A villalakók beolvasnak egymásnak, Fanniról kiderül, hogy szereti a Tiffany-füzeteket, és bugyi nélkül simán, de műszempilla nélkül sehogy nem bírja ki. És akkor ott van még a két derékszöggel rendelkező háromszög és a gusztustalan, mint közös nevező.  

A villalakók még mindig hatalmas lendülettel kavarnak egymás ellen, összeesküvésre szervezett betéti társaságok alakulnak, szövetségeket megerősítő dugások csattannak, tényleg már csak az kéne, hogy Fanni előre odaígérje a lányát Dennis fiának. Csak az a baj, hogy olyan ez, mintha Schrödinger macskája bekötött szemmel kapkodna egér után: senki nem tudja, hogy mégis mit ér a a nagy kavarással, odakint ettől majd szeretik, vagy éppen ellenkezőleg, megvetik majd a nézők.

Annyi azért kiderült a szombati összefoglalóból, hogy mindenki azt gondolja, hogy játszani, azaz kavarni kötelező, mert a nézők azt nagyra értékelik, és esetleg majd felfelé fordított hüvelykujjal szavaznak, ha a penge ott lesz majd a torkuknál.

Ebben az epizódban annyi volt a cselekmény, hogy Peter Jackson abból már trilógiát rendezne, de úgy, hogy az utolsó részt a végén kettévágnák, meg még másfél órát hozzácsapnának az egészhez a díszdobozos bluray rendezői változatában. Ott kezdünk, hogy majndme mindenki Zsura rakja a jelet, ő lett a villa Szauronja, aki vöröslően forgatja a szemeit Középfölde, de legalábbis a nyugi szoba és a szauna fölött.

Persze rögtön elkezdődik a nagy taktikázás, hogy kit is kéne kivinnie Zsunak, ki ellen van esélye, vagy hogy lehetne elhitetni vele, hogy van esélye. Mindenkinek van egy nyerő tippje, tényleg akkora taktikázás folyik, hogy az se lenne meglepő, ha csendben bejönne a képbe Napóleon, és zsebre dugott kézzel hümmögve felskiccelné az austerlitzi csatát.

Ebben részben a legnagyobb történés Plasztik körbesmárolása, amitől Laci féltékenységi rohamot kap, eközben pedig Kazal és Komisz is belvillong. Ja, meg persze beköltözött Robin, az új fiúka, akitől Reni maga alá nedvesedik vőlegényestül.

Buli van aprajafalván, Plasztik a középpontban pörög leginkább azzal, hogy kenterbe smárol mindenkit. Vikcsu és Edina szájába is belemászik, végignyalja a villalakókat alaposan. Eközben Komisz és Kazal összeszólalkoznak, rendkívül intelligens módon, Kazal közli Komisszal, hogy csak kielégítette vele a testi vágyait, Komisz meg visszavág, hogy ő meg csak a puttonyát ürítette bele. Minden nő ilyen csodás úriemberre vágyik mélyen, legbelül.

Oszoljanak kérem, nincs itt semmi látnivaló! Leginkább ez jutott eszembe a tegnapi rész kapcsán. Legtöbbször értetlenül néztem a képernyőt, hogy most akkor ezek az emberek mit csinálnak és miért a műsorban. Ráadásul még szexet sem virított senki sem, csak egy kis maszatolást.

Azzal indítunk, hogy Komisz elemzi, mennyire szeretné becsempészni Kazalnak a lompost, Tizenkétkerrel cigizgetnek, nagyon bölcsek, közben nézhetjük Kazal egyszálbugyis fenekét aláfestésként. Komisz megérkezik Kazal mellé az ágyba, egy kis pettinget lenyomnak, de csak mint barátok, Komisz még egy szájrapuszit is megenged magának, amin Kazal besír. Egyébként ő mindenre ezt mondja, hogy besír, mi is vele sírunk.

A magyar celebvalóság Afrikába költözött, mintha nem lenne elég nekik az Ebola-járvány, több mint egy tucat polgárháború és jónéhány folyamatban lévő népirtás. De tényleg mi mást lehet mondani arra, amikor az élet, meg persze az adásrendező úgy alakítja, hogy Nyertes Zsuzsa a dzsungel közepén bőg Bunyós Pityunak sír, Cooky időnként empatikusan csitítgat, Fekete Pákó meg azon erőlködik, hogy megértse, mi is történik. Bónusz Bárdos András, aki az egész jelenet alatt azon gondolkozik, mint eddig mindig: hogy mégis mi a faszt keres itt, és amúgy is mit csinálni egy 15 folyóméternyi könyvespolccal rendelkező értelmiségi egy ilyen helyzetben.

A probléma, hogy megint zuhog az eső, főleg éjjel, és mint ahogy a víznek ez szokása, befolyik mindenhova, ahova csak tud. Igen, még Nyertes Zsuzsa ágyába is.

Nekem annyi maradt meg a Gyűrük urából, hogy ha nem digitális szörnyek kaszabolják egymást pixelekből felhúzott várakban, erdőkben, vagy bányákban, akkor műszőrrel borított lábú fickók menetelnek lélegzetelállító hegygerinceken, miközben az operatőr helikopterrel köröz körülöttük. Fogalmam sincs, hogy mégis hogy telnek a békés hétköznapok Középföldén, de Új-Zélandot, ahol a filmtrilógiát forgatták, mindig így képzeltem: hogy az egyszeri új-zélandi felveszi a kabátot, meg sapka, sál, hogy anyukám elugrom egy doboz cigiért a boltba, meg lehet, hogy hozok vizes zsemlét is, aztán órákat caplat hegygerinceken át, miközben helikopterre kötözött operatőrök köröznek körülötte vészjóslóan.

Hát szemmel láthatóan Bear Grylls is, és a Discovery producerei is osztoznak a hegygerincek és köröző helikopterek iránti rajongásomat, merthogy a Túlélőpróba című valóságshow második része tulajdonképpen ennyiből áll: na jó, van még némi fűzabálás, rinya, a bonus track meg egy vödör, hízott földi giliszta. De a többi tényleg olyan, hogy bármikor elférne a Gyűrük ura extra dvd-jén.