Anna tehát újra terhes, mindenki boldog, itt abba is hagyhatnánk a sorozatot, de sajnos a történelem megy tovább... Például azzal, hogy Jane Seymour megérkezik az udvarba, majd ünnepélyesen megesküszik, hogy példamutatóan fogja szolgálni a királynét. Höhö, legalább annyira példamutatóan, mint annak idején Anna Katalint. Ennek megerősítése képpen elcsípünk egy beszélgetést Sidious és Chapuys között, ami szerint Katalin boncolása egyértelműen kimutatta, hogy az egykori királyné mérgezés áldozatául esett. És ez azt jelenti, hogy Mária is veszélyben lehet. Ejnye, Anna, mit tettél?

Majd érkezik Henrik, Chapuyshoz, gondolta jól benyal neki, hiszen feltett szándéka, hogy megpróbál közelebb kerülni a császárhoz. Kicsit feltűnően csinálja, de hát a diplomácia már csak ilyen sport. Szóval Cromwellt is ráállítja az ügyre, hogy hozzon össze egy új békét. Anna pedig rájön, hogy a király szeretetét úgy tudja csak bebiztosítani, hogyha a nép megszereti őt, ezért ő is belekezd a jótékonykodásba és a szegények megsegítésébe: Nagycsütörtök alkalmából áldását és adományát adja a templom előtt összegyűlt hívőknek, pont úgy, ahogy azt annak idején Katalin tette. Csak ő kétszer annyi pénzt ad, mint elődje, szóval így nem lesz nehéz lenyűgözni az embereket. És Anna nem is sejti, hogy eközben Henrik még mindig Janet stíröli elragadó tekintetével.

És akkor Róma, ahol a pápához vendég érkezik: Ferenc, Franciaország királya. Zarándokként, megmutatva, hogy mennyire hűséges az egyház felé. Őszentsége pedig nem kis híreket közöl vele: úgy döntött, most már tényleg kiadja a kiátkozási bullát Henrik ellen, mivel az semmilyen megbánást nem mutatott az egyház felé. Ezért, hogy bemutassa milyen hűséges alattvalója az egyháznak, Ferenc kapja a megtiszteltetést, hogy végrehajtsa a rendeletet. És hogy ez mit jelent? Meg kell dönteni Henrik hatalmát, és visszaterelni Angliát a helyes útra. Készülhetünk tehát a háborúra!

Eközben Angliában az öreg Boleyn történelmi gyorstalpalót tart a lányának és nekünk is a Seymour család történetéről, elvégre ismerjük meg azokat, akik a jövőben főszerepet fognak alakítani Anglia és Henrik életében. Cromwell pedig megkezdi a béketárgyalásokat Chapuysszal, Károly császár ugyanis hajlandó az új szövetségre, sőt, még az is lehet, hogy meg tudja győzni Őszentségét, hogy mégse átkozza ki Henriket az egyházból. A fenébe, akkor most elmarad a dicsőséges csihi-puhi? Sőt, a császár még arra is hajlandó, hogy elfogadja Henrik és Anna házasságának törvényes mivoltát, de csak egy feltétellel: Henrik Máriát teszi meg örökösének. Nos, ez nem lesz egy egyszerű lépés, Wolsey is ilyen megoldhatatlan feladatokkal kezdte. Csak nem Cromwell végét fogja jelenteni ez a tárgyalás?

Amíg minisztere el van foglalva a tárgyalásokkal, Henrik úgy dönt, rámozdul Janere, nem is tart sokáig a lány meggyőzése, Anna egy fokkal nehezebben adta be a derekát. Aznap este a Boleyn család ifjabbik tagjai túlságosan feltűnően tárgyalják ki, hogy mennyire elviselhetetlenek a Seymourok, most ezek sejtenek valamit, vagy csak az írók akarják belénksulykolni, hogy itt bizony nem lesznek közös családi partik megtartva? Aztán kiderül, hogy miért is ez a nagy felhajtás: az öreg Thomas úgy gondolja, hogy Seymourék lehet, hogy Mária titkos támogatói. Na igen, ez már elég gond az aggodalomra. Pláne azok után, hogy Henrik elengedte Máriát Erzsébet házából a betegségére hivatkozva. Merthogy a lány beteg, folyamatos lázzal és hányingerrel küszködik, nem feltűnő ez egy kicsit?

Eközben megismerjük az új Boleyn családot. Seymouréknál ugyanúgy ott van a hatalomvágyó apa, a mindenre elszánt báty, és a szerény, szépséges lány, aki felkelti a király érdeklődését, szóval el is készül a terv: Annához hasonlóan Janenek nem szabad odaadnia magát Henriknek amíg az igaz szerelembe nem esik vele, és akkor meg van alapozva a jövőjük. Még az is lehet, hogy a királyné is leváltásra kerülne... Najó, ez már eléggé előrelátó gondolkodás volt, de az is igaz, hogy a Boleyn család felemelkedése óta az ilyen spekulációknak igenis helyük van az udvarban.

