, aki szintén látott érdekes dolgokat az elmúlt két napban. Már énekelt Tara Willow-val, Anya Xanderrel, most azt hiszem, Buffy és a vámpír jöhet. Spike egyelőre azt hiszi, hogy immunis maradt a dalolásra, de lassacskán amúgy is éneklősre issza magát, úgyhogy még lehet érdekes látvány, ahogy egy angol vámpír ropja a sírkövek között. Buffynak csak információ kell a szőkétől, aki annyira megsértődik, hogy énekelni kezd. Azt hiszem, az immunitás kérdése megválaszolásra került. No, hallgassuk akkor véres William-et.
Miközben Spike énekel Buffynak, Tara elmondja Dawnnak, hogy már körvonalazódik a démon kiléte. Úgy tűnik, valaki megidézte a tánc urát, aki addig énekelteti és táncoltatja - persze pusztán önmaga szórakoztatásaként - az embereket, amíg bele nem halnak. Közben Dawn elmondja Tarának, hogy ő sokkal jobban szereti őket, amikor nem veszekszenek, és most jön a meglepi: Tara nem emlékszik ilyesmire. Bár a felejtés virága, amit párja párnája alatt talált, intő jel lehetett volna, de mivel semmire nem emlékezett, nem tartotta varázslatnak. De bizony, az volt, és Tara most rájött a turpisságra, ami újabb veszekedéshez vezethet.
Tara elmegy a varázsboltba, hogy utána nézzen Will felejtős varázslatának, persze erre az időre egyedül hagyja Dawnt, aminek az lett a vége, hogy alighogy elkezdene énekelni a tini, máris elrabolja őt pár álarcos egyén. Dawn egy biliárdasztalon ébred, és amikor lependerül róla, kiderül, hogy a táncos démonnál van, aki szintén énekel és táncol, akárcsak az áldozatai, csak ő nem hal bele. Most épp Dawnt próbálja rávenni, hogy táncikáljon vele, de egyelőre még csak a démonjai ropják vele. Hamarosan Dawn is rázza egy kicsit a démonnal, aki közel sem olyan helyes táncos figura, mint amilyennek most tűnik.
A démon elénekli, hogy Dawn idézte őt meg az egyik lopott cuccal, Dawnt pedig vallatni sem kell arról, hogy ki a nővére. A démon nem hagyhatja ki ezt a ziccert, és elküldi a démonjait a vadászért, hátha rá tudja venni, hogy halálra táncolja magát. Közben a varázsboltban különböző okból ugyan, de arról énekel Tara és Giles is, hogy el kell menniük. Tara azért akar elmenni, mert rájött Will bűvöletére, és nem tetszik neki a varázsalany státusz, Giles pedig azért, mert Buffy addig nem tanul meg felelősséget vállalni, amíg ő itt van, és minden kényesebb problémát rá testálhat.
Közben Spike megfogja az egyik táncos démont, aki elmondja, hogy a vadász húga milyen bajba keverte magát. Giles megállítja a csapatot és közli, hogy Buffynak most egyedül kell mennie, amit Spike nem szeretne hagyni, de Buffy elküldi a fenébe a vámírt, majd éneklésre fel, és irány a démonlak, ahol a hugica raboskodik. Persze a csapat is elindul, hisz hogy hagyhatnák ki a musicalek végén szokásos „mindenki együtt ropja és énekel” részt. Buffy megérkezik, énekel és táncol, majd a csapat is befut, akik a dalból tudják meg, hogy honnan hozták vissza a vadászt.
Miközben többeknél eltörik a mécses, kiderül, hogy nem Dawn idézte meg a fickót, hanem Xander, és mivel őt nem akarja magával vinni a démon, és Spike pedig megmenti a vadászt a lángra gyulladástól, a démon elmegy magától. A vége dal azért még elkezdődik, de ezen Spike és Buffy már nem vesz részt, mert éppen más elfoglaltságot találnak maguknak. Igen, mindenki jól látja, csókolóznak, úgyhogy a lángra gyúlás mégis csak megtörtént, akármerről nézzük is a dolgot. Ismét egy vámpír, de már ki számolja, valamint a munkatársi kapcsolatok úgysem hosszú életűek, de meglátjuk.
Facebook kommentek