Ismét Ned gyermekkorába repülünk vissza. A kis Nedtől, miután anyja kihullik a gondoskodó mamik és nejek sorából, szabadulni vágyik apja, ezért egy bentlakásos iskolába küldi. Érted jövök – hazudja, majd csókot lehel az arcára, és eltűnik a semmiben. A bentlakásos iskolák közismerten rémes helyek, ez se különb. Tele van ostoba és gonosz kölyökkel, akik természetesen piszkálják a zárkózott Nedet, mert nem jut jobb az eszükbe. Nedet úgy tűnik mégsem ez, hanem saját tudása, mindenható érintése nyomasztja igazán.
Bár szinte valóban nem vesz tudomást piszkálódó osztálytársairól, azért amikor kiderül, hogy békaboncolás lesz órán, egyből jelentkezik szertárosnak: az elvileg döglött kétéltűek aztán, ahelyett hogy szépen hagynák felboncolni magukat, a gonosz ostoba hülyegyerekek legnagyobb rémületére felpattannak a tálcákról, a gonosz hülyék pedig egymást taposva, visítva rohannak ki a teremből.
Bár a bosszú sikeres, Nedet ez nem boldogítja, sőt. A sors e kétes értékű ajándéka inkább szomorúvá teszi. Lábánál döglött galambok hevernek, és elhatározza, nem fedi fel titkát a világ előtt, inkább példát vesz az apjáról, és ha kell, hazudik.
És valóban megőrzi a titkát, még 19 évvel később is. A nagy Ned és nagy Chuck bensőséges hangulatban beszélget. Chuckot izgatja Ned, faggatózik, de Ned rendre terel. Chuck bevallja, hiányozik a régi élete, nagyon hiányoznak furcsa nénikéi. Chuck bizarrnak találja a kapcsolatukat is, Ned sem pont erre vágyik, de mit lehet tenni? Mivel bármiféle érintést kerülniük kell, külön ágyban fekszenek, előre figyelmeztetik egymást, ha közelednek. Láthatóan el lehet így éldegélni, még közösen főzőcskézni is, de Nedet, mint ahogy gyerekkorában is, nyomasztja a titka. Vajon elmondja-e Chucknak, hogy végső soron ő végzett az apjával, vagy hazudjon? A hazugságot választja.
Míg Ned hazudozik meg tipródik, a szerelmes és féltékeny Olive majd nyakát szegi, hogy kukkolni tudjon Ned lakásába. Készen van attól, hogy Chuck egyszer csak belegyalogolt az álmaiba, pontosabban Ned életébe. Olive kukkolás közben nyugtázza, hogy Ned a „barnát" se nagyon érinti meg. Ez is több mint a semmi.
Gondok gyötrik Ned üzlettársát is, aki megnyugvást mostanában a kötögetésben talál. (Amióta Chuck feltűnt, megkötött egy mellényt, és két pisztolytáskát) Ahogy Olive-nak, Emersonnak sem tetszik annyira, hogy a „halott lány" feltűnt az életükben, szeretné, ha Ned legalább munkába nem hozná magával.
De az akaratos Chuck természetesen eléri, amit akar, hiába küzd Emerson, és bár erőtlenebbül, de próbálkozik Ned, végül a következő melónál csak bemegy velük a hullaházba, és amitől Emerson tart, bekövetkezik. A lány jelenléte teljesen összezavarja eddigi megszokott munkastílusukat. Ugyanis a rendelkezésükre álló egy percben olyan kérdéseket tesz fel, mint egy angyal, és nem mint egy nyomravezetői jutalomra hajtó magánzsaru. A kiszemelt halott Bernard, állítólag cserbenhagyásos gázolás áldozata, akire felélesztése után egyből lecsap Chuck angyali kérdéseivel. Ketyeg az óra, az egy perc mindjárt letelik, Bernard a nőjének, Jeanine-nek üzeni meg, hogy szereti, ahelyett, hogy személyleírást adna a gyilkosáról. Annyit még sikerül kiszedni belőle, hogy gázolásra ugyan nem emlékszik, viszont azt állítja, hogy egy törésteszteken használatos bábu ölte meg. Emerson csalódott és mérges, ez így nagyon kevés.
