Brutális gyorsasággal csapunk bele az eseményekbe, két goa’uld anyahajó lövöldöz egy szerencsétlen halálsiklóra, mégsem képesek eltalálni a családi ház méretű lövedékekkel. Közben a CSK-1 egy sivatagos bolygón henyél, mert állítólag a tokrák (francba az aposztróffal) rendeltek ide minket a rádiófrekvenciánkon, blabla. Teal’c kilométerekről megérzi a bajt, most is szimatol valamit a jó homokos levegőben. Aztán megjelenik az emlegetett sikló, amit végre eltalálnak, és szétkenődik a sivatagban. Legnagyobb meglepetésünkre nem más vonszolja ki magát belőle, mint a jó öreg Apófisz cimboránk. Ez meglepő? Ugyan. Az a meglepő, hogy a segítségünket kéri.

Na most, én nem tudom hol volt kukacbarátunk az utóbbi két évadban, de az tuti, hogy nem rémlik neki, hogy rühelljük, mint a lyukas zoknit a téli éjszakákon. Carter szerint élve értékesebb a rohadék, de O’Neill ujja viszket a ravaszon. Közben feltűnik húsz másik sikló, nem éppen az ellenségtől segítséget kérő fajtából, szóval visszük. Otthon Apófisz menedéket követel, mert hülye. Mint ha nem tudná, hogy élve úgysem megy el innen. Fraiser szerint mindkét lába eltört, ráadásul maga a kukac is ramatyul van, keményen megkínozta egy honfitársa.

Szarkofág nélkül napokon belül elpusztul. Remek! O’Neill szerint hallgassuk ki, aztán dobjuk vissza valamelyik kukacnak, hadd végezzen vele. De Hammond szerint jogai vannak, mert Genfi Egyezmény, meg a gazdatest is ugye ártatlan, meg minden. Apófisz és Jack elbeszélgetnek. A kukac átadná a goa’uld összes tudását cserébe egy gazdatestért.

Jack inkább passzol, erre Apófisz közli, hogy Sokaris üldözte. Azért jött ide, hogy vele együtt mi is elpusztuljunk. Ez a Sokaris volt a rendszerurak vezetője, Egyiptomban az Alvilág uraként volt ismeretes. Ó, és mellesleg Unasok is voltak vele. A kapu aktiválódik, valami nekikoppan az írisznek, aztán bezárul. Daniel is meglátogatja Apófiszt. Van egy kényes pont: Sha’re. Daniel közli, hogy a fia még él, ő vette el, nem Hórusz. De Apófisznak már nem kell. Daniel olyat hazudik, hogy ha nem árulja el, hol van Sha’re akkor megöli Apófiszt. Haha. Nem vagy te még olyan bátor.

A koppanás tokráéktól jött, átengedjük őket. Már megint ez a tehénarcú Martouf gyerek az. Figyelmeztet, hogy vissza kell vinnünk Apófiszt oda, ahonnan hoztuk. Mint kiderül, maga az említett küldte a sivatagi koordinátákat, nem a Tokra. Martouf kukaca ritka nagy köcsög, közli, hogy kihasznált minket Apófisz, amiért ilyen naiv szeretetszolgálatosok vagyunk. Persze igaza van, de egy csúszó-mászó ne oktassa ki a CSK-1-et. Na mindegy, szerinte vigyük vissza. Közben Apófisz gazdateste magához tér. Hú, de jó lehet úgy ébredni, hogy pár ezer éve nem te irányítod a tested. A kapu megint aktiválódik, ma nagy a forgalom.

Egyenesen Sokaris kopog az íriszen. Illetve valószínűleg a jaffái, vagy én nem tudom, mindenesetre elég kitartó. Aztán jön a B-terv, valami izzó, vörös sugárzás veszi körül az íriszt, mi meg köpni-nyelni nem tudunk. Martouf közli, hogy az eseményhorizont és az írisz közti résen átférnek részecskék. Nem mellesleg Sokaris képpé is alakítja azokat, így egy szép hologramszerűséget kapunk (Worms 3D). Sokaris virtuális feje egy ősember és egy kacsa kereszteződésére hasonlít. Közli, hogy meghalunk. Persze. Tudjuk mi azt. Elkezd melegedni az írisz. Remek. A féregjárat 38 percig bírja, utána szétkapcsol, de valószínűleg kukacék újratárcsáznak rögtön.

Hogy feszültséget szítsunk továbbra is, Teal’c beugrik Apófiszhoz. Meglepő módon nem veri pépessé az arcát, csak önelégült, sznob fejjel közli, hogy a mai nap, Apófisz halála szent ünnep lesz a Chulakon. Sőt! A goa’uld lárvákat tenyészteni fogják, aztán ha felnőnek, mennek a kukába. Duracell-kukac. Fraiser morfiumot akar neki beadni, de Teal’c szerint szenvedjen csak. De a doki néni győz. Carter a kapu ügyében kérdezősködik, amikor Apófisz kiszagolja, hogy már volt benne goa’uld. Jó királynő lesz Sokarisnak. Siler őrmester folyékony nitrogénnel locsolja az íriszt, Danielnek meg az az ötlete támad, hogy ha hamarabb sikerül tárcsáznunk, akkor miénk lehet az irányítás 38 percre. De Sokarisnak van tárcsázója, szóval nem jutunk messzire: ismét övé a kapu. Oké, döntünk, átadjuk Apófiszt. Az elnök megtiltotta a kezelését.

Viszont Sokaris miatt nem tudjuk átküldeni. Szerencsére Carter egy fejlettebb tárcsázó programon ügyködik, amin pár percen belül próbaverzióvá varázsol. Közben Daniel cseveg egy kicsit Apófisz gazdatestével óegyiptomiul. Az írisz már száz fokos, végre tárcsázhatunk. Villámgyorsan megy a procedúra, meg is szerezzük a kaput. A szépséghibája a dolognak annyi, hogy Apófisz ezalatt meghalt. Mindegy, átdobjuk a hullát. Martouf szerint Sokaris újraéleszti majd a szarkofággal, hogy újra megkínozhassa. Martouf ad nekünk egy tollani kütyüt, amivel bármikor elérhetjük őket. Mi is adunk egy jeladót, barátságunk jeléül, aztán hepiend.