Elérkezett hát a vége az első évadnak, minden sakkfigura a helyén, jöhet a finálé, amitől az állunk a padlót veri majd, legalábbis erre számított minden lelkes fan, de amit kaptunk, az közel sem lett annyira hubazmeges vagy ütős, mint reméltük - lehet a végére elfogyott a lendület? Nathan megnyerte a választásokat, Hiro kitanulta a szamurájkodást 2 óra alatt, Díel belenyúlt Linderman agyába, Emó (még) nem robbant fel, Ted meg nem is fog, mert Sylar meg az ő agyába nyúlt bele. Tényleg mit csinál ez a dög az agyakkal? Megeszi? Nézegeti? Kiszárítja, felfűzi nyakláncnak?
A nyitó montázst kapunk, hősök jönnek sorban, közben Mohinder narrál, mert ő másra amúgy sem jó, a második évadra írhatnának neki valami képességet, mert így csak olyan, mint a grundon a legidétlenebb gyerek, akiből kapus lesz, és Oliver Kahnnak hívják. Díelékkel nyitunk, mér' nem engedted át magadon a golyót, kérdi Jessica/Niki, tényleg, miért is nem? Tovább nézzük az előző rész végét, a semmiből istenes tököket növesztő Mohinder és a SZE néz farkasszemet, Mexican standoffnak hívják az ilyet az angolszász kultúrkörben.