Olive közben folyamatosan szenved, hiába nagyon csini meg édes meg annyira de annyira szereti Nedet, ez a Chuck valahogy elront mindent. Oda is dörgölődzik a pitézőben üldögélő Emersonhoz, hogy kiszedje belőle, mi a f. van Ned körül, Emerson meg nem cicózik, megmondja neki, hogy Ned beletemetkezett Chukba, Olive-ba meg sosem fog. A pincérnőt szíven üti a dolog. Míg Olive hirtelen a lehető legtávolabb érzi magát élete értelmétől, addig Chuck erősíti pozícióit Emersonnál, ugyanis ígéretes nyomra bukkan a tesztbábus álgázolási ügyben. A nyomozó trió az egyetlen nyomocskán (Bernard nőjének neve) eljut egy feltörekvő sztártermék, a pitypanggal működő autó bemutatótermébe. Épp egy gügye japán befektetői csoportnak mutogatják a pitypangos autót (és mellékesen kiderül, hogy Chuck remekül beszél japánul és sok más nyelven is), miközben megkeresik a meggyilkolt Bernard által említett Jeanine-t.
A pitypangnak öltözött modell rutinosan hazudik, letagadja, hogy ismerne bármiféle Bernardt, de amikor meglátja a doboz pitét Chucknál, elveszti az eszét, és a sütikért cserébe gyorsan elszólja magát, sejtette, hogy Bernard halott.
Az éhes modell a pitéket egy autó mögött guggolva zabálja be, ő még szarabbul van, mint Olive, és láthatóan súlyos táplálkozási problémákkal is küzd, de ami még az ő lelkénél is fontosabb, hogy Chuck az épületben rábukkan egy szobányi plafonról lelógatott tesztbaba között egy gyanús bábura, ami más, mint az összes többi: se arca, se ruhája. Ez már valódi nyomnak tűnik, elképzelhető ugyanis, hogy valaki egy tesztbabának öltözve végzett Bernarddal.
Elhatározzák, hogy még az éjszaka visszamennek a bemutatóterembe, nehogy valaki eltüntettesse a bizonyítékokat. Ott aztán a bábuk helyett egy hűtőháznyi plafonról lelógatott hullát találnak. Kettőt ki is faggatnak közülük, és megtudják, hogy az egyikük például aláírt egy olyan papírt, hogy felajánlja a testét töréstesztekre. De minek a cégnek ez a sok hulla, és hova tűntek a bábuk? A bemutatóteremben aztán összefutnak az étkezési zavaros modellel, Jeanine-nel, aki hatalmas zabálás közepette elmeséli nekik szerelmi történetét a halott Bernarddal.
A pitypangtáncot gyakorló modell, és a gigahamburgert ebédelő Bernard egyből szerelmes lett, ahogy meglátta egymást, és hamar szenvedélyes viszonyba bonyolódott. Aztán Bernard kezdett egyre többet dolgozni, és egyre kevesebbet foglalkozni Jeanine-nel, ráadásul éjszakánként egy pitypangautóval rejtélyes utakra indult, de Jeanine hiába követte, semmivel nem tudott meg többet szerelme másik életéről. Míg Nedet teljesen leköti a nyomozás és Chuck, Olive viszi a pitézőt és tovább szenved. Úgy érzi magát, mint Olivia Newton John a Grease-ben, amikor még nem tudta, hogy Travolta teljesen simán össze fog jönni neki. Úgy érzi, de a valóság inkább az, hogy olyan, mint valaki a Grease-ben, aki nem jön össze azzal, akivel akar, ha ilyen volt ott egyáltalán. A reménytelenül szerelmes hétköznapokban jobb híján egyre közelebbi kapcsolatba kerül Ned kutyájával. Múltkor még csak a fagyin és a fagyiskanálon osztoztak, most már a kutya szárítja fel Olive könnyeit.
