Itt volt az ideje, hogy a sorozat készítői egy kis "metált" vigyenek a történetbe úgyhogy soron következő epizódunkban rendhagyó helyszínen fogunk helyszínelni, méghozzá egy repülőgép belsejében. A felvezető percekben a pilóta a toronnyal beszélget, még pedig arról, hogy leszállás után küldjék csak ki a las vegasi rendőrséget, majd egy kislány sikítását halljuk, ebből nem nehéz kitalálni, hogy valami helytelenkedés történt a gépen. Leszállás után Brass a egzecíroztatja az embereit, mindennek a helyén kell maradni, mert a gép egy bűncselekmény helyszíne, megjelenik Grissom, és meg tudjuk, hogy haláleset történt az első osztályon. Hiába, a drága helyeken ülőket is érhetik kellemetlenségek. Mivel a bűncselekmény igen zárt helyen játszódik, rengeteg szemtanú van, szám szerint tíz: kilenc első osztályú utas és egy légiutas-kísérő. A személyzet szerint az utasnak valamiféle pánikrohama volt, és sikerült meghalnia két sor között a folyóson. Grissom lelkesen lefotózza a helyszínen az árulkodó nyomokat, majd lezáratja az egész repcsit. Főcím.

Grissom a kifutópályán baktat, amikor megállítja egy szóra a rendőrfőnök, aki kifejti neki, hogy milyen klafa lenne, ha azelőtt megoldanák a helyiek az esetet, hogy megérkezik az FBI, mert ez az ő hatáskörükbe is tartozik. Grissom erre azt mondja, hogy de hát nem is biztos, hogy bűncselekmény történt, hiszen azt mondták, hogy valamitől rosszul lett a fickó a gépen. Az éles eszű főrendőr viszont átlát a szitán és megmondja Grissomnak, hogy nyilván nem ok nélkül záratta le a repülőt.

Sara, Nick, Warrick és Cathrine nézelődnek a gépen amikor megérkezik a főnökük és nagy egyetértésben megbeszélik, hogy bizony túl sok kár keletkezett a gépen, ezért nem valószínű, hogy egy ember keze munkája, hacsak nem szedett be valami jóféle drogot. Leosztják a feladatokat, Cathrine és Warrick kikérdezhetik a szemtanúkat, akik a sokat látott Grissom szerint nyilván azt fogják állítani, hogy utastársuk meghibbant és szétcsapta a gépet, Nick mehet a halottkémhez, Grissom és Sara pedig ottmaradnak a gépen.

Brass érkezik közben, hogy elszórakoztassa a váróba terelt utasokat, és bemutatja az este házigazdáit, Warrickot és Cathrinet. Sara megnézegeti az elhunyt jogosítványát és halottkém Daviddel együtt megállapítják, hogy egész rendes fickónak tűnik a hullájuk, hiszen családdal, könyvtárjeggyel és szervdonor igazolvánnyal is rendelkezett. A másodpilóta szerint is rendes ember lehetett, mert visszaemlékszik rá, hogy segített feltenni az egyik asszonynak a poggyászát. A pilótának más emlékei vannak, ő úgy figyelt fel a fickóra, hogy az egyik légiutas-kísérő beszólt neki, hogy csináljon már valamit, mert nem bírnak az egyik sráccal odakint. És valóban, azt látjuk, hogy Tony, a majdani halott, megszállottan veri a klozett ajtót, mert szerinte utastársa indokolatlanul régóta használja ki a vécé által kínált lehetőségeket, melyekre úgy tűnik neki is igen sürgősen szüksége lenne. A stewardess megpróbálja kedvesen felhívni a figyelmét arra, hogy a gépen vannak még egyéb lehetőségek az ürítkezésre, de erre nem hajlandó a zaklatott úr, mondván, hogy nem azért fizetett csilliókat az elsőosztályú jegyért, hogy aztán holmi turistaosztályon kelljen majd a szükségét intéznie.

Nick érdekes dolgokat talál boncolós Jennával, a halott utas egyrészt indokolatlanul meleg (mármint halála pillanatában lázas volt), másrészt tele van sérülésekkel, a szeme bevérzett, ami fulladásra utal, a nyakán egy cipőnyom van, a keze pedig eltört, ezenfelül egyéb, védekezésre utaló sérülések is találhatóak a tenyerén.

