Aki azt hitte, hogy a múlt heti furcsa befejezés után most folytatják a félbevágott epizódot, azt le kell lombozzam: Mann alezredes és Mamoun Sharif főállású terrorista visszatérésére még kell egy kicsit várnunk. De cserébe itt van nekünk az NCIS csapata, akik megint egy érdekes ügy felgöngyölítését tervezik a mai napra.

Rögtön egy akcióval indítunk: egy fogadáson vagyunk, igazi puccos népek járnak errefelé, a sok miniszter, államtitkár és milliárdos között feltűnik Jenny Shepard igazgatónő is. És természetesen az ilyen embereket védeni kell, így az NCIS speciális kommandóján, valamint az FBI és CIA ügynökein kívül bizony felvonul az Egyesül Államok minden hárombetűs szervezetének képviselője. Hamarosan az est díszvendége is megérkezik, az USA védelmi minisztere, aki valószínűleg úgy döntött, hogy még egyszer degeszre eszi-issza magát állampénzből, mielőtt végleg nyugdíjba vonulna. A szórakozást azonban egy kisebb közjáték zavarja meg: a kis szemfüles Ziva veszélyforrást pillant meg, amint egy zuhanó férfi alakjában egyenesen szeretett főnökasszonya felé zuhan a magasból. Egy-két gyors mozdulat, a két nő már a földön fekszik, az asztalon – ami mellett egy másodperccel korábban még Jenny állt – pedig a test landol, nyilván leugrott reggeliért.

Még szerencse, hogy az ország minden ügynöke a helyszínen tartózkodik, így gyorsan megkezdődhet a nyomozás, aztán amikor kiderül, hogy a pasi neve Wright őrmester, és tengerésztiszt, Gibbs megpöccenti divatos baseball-sapkáját és átveszi az ügyet. Öngyilkosságnak látszik, a védelmi miniszter emberei valahogy azonban mégis arra gyanakodnak, hogy egy merénylőről van szó. Mindenkinek megvan a maga feladata, Tony a rendőrséget tájékoztatja, McGee az ugrás helyén keres nyomokat, Gibbs elégedetten kávézik, Ziva pedig az egyetlen szemtanút kérdezi ki: a férfi egy képviselő titkára, és azt állítja, hogy a hatodik emeleten iratokat vitt az egyik milliárdos lakosztályába, amikor a férfi rátámadt. Ő leütötte majd elfutott jelenteni a dolgot. Mire végeznek a kihallgatással, Dokinak is eredményei vannak: a pasi élt mikor becsapódott, de egyértelmű küzdelem nyomait fedezte fel a kezein. Se pénztárcája, se egyéb személyes holmija, csak egy „Segítsenek!” feliratú papírlap a zsebeiben és két kitüntetés a háborús tetteinek elismeréseként. A fickó tehát egy valódi hős volt.

A további kutakodás csak az öngyilkosság tényét erősíti: az őrmester valóban kitüntetéseket kapott, de az utolsó sérülése óta depresszióval kezelték, családja, lakása nincs, ráadásul még gyógyszereken is tengődik, ez pedig elég ok arra, hogy véget vessen életének. Viszont felmerül a legfontosabb kérdés: egy hajléktalan férfi hogy a fenébe tudta kijátszani a teljes védelmi rendszert, átjutva 200 ügynökön, biztonsági őrön és a szálloda személyzetén? Gibbs agyában már meg is fogalmazódott a válasz: a fickó már a kezdés előtt ott volt! Na, gyorsan elővesszük a szálloda gondnokát, aki be is vallja, hogy Irakban együtt szolgált az Wrighttal, és igen, suttyomban megengedte neki, hogy egy felújításra váró szobában húzza meg magát. A kérdés tehát megoldódott. Azonban rögtön jön újabb: amíg a beszélgetés zajlott, az egyik szállodaszobában egy ázsiai nő holttestét találták meg. Két haláleset két nap alatt, egy épületben? Na, itten valami nem stimmel. A nőnek semmilyen irata nincs, a szobát nyilván álnéven vették ki, ez nem sokat segít. Viszont a padlón megtalálják azt a mágneses chipkártyát, amit a gondnok az őrmesternek adott, és amivel minden szobát ki lehet nyitni. Nesze neked.