Közben egy kis közjáték George és a felesége között, a nő rájött, hogy férje a Hegedűs Márkot kefélgeti a háta mögött, majd jöhet egy olyan jelenet, amit régen nem láttunk: lovagi torna! És mivel Anna a sok izgalomra való tekintettel úgy dönt, nem jön el, Henrik Jane kegyeiért fog küzdeni. Ellenfele pedig nem más, mint az a Henry Norris, aki Lady Sheldon után koslat már egy jó ideje. Túl hosszú az előkészülés, érezzük hogy történni fog valami, és igen: Norris dárdája telibe kapja Henriket, aki lezuhan a lóról, széjjeltörve maga alatt a palánkot. Ez csúnya esés volt, Henrik eszméletlen, és rendkívül súlyos az állapota.

Vissza is visszük a kastélyba, és hiába tudjuk, hogy nem lesz a királynak semmi baja, azért aggódunk az eseményekért. Lady Sheldon hozza a hírt Annának a király életveszélyes állapotáról, a királyné összeomlik, ez az izgalom nem épp a legjobb az gyereknek. Kitör tehát a káosz, a király lehet, hogy meg fog halni, nincs egységesen elfogadott örökös, valakinek pedig irányítania kell az udvart. Cromwell és az öreg Boleyn meg is kezdik az előkészületeket, Mária mellett őrök, Erzsébet koronázása megszervezve, Boleynből Lord Protectorként gyakorlatilag Anglia királya lesz, a Parlament pedig összehívásra kész. Nem semmi munka, alig 1 óra alatt. Az udvar többi része pedig mást nem tehet, csak imádkozik Őfelsége életéért.

Szerencsére a válság nem tart sokáig, Henrik magához tér, huhh, mindenki megnyugszik, a király pedig a Jane iránt érzett vonzalmából merít erőt. Viszont a Henrik gyógyulása csak egy dolgot jelenthet: most mindennél fontosabb, hogy Anna egy egészséges fiút szüljön neki, szóval legyen óvatos. Szerintem nehéz lesz ilyen nyomás alatt, de majd meglátjuk. Henrik lassan felépül, de a fekélyes sebek gyógyulása még hosszú ideig tart, így nincs jobb dolga, mint Janeről fantáziálni, közben leveleket írni és ajándékokat küldeni a lánynak. És hogy mi a válasz? Hát ugyanaz, mint amit Anna is adott annak idején: „Én tisztességes lány vagyok, Fenség, úgyhogy köszönöm, nem”. Lesznek még itt érdekes körök. A király közben érdekes megjegyzést tesz nejének: el kéne gondolkodni, hová adjuk férjhez Máriát. Ejnye, csak nem ő is el kezdett kételkedni, hogy ki legyen az örököse?

Amíg odalent báloznak, Chapuys érkezik Cromwellhez, a miniszter ugyanis még mindig nem közölte a királlyal a császár ajánlatát. Ugyanis van egy akadály: Anna. Tehát ki kell találni, hogy hogyan lehet megkerülni a királynét az ügyben. Ezalatt Jane beteglátogatóba érkezik Henrikhez, aki megígéri, hogy ha kell, a lány valamely családtagja mindig jelen lehet a találkozásaiknál, de muszály találkozniuk, mert nem bírja ki a lány nélkül. Majd hogy nyomatékosítsa érzéseit, megcsókolja őt. És persze ezt a pillanatot választja ki Anna, hogy benyisson, naná, hogy kiborul, leállítani nem lehet az ordibálásból, ez a stressz pedig nem tesz jót a gyereknek se. Aznap este Anna hatalmas fájdalomra ébred: elveszítette a király fiát. Henrik meglátogatja Annát, dühöng egy sort, és komoly beszélgetést helyez kilátásba a jövőről, amikor a nő megmondja neki a frankót: nem hibáztathatsz mást, Henrik, ez az egész azért történt, mert megláttalak Jane Seymourral.

A királyt azonban nem érdekli, őneki bűnbak kell, Anna kiborul, nem lesz ennek jó vége. Henrik pedig magához hívatja Cromwellt, és megvallja, most már igaznak érzi azt, amit korábban mindenki suttogott: ez az egész házasság boszorkányságra épült, és a bizonyíték erre, hogy Isten nem hajlandó fiúgyermekkel megáldani. Szóval ez csak azt jelentheti, hogy újra kell nősülnie...