A smallville-i bankosokra rossz nap virrad. Kezdődik azzal, hogy az egyik legtehetősebb ügyfelük, Lex piros hátizsákkal a vállán besétál az ajtón, és szeretné kiüríteni az összes számláját, aztán valami baj van az ifjú Luthor aláírásával, végül pedig a már említett férfiú pisztolyt ránt, és kirabolja az intézményt. Lex kimenekül az utcára, ahol egyenesen az arra járó Clark karjaiba rohan, aki annyit sem tud kinyögni, hogy fapapucs, barátja áthajítja őt egy üzlet kirakatán. Gondolom az ütődéstől – mert hiszen ez csak így megy – beindul Clark egy újabb szuperképessége, a röntgenlátás, és csodák csodájára, kész szerencse, hogy éppen most történt, ugyanis Lex belseje tele van zöld trutyival.

Nem sokkal később dühös anyuka szalad fel házuk lépcsőjén, kezében egy roppant ismerős piros hátizsákkal. Lánya, Tina alakváltó, és az anyagi gondjaik miatt rabolta ki a bankot. Az anya szerint ez nem megoldás, veszekedni kezdenek, anyu a lépcső alján végzi törött nyakkal, Tina pedig egy törött tükörben szemlélve magát úgy dönt, nem értesíti a mentőket.

Kent családnál átlagos reggel folyik, vajas zsömlével, meg Luthor-ócsárolással. Az idillt Lex szakítja félbe, akit nem csuktak le a rablásért, mert bombabiztos alibije van, meg különben is, az aláírás és az ujjlenyomat nem stimmelt. Jonathan ezt szomorúan hallja, Clark pedig azért szomorú, mert nem tud segíteni az ügyben Lexnek, hiszen ő hivatalosan csak Lexet látta, mint a többiek is, pedig… Tornaórán megint beüt a krach, és Clark röntgenlátni kezd, bár most viszonylag tűrhetőbb a helyzet, ugyanis a falon átlesve éppen Lanát látja átöltözni. Otthon Martha azt javasolja, gyakoroljon, de Clark az öltözős affér után túl feldúlt – vagy más – ahhoz, hogy logikusan gondolkozzon.

Kiderül, hogy Tina és Lana ismerik egymást, sőt, egész jóban voltak még azelőtt, hogy Lanából lett volna az iskola királynője. Tina homályos utalásokat tesz arra, hogy szívesen átvenné barátnője helyét, Lana viccnek veszi az egészet, mi pedig előre dörzsöljük a markunkat, és pingálni kezdjük a „Hajrá Tina!” feliratú transzparenseket. Az utcán Clarkra megint rátör a röntgenesedés, és megpillantja a zöld trutyival teli Tinát, amint bemegy a család régiségboltjába. Marthával utána ered, ám mivel a boltban Tina már az anyja alakjában jóformán képzelgő elmebetegnek nevezi, inkább kimegy levegőzni. Martha még marad, hogy egy lámpáról kérdezősködjön, vesztére, ugyanis a komód alatt észrevesz egy köteg pénzt. Tina kimagyarázza magát, ám nem akar tanúkat hagyni, ezért elcsórja Martha kocsikulcsát, és Clark alakjában megpróbálja elgázolni az asszonyt – szerencsére sikertelenül.

A farmon Kenték kitárgyalják, hogy Tinának csontbetegsége volt, ám háromévesen – a meteoreső évében – váratlanul jobban lett. Lana a garázsban pakolászik, ahol megtalálja anyja régi naplóját. Valamivel később hisztizve ront be Nellhez a konyhába „Hazudtál az anyámról!” felkiáltással. Titkok a királyi családban? Eközben Lexet az Inkvizítor egyik újságírója próbálja zsarolni a kopasz a bankrablás kapcsán felszínre került korábban eltusolt ügyeivel. Ennyit a nagy leleplezésről! Lana megtudta az anyjáról – most kapaszkodjatok meg! –, hogy ő is csak egy átlagos tinilány volt, akinek tele volt a töke Smallville-lel, és csak azért nem hagyott fel a pomponoskodással, mint Lana, mert neki nem volt mersze. Wow! Mindenesetre, Nell szerint, a ballagási búcsúbeszédében kimondta mindazt, ami tizennyolc év alatt felgyülemlett benne.