Akkor most irány a központ, van mivel foglalkozni. DiNozzo elég fáradtak tűnik, de persze rögtön felvillanyozódik egy kicsit, amikor a titokzatos barátnő felhívja őt, a „kettesszámú” mobilján, ami Zivának is feltűnik. McGee Abbynél tölti a délelőttöt bizonyítékelemzésnek álcázva, pedig én biztos vagyok benne, hogy csak azért van ott, mert mindenáron hallgatni akarja a csaj elemzését az ujjlenyomatok művészi értékéről. Az elemzés után egy dolog derül csak ki: valószínűnek tűnik, hogy a szobában talált hajszálak nem az őrmestertől származnak, abban ugyanis nem sikerült semmilyen drogot kimutatni. Sajnos csak valószínűsítető a dolog, mert az NCIS eszközeivel csak ennyit lehet elérni. Abby gyorsan rá is tér a lényegre, venni kell szép és jó vadonatúj nano-mikroszkópot holmi 100 rongyért, és akkor majd minden szép és jó lesz. Gibbsnek ez nem jelentene gondot, az érkező igazgatónő azonban kiakad a terv hallatán: hogy a fenébe simítson el a költségvetésben egy hat számjegyű összeget? Nem, nem Jethro, ez itt nem megy, tessék kölcsönkérni, ami kell. Pedig én tudnék pénzforrást kitalálni, például Gibbs beadja zaciba a jegygyűrűit, majd elmegy asztalosnak, de hiába, ötleteim nem hallgattatnak meg ott a messzi Washingtonban. Közben a kártyán talált ujjlenyomatról is megvan az eredmény: az őrmesteré. Egyre jobb.

Kapcsolunk a Capitoliumhoz, ahol DiNozzo orvoslátogatás helyett szívszerelmével andalog, a lényeg a jelenetben annyi, hogy Tony inkább őt választja esti programnak munka helyett, ami azért egy hozzá hasonló kaliberű embernek elég nagy lépés a sikeres és boldog párkapcsolat lebonyolítása felé. Örülünk. Eközben Abby próbálja beszerezni a nano-mikroszkópot, el is megy egy bemutatóterembe, mit ne mondjak, igen érdekesen mutat a sok fehérköpenyes agyas között egy goth lány, de már megszoktuk, hogy Abby mindig kitűnik. Egy kisebb flört után pedig még azt is sikerül elérnie, hogy az egyik ifjú tudóstehetség segítsen neki a hajminták elemzésében.

A boncteremben is zajlanak az események: Lee ügynök érkezik egy halom irattal, állítólag az őrmester orvosi leletei vannak benne, és feltűnően keresi tekintetével Jimmyt. Szegény öreg Dokinak még mindig nem esik le a dolog, sőt, sarkallja is a lányt, hogy töltsön több időt lent a boncteremben, bár amikor Palmer és Lee elvonul egy tükörajtó mögé, elkezd valamit kapizsgálni. Már csak pár perc kéne neki, hogy összerakja a dolgokat, amikor jön Gibbs, és elveszi tőle a lehetőséget a gondolkodásra. Sebaj, viszont mi legalább megtudjuk, hogy az áldozat kínai lány, 14 év körüli, és a nyomok alapján nemi erőszak közbeni fojtogatás áldozatául esett. Nem szép halál. Sőt, Mallard doktor nem áll meg: fogtömésekből, izomzatból, és a gyomrában található anyagokból sikerült beazonosítania, hogy a lány Fuijang tartománybeli földműves családból jött, és 3-4 hete érkezhetett az államokba, feltehetőleg emberkereskedők által. Azta, Doki pályát tévesztett, neki Columbo hadnagynak kellett volna mennie!

Timmy érdekes felfedezést tesz: az őrmester illegálisan lakott a szobában, mégis egy félig megevett szobaszervizes tálca volt az ágya mellett. Ha ezt még összevetjük azzal, hogy Doki szerint a tengerész gyomrában előző este óta egy falat sem volt, már kész is a rejtély. De azért van az NCIS csapata, hogy az ilyeneket megoldja, sőt, már egy ötlet is megfogalmazódott a fejükben: Wright elcsórt egy félig megevett tálcát, amikor megtalálta rajta a segítségkérő üzenetet, hogy igazi hőshöz méltó módon elrohant segíteni. Aztán, mint tudjuk, Supermant játszott a hatodikról, de nyilván kriptonit lehetett a közelben, mert a landolás nem sikerült tökéletesen.