A repülőn Sara kis narancssárga kúpokat helyez el, amelyekre az utasok neveit vésték. Grissom felfedezi, hogy a halott Tony előtti szék háttámlája eltörött. Brass és Cathrine pedig pont a törött székű embert kérdezik ki, aki azt állítja, hogy meggyűlt a baja utastársával, mert az Dallastól Las Vegasig rugdosta a székét, pedig ő dolgozni szeretett volna, de azt állítja, hogy nem bántotta csak beszólt néhányszor a faszinak. Megnézik a kezeit, az ujjpercei ki vannak pirosodva, mintha öklözött volna valakivel.

Grissom tovább nézegeti a székeket, talál az egyiken egy kis vérnyomot, de egyelőre nem szeretne hosszú távú következtetéseket levonni belőle, hiszen lehet, hogy csak egy ártatlanul vérző orról van szó. Ezután ismét a kihallgatásra váltunk, a véres székű emberen a sor. Brass meg is kérdezi, hogy vajon hol szerezte az arcán levő sérülést, a fickó pedig azt válaszolja, hogy az idióta halott megvágta egy cédével. Visszaemlékezései szerint Tony és a laptopján dolgozni vágyó sztahanovista konfliktusba került, mert Tony addig rugdalta a széket, amíg a jobbsorsra érdemes masina ki nem kötött a folyóson. Ezt a gép gazdája sérelmezte, elkezdtek ezen vitatkozni, mire a megvágott nyakú fickó egy stewardesszel karöltve megpróbálta lenyugtatni őket, ennek okán támadta őt meg Tony az adathordozóval. Brass azért rákérdez, hogy ugye jól sejti, hogy egy kicsit betintázott az utazás során, a békítő szándékú úr ezt nem is tagadja, viszont megkéri őket szépen, hogy esetleg kérdezzék meg állításairól az utaskísérőt is. Brassék nem is restek és felkeresik a hölgyet, aki elmeséli, hogy a fickó felszállás után félórával elkezdte nyomogatni a hívógombot, fejfájásra panaszkodva és kapott is érte egy marék aszpirint. A hölgy szerint semmi rendkívüli nem volt a dologban, ő legalábbis 10 év alatt a fellációtól a vadászgörényig mindent látott már repülés közben, úgyhogy nem igen lehet már meglepni. Grissom meglátogatja a kihallgatással foglalatoskodó kollegáit, de Cathrine szerint senki semmi érdekeset nem mondott, szóval nyilván van valami rejtegetni valójuk.

Grissom beszél a halottkémmel, aki elmondja neki, hogy a szerencsétlenül járt faszinak koponyaűri vérzése volt meg a lépe is leszakadt, márpedig valószínű, hogy a felszállás előtt még nem rendelkezett ezekkel a súlyos problémákkal. Megtalálják a piás utas által elfogyasztott alkoholos üvegcséket, valamint talál egy nagyobb, törött üveget is, amin talán vér van, a halott tenyere meg ugye bibis volt. A törött üveghez tartozó széken egy asszony ült – jöhetnek Brassék. Az asszony panaszkodik is egy kicsit kihallgatóinak meg a férjének, hogy tönkre ment a blúza, a férje megígéri, hogy kaphat egy újat, mire az asszony jól megmondja neki, hogy még jó, hogy kaphat egy újat, hiszen megmentette az életüket. Az asszony visszaemlékezései szerint a kellemetlen utastárs ugyanis őrült módon téblábolt le s föl a folyóson, ő pedig nyüstölte a férjét, hogy "Jaj, csinálj már valamit.". A férj végül engedvén a házastársi erőszaknak szerényen megkéri az ideges utastársát, hogy talán foglaljon helyet, mire az jól belelöki a jószándékú urat az italos kocsiba. Grissomék közben pont a kocsi romjait nézik, ahol meg is találják a törött üveg másik felét. Szóval megvágták a fickót. Na hova indul egy jó vágás után az ember? Igen, a vécébe!