A nyomozótrió eközben éjszakai útra indul Jeanine-nel, követik a nő pitypangautóját. Útközben a titkokról beszélgetnek, Chuck elmondja, utálja a titkokat, és most neki is titokban kell léteznie. Próbálja feszegetni a határokat, és az is kiderül róla, hogy nem is olyan ártatlan, mint aminek látszik, legalábbis ezt sejteti, hogy ábrándos mosolyok kíséretében említést tesz Lily nénikéje erotikus történelmi ereklyegyűjteményéről. A trécselést az szakítja félbe, amikor előttük száz méterrel felrobban Jeanine autója. (és mellékesen fény derül a modell táplálkozási problémájának típusára is: a zabálást hashajtóval kompenzálja.)
Jeanine túléli a balesetet, és kórházi ágyán bedobja, valószínűleg nem is a szobányi lógatott holttest, hanem a gödörnyi másik miatt akarhatta valaki felrobbantani. Főhőseink megtalálják a gödröt és benne a rengeteg szétroncsolódott tesztbábut. Emerson megfejti, az autógyár el akarta tüntetni a bizonyítékokat arról, mennyire nem biztonságosak az autóik. A gödörnél aztán hirtelen meglepi őket valaki. Egy tesztbábunak öltözött férfi, de idejük sincs felocsúdni, máris elkábítja őket. A bemutatóteremben, egy pitypangautóban térnek magukhoz, összekötözve, egy- egy hullazsákba zárva. Az autó mellett ott a tesztbábujelmezes férfi, akiről kiderül, hogy az autógyár tulaja, Bernardnak meg azért kellett meghalnia, mert túl tisztességes volt. A töréstesztek során felfedezte ugyanis, hogy a pitypangautó egy időzített bomba, vissza kéne hívni mindet, és amikor a főnöke hallgatásáért cserébe pénzt ajánlott, azt nem fogadta el. Az autógyár tulaja úgy gondolta, nincs más választása, vagy csődbe megy, vagy elhallgattatja Bernardt. Ez utóbbit választotta, és egy gyilkos törésteszten eltette láb alól a szerencsétlen mérnököt.
Most pedig azon dolgozik, hogy három másik embert küldjön a halálba a pitypangautóval. A helyzet reménytelennek tűnik, Ned és Chuck is úgy érzi, ütött az utolsó órájuk, elmerülnek egymás tekintetében, és a hullazsákokon keresztül összeforr az ajkuk. De hogy mégse legyen ez az utolsó nejloncsók, Emerson egy kötőtűvel kiszabadítja mindannyiukat a zsák fogságából és az utolsó pillanatban gázt adva meglógnak. A gonosz cégtulaj üldözőbe veszi a pitypangautón menekülőket, akik már majdnem megint meghalnak, aztán végül mégse. A cégtulajdonost viszont lekapcsolják a rendőrök, ők pedig ahelyett, hogy beleszáguldanának a pitézőbe és a biztos halálba, végül 10 centire megállnak az álmatlanságban szenvedő, éppen kutyát sétáltató Olive-tól. Mindenki boldog, még Olive is, mert Ned láthatóan örül neki, pontosabban annak, hogy mégis életben maradtak, de Olive nem lát az orránál tovább.
A megoldott bűntény hozadéka, hogy a gonosz autógyárost lecsukják, a gyilkos autókat pedig nem gyártják többé. Hogy Janine megpróbál úrrá lenni táplálkozási zavarain. Hogy Emersonnak egyre kevésbé csípi a szemét az ügyes Chuck jelenléte, sőt, beletörődik, hogy ezentúl hárman viszik a céget. Hogy Olive eldönti, nem adja fel, és hogy a szerelmesek feltalálják az autós tapizás és kézszorongatás módszerét: a kettejük közötti plexifalba egy lyukon keresztül egy gumikesztyűt dugnak, így át tudnak nyúlni a másik térfelére. Hogy ez eddig hogy nem jutott az eszükbe?
Facebook kommentek