Közben Abby és a jóképű tudós srác is eredményre jut: a hajszálban anthrax (szép magyar nevén lépfene baktérium) elleni védőoltást találnak, viszont az őrmester egyáltalán nem volt beoltva ellene, tehát valaki másnak is kellett lennie a szobában. Ez bizony nagyszerű hír, amit a fiatalok egy spontán, bowlingozásnak álcázott randival ünnepelnek meg, és a kedves néző bizony már keresheti is az állát a földről, ugyanis a jóképű tudós magassága van vagy 80 centi. Félreértés ne essék, nem diszkriminálom én az alacsony növésű embereket, de Abbytől ez már akkor is sok. De nincs idő elmélkedni, mert Gibbs már megint eláraszt minket zsenialitásával: mi van akkor, ha Wright a segítségkérő üzenetet követve megtalálta a szegény lányt, akit megpróbált újraéleszteni? Ez magyarázná a horzsolásokat a mellkason és a nyált az arcon. Aki egyszer hős volt, mindig az is marad.

No, akkor most már egyszerű a dolog: meg kell keresni a hajszál gazdáját, és megvan a gyilkosunk. Ami biztos, hogy pasit beoltották anthrax ellen, pont, mint a katonákat, a politikusokat és kiket még? Igen, a politikusok titkárait, merthogy ők bontják fel a leveleket. Na, akkor vegyük csak elő még egyszer a szemtanút! Egy kis játszadozás vele a kihallgatóban, és két keresztkérdés között már be is vallja, hogy ő ölte meg a lányt, mert az rátámadt az aktus közben, és valójában ekkor sérült meg az arca. A kis rohadék. Viszont Tony már hozza is a rossz hírt: a titkár nem ölhette meg a rájuk törő Wrightot, mert egy kamera felvétele egyértelműen bizonyítja, hogy a pali az első emeleten tartózkodott, amikor az őrmester szabadesett. Na, a titkár kicsit megnyugszik, hogy csak egy gyilkosságért kell majd bűnhődnie (vagy lehet csak Gibbs ordítástól eltorzult arca rémisztette meg ennyire), és el is köpi a lány stricijének a nevét, akit az eset után felküldött a szobába, hogy takarítsa el a nyomokat: Davey Chen. Na, végre, megvan a gyilkosunk.

Ám most jön a neheze: hogy a fenébe bizonyítsuk rá, hogy fiatalkorú lányokkal kereskedik, a megmentőiket pedig meggyilkolja? Hát persze, valakit be kell építeni. Na, végre Lee ügynök is megmutathatja, mit tud, mert valahogy Ziva nem tudja hitelesen eljátszani a meggyilkolt lány nővérének szerepét. Kár, pedig szívesen megnéztük volna az izraelit húzott szemmel és kontyba csavart hajjal. Persze Lee se lesz egyedül, hiszen Tony szavaival érve még McGeenél is zöldfülűbb, szóval egy teljes 007-es kütyüarzenállal indul útjára: poloska és jeladó a készpénz közé rejtve, ami kikapcsolható, ha gyanakodni kezdenének, valamint egy mini kamera a hajráfban. Indulhat az akció, már csak Mr. Palmer egyszerre csodálkozó és rettegő arckifejezése gátol minket abban, hogy belevessük magunkat a sűrűjébe.

A helyszínre érve Lee ügynök rögtön a tárgyra tér az NCIS egész állományának figyelő tekintete mellett, persze Chen gyanakodni kezd, de a pénz között nem talál semmit. Ez nem nyugtatja meg, gyorsan egy leárnyékolt helyiségbe viszi kedvenc kínai ügynökünket, ahol nem hallja őket senki, és látványosan megtalálja a poloskát. Szívás, még jó hogy van B terv a hajráffal. McGeenek a képek alapján sikerül beazonosítania a raktárhelyiséget, ahová elmenekülnek, Tony, Ziva és Gibbs pedig már úton is vannak.

Egy kis üldözéses jelenet következik, de a megmentő csapat szerencsére pont időben érkezik, a négy ügynök pedig már sikeresen lefegyverzi Chent és gorilláját. A raktár mellett álló kamion hátuljában pedig megtalálják a szerencsétlen lányokat is. Chen bevallja, hogy ő ölte meg az őrmestert, mert az mindenáron hőst akart játszani. Pedig itt már Gibbs is meglátta a lényeget: Wright őrmester tényleg egy valódi hős volt…