Grissom és Sara meg is tekintik a helyiséget, ahol látszólag semmi különös nincsen, de Grissom nem adja fel olyan könnyen és UV-fényben, mikroszkóppal kezdi el nézegetni a vécécsészét. Sara lefogadja, hogy nem vért talál ott a főnöke, így is van, nem vérre lel, hanem valami egészen másra, de abban is van fehérje. Persze! Nyilván volt egy kis szex a vécében. Grissom szerint a magasság bizony fokozott eufóriát okoz meg igen kiváló szexuális élményt is nyújt, Sara pedig ellamentál a dolgon, majd kijelenti, hogy tényleg nem rossz, bár talán kicsit túlzás, amit a főnöke állít. Azért belébújik a kisördög, úgy tűnik itt a remek alkalom, hogy zavarba hozzuk a felettest és rákérdez, hogy honnan e tájékozottság a vécé szex terén. Grissomot azonban nem lehet megvezetni, és azt állítja, hogy egy tövényszéki kiadványban olvasott róla, de most rajta a zavarba hozás sora, és ő érdeklődik afelől, hogy Sara vajon honnan szerzi az információit. A beosztott kénytelen bevallani, hogy empirikus kutatást végzett a témában egy Boston-Miami járaton. (Hát nem tudom... biztosan többet kellene utaznom belföldi amerikai gépekkel, hogy átérezzem, mitől van erre késztetése a helyieknek.). Most, hogy Sararól kiderült, mennyire otthonosan mozog a repülő vécékben jutalomból kitunkolhatja a klozettet minta vételi szándékkal.

Cathrine és Warrick kihallgat egy fiatal párt, akikről kiderül, hogy csak munkatársak (na, persze...). A nő kolléga elárulja, hogy egy ideig a vécében tartózkodott, a férfi meg állítása szerint a székében kómálgatott fülhallgatóval a fején, majd arra ébredt, hogy egy hulla van mellette (na, persze...). Sara közben ujjlenyomatot keres a vécében, talál is egy kézlenyomatot a plafonon. Micsoda csődör lehetett odabent. Warrick és Cathrine pedig úgy érzik, hogy rossz taktikát alkalmaznak, mert egyetlen utas sem árulja el, hogy mégis mi történt. Warrick szerint ezért azért lehet, mert valaki közülük tette el láb alól szerencsétlen fickót.

Sara tovább vizsgálódik és talál is egy szálat az egyik széken, ami valószínűleg az elhunyt ruhájából származik. Greg és Nick pedig fölfedezik a laborban, hogy az elhunyt dzsekijén rengeteg lábnyom található – úgy tűnik valaki szépen összetaposta a hátát. Grissom miután tudomást szerez erről a fejleményről meg kéri Cathrinet, hogy kérje el szépen az utasoktól a cipellőiket. Az utasok pedig kénytelen-kelletlen hallgatnak is a szép szóra. Cathrinék remek kis cipőkiállítást rendeznek be, Sara pedig meglepi őket a lenyomatok fényképével, így hamarosan rá is jönnek, hogy kik ugrándozták össze a fickót. A három rossz ember pedig az italozós úr, a békéltető férj és egy doktori címmel és kislánnyal rendelkező jóasszony, aki eddig még nem volt terítéken, úgyhogy itt az ideje, hogy kifaggassák. Brass vállalja, hogy közben bébiszitteli a kislányát, akitől meg is kérdezi, hogy látott-e valamit, de a leányka azt állítja, hogy nem. Az anyukának van egy csúnya monoklija, állítása szerint a nagy kavarodásban szerezte, mert így jár az, aki jó Szamaritánus módjára segíteni akar, Cathrine szerint azonban a jótét lelkek ritkán tapossák meg a másik ember hátát. A nő visszaemlékezéseiből láthatjuk, hogy valóban nagy volt a zűrzavar, ennek kapcsán kapta a monoklit, az iszogatós férfi ugyanis szépen szemen könyökölte, ettől ő megtántorodott és véletlenül a földön fekvő fickó hátára lépett. Utána viszont rögtön megpróbálkozott halottunk újraélesztésével, de hát sajnos nem lehetett megmenteni, mivel egy repülőn voltak és nem a sürgősségin. Az asszony szerint ő mindent megtett, amit lehetett, Brass szerint viszont ideje lenne, hogyha valaki végre elmondaná, hogy mi történt és például lehetne ő az a valaki.