Clark egyfolytában Tinát lesi, amin Chloe és Pete jól mulat. Tina letámadja Lanát, hogy az anyja Metropolisba költözik, és ő Lanáékhoz akar költözni, aztán meg meg van sértődve, hogy a lány gondolkozási időt kér. Clark eközben be-röntgen-néz Tina szekrényébe, és meglátja benne a pénzzel teli hátizsákot, csakhogy Tina sem hülye, és feltűnik neki, hogy Clark mostanában egyfolytában a nyomában jár. Clark névtelen bejelentést tesz a zsaruknál, akik megtalálják a pénzt, és felkeresik Tinát a lakásukon, ő azonban az anyja alakjában fogadja őket.

Este Lana megjelenik a pajtában, és egy röpke monológ után a kettős személyiségről megcsókolja Clarkot. Ez már rögtön gyanús, de úgy tűnik, csak a nézőknek, mert Clark még csak akkor kezd gyanakodni, mikor a csókot követően Lana helyett Tina hajol el a szájától, hogy aztán átröpítse a fiút a pajta falán, rá a család egyik kocsijára. (Tényleg, hány kocsija van az elvileg egyik napról a másikra élő Kent családnak?) Másnap, immár az igazi Lana meglátogatja Chloét, aki rögtön a szívébe fogadja őt, miután kibeszélik, hogy a Fáklya sokkal jobb, mióta Chloe írja. A könnyed nyalintások után jöhet a mehet: a ’77-es záróbeszéd kellene. Chloe csakhamar meg is találja az aktuális lapszámot, amiben azonban – az összes többi évtől eltérően – nem jelent meg a beszéd ellentmondásos természete miatt.

Előbukkan Lex sötét énje. Az újságíró jönne a pénzéért, amit meg is kapna, csakhogy Lex figyelmezteti, ha kilép az ajtón, minden nyomát kitörli, hogy a fickó valaha is létezett, és olyan személyazonossággal ruházza fel, ami finoman szólva is meglehetősen kellemetlen. Miután megegyeznek, hogy a pénz mégis marad, Lex ráadásnak egy külön bejáratú újságírót is szerez magának, aki csak azt írhatja meg, amit ő jóvá hagy. Kezdetnek rögtön szállít is egy témát: szeretné kideríteni, hogyan maradhatott életben az első epizódban bemutatott „hídról a folyóba” magánszám után.

Lana és Clark lelkiznek egy sort a múltról meg a sosem ismert szülőkről. Tina – Lana képében – elkéri Whitneytől a dzsekijét. Eközben Pete és Clark Tináék boltjában, az egyik szekrényben megtalálják Tina anyjának holttestét, és egy lapot, amelyen Tina Lana aláírását gyakorolta. Beesteledett, Lana a halott szüleivel beszélget, mikor besétál Whitney (a dzsekiben) és még a szokottnál is bunkóbban viselkedik, aztán visszaváltozik Tinává, leüti Lanát, elveszi a nyakláncát, őt magát pedig bezárja egy kriptába. Clark is befut, és egy gyors bunyó után Whitney/Tinával keresni kezdi Lanát. A röntgenlátással meg is találja és kiszabadítja, sőt, hatalmas szerencséjére az öt másodperccel korábban még kapálózó lány mostanra el is ájult, így nem látja, hogy Clark puszta ököllel zúzza porrá a kőkoporsó fedelét.

A szokásos „pokróc a túlélőkön és a háttérben rendőrök rohangálnak” jelenetben Chloe odaadja Lanának a valahonnan előbányászott hangfelvételt az anyja búcsúbeszédéről, kiderül, hogy Clark megérti Tinát, hiszen ő is titkolni kényszerült egy képességet, és irigy arra, hogy máshogyan is lehet élni, ráadásul Martha rájön, hogy a fia bele van zúgva Lanába. A hercegnő stílszerűen zuhogó esőben és az autóban ülve hallgatja meg anyja beszédét, amiről mi egy az egyben lemaradunk, hiába szenvedtük végig a megszerzését. Azért annál a két mondatnál többet is megérdemeltünk volna.