Lássuk hol hagytuk abba a múlt héten, mert volt cliffhanger bőven. Margit hercegnő, miután lefeküdt bátyja legjobb barátjával egy párna segítségével a túlvilágra segíti hites urát, Portugália királyát, Wolsey bíboros lebukott a Norfolk – Boleyn szövetség előtt, Őfelsége pedig kimondta azt a bizonyos mondatot, amit az elkövetkezendő 30 évben még oly sokszor ki fog: „El akarok válni!". Hogy feleségül vehesse Boleyn Annát. Na de lássuk, hogy folytatódik a történelem.
Úgy, ahogy abbamaradt. Henrik király még mindig adományozó kedvében van, Boleyn tehát mától fogva újabb címet visel, Lord Rochfordként pompázhat ezentúl a Whitehall udvarán, van egy olyan tippem, hogy az apai áldással nem lesz gond a jövőbeni házasságnál. De érkezik is az újabb megtisztelt, Őfelsége törvénytelen gyermeke, Henry Fitzroy, aki mostantól Richmond és Somerset hercege, és Nothingham earlje. Megható jelenet apa és fia között, aki innentől kezdve első helyen áll a trónutódlásban. Megelőzve Mária hercegnőt. A dolgot természetesen Katalin is végignézi, őneki azonban valami miatt nem a boldogságtól csordulnak ki a könnyei, inkább magába roskad, érzi ő is, hogy királynéi napjai meg vannak számlálva. Még akkor is, hogyha a nép valósággal imádja őt.