Sara és Grissom elkezdik keresgélni a defibrillátort, mert ha az asszony igazat mondott és tényleg megpróbálta újraéleszteni, akkor a defibrillátor kis tappancsain nyilván van zselé. Meg is találják az egyik kis szekrénykében, de úgy tűnik, hogy azt bizony senki sem használta, pedig az orvosnak is meg az utaskísérőnek is tudnia kellet, hogy van ilyen eszköz a gépen. Cathrine számon is kéri az utaskísérőn, hogy miért nem vették elő az életmentő készüléket, de a hölgy arra hivatkozik, hogy neki azt tanították, hogy akkor keresse meg, ha valaki szívrohamot kap, nem pedig akkor, ha a folyóson lármázik meghibbanva. Azért hozzáteszi, hogy igen megijedt az agresszív utastól, az ő visszaemlékezéseiben ugyanis azt látjuk, hogy a fickó veszettül elkezdi verni a pilótafülke ajtaját és még lökdösődik is. Viszont van még egy utas, akit eddig nem hallgattak ki és a legközelebb ült az eseményekhez. Cash úr talán az egyetlen, aki készségesen segítene nekik, viszont sajnos nem sokat látott a dolgokból, mert csökkent látó, hallani viszont annál többet hallott. A memóriája is igen kiváló lehet, mert elmondja, hogy először az iszogatós úr hangját hallotta, aztán a békéltető férjét majd a laptopjával bűvészkedő fickóét. A helyszínelők kedvesen meg is kérik, hogy mesélje el nekik, hogy mire emlékszik onnantól kezdve, hogy a fickó idegesen elkezdte kalapálni a pilóták ajtaját, hogy szálljanak le, odáig, hogy meghalt, mert a szemtanúik sajnos képtelenek elárulni, hogy mégis mi történt.

Boncolós Jenna közben további dolgokra derített fényt, mert a koponyaűri vérzés miatt felnyitotta a fickó kobakját és rájött, hogy enkefalitisze volt, azaz agyvelőgyulladása, nem csoda tehát, ha fájlalta a fejét, rosszul volt és elvesztette a kontrollt, mert ez pontosan ilyen tűnetekkel jár, viszont nem emiatt az egy dolog miatt halt meg, hanem a leszakadt lépe meg a koponyaűri vérzés ugyanúgy hozzájárultak ahhoz, hogy megállt a szíve.

A kis csapat bábuk segítségével próbálja eljátszani, hogy mi is történt. A srácnak ugye fájt a feje, ezért elkezdte hívni az utaskísérőt. Az utaskísérő odament, megpróbálta megnyugtatni, de a faszi továbbra sem bír magával, agóniájában egyre csak az előtte ülő laptopos székét rugdalja, majd el is töri azt. Ez már azért sok a laptoposnak, felkel, hogy helyre rakja a mögötte ülőt. Brass szerint ekkor az italozós fickónak mondjuk kilökik a piát a kezéből, aki ettől úgy gondolja, hogy jól bemos a srácnak, de elvéti, a beteg utas viszont eltalálja az arcát a cédével, majd elindul a pilótafülke felé. Ekkor a felesége által szekált férfi feláll, hogy eleget tévén az asszonyi nyomásnak, elrendezze a faszit, de az belelöki az italos kocsiba, erre az asszony sem rest, odapattan és felkap egy törött üveget a földről, amivel odasuhint a renitens alaknak, aki ismét a pilótafülke felé veszi az irányt, ahova persze nem tud bejutni, mert zárva van. Mivel a fickó teljesen meg van őrülve és nagyon ki akar jutni a gépből ezért nyilván a vészkijáratot célozza meg ezután, amivel végleg kicsapja a biztosítékot az utastársaknál, mert ennek azért már a fele sem tréfa, úgyhogy végül testületileg ütik és tapodják agyon szegény fejfájós embert.

Grissom elmondja a rendőrfőnöknek, hogy tessék letartóztatni öt embert, akik közös erővel végeztek a sráccal. A rendőrfőnök ezt kicsit sokallja és rákérdez, hogy vajon tudja-e ezt megfelelően bizonyítani is. Grissom bevallja, hogy nem, még nem, a rendőrfőnök meg elmondja neki, hogy akkor ő bizony jól útjukra engedte az utasokat, majd az FBI bevarrja őket, ha nagyon akarja, a nyomozásra fordított idő ugyanis lejárt. Grissom nem lesz ettől túl boldog.

Záró perceinkben meg tudhatjuk, hogy vajon hasonló esetben miképpen cselekedtek volna helyszínelő barátaink. Sara sosem tudna megölni senkit, Warrick csak akkor ha választania kellene maga vagy a másik között, Nick passzolja a kérdést, Cathrine meg nyilván vérre menne, ha úgy érezné, hogy a gyermeke veszélyben van. Mivel négyüknek négyféle véleménye van, itt az ideje, hogy megkérdezzék, hogy vajon Grissom mit csinálna? A válaszából kiderül, hogy talán nem véletlenül ő a főnökük és nem fordítva, mert elmagyarázza nekik, hogy ez szép, szép, de mindnyájan az utasok szemszögéből nézik a dolgot és senki sem az áldozatéból. Pedig ahhoz, hogy megmentsék elég lett volna egy ember, aki megpróbálja kideríteni, hogy mi a baja. Vége.