Semmi visszaemlékezés, semmi "Ez vót eddig", egyből azzal indul az évad, hogy megsíratjuk és eltemetjük Parker Schnabel nagyapját. Közben ugyan megy a körbekapcsolás, hogy mi megy Hoffmanék és Tonyék portáján, de maradjunk a jól bevált módszernél, nézzük, hogy Parker mit izzadt össze ebben a nettó 40 perc játékidőben.
Egyelőre Hainnesben veri rojtosra a búbánat. Kavicsokat dobál a vízba, lógatja az órrát, sír a tesójával, meg ilyenek. Az én figyelmemet mondjuk teljesen elvonják a csudálatos drónfelvételek, amik miatt kedvem lenne Alaszkába benzinkutasként dolgozni. A gyászról meg még az is leveszi a vízkeresztet, hogy kiderül, azért nem telt olyan szarul a tél, mivel Parkernek sikerült felszednie egy ausztrál csajt, aki jelen is van a szezont beröffentő megbeszélésen. Itt prezentálja a fiú azt a szerényen is csak tökéletesnek nevezett mosót, amit maga tervezett. Na, hogy a régi területen, a tavalyi csapat felével, de egy tök új aranymosó szerkezettel mennyit akar keresni? 3000 unciát, pont annyit, mint tavaly. A jómunkásemberek sokkot kaptak. Nem ehhez vannak hozzászokva. Na nem mintha büdös lenne nekik a munka és derogálna lehajolni a milliókért, de azt hitték, hogy rendes pénzt fognak keresni. Parker elmagyarázza a matekot: ha 3000 unciánál többet termelnek ki, akkor több sápot kell fizetniük Tonynak, azaz ha több aranyat mosnak ki a földből, akkor kevesebb (vagy arányaiban nem sokkal több) pénzt vihetnek haza. Mondjuk, ha 5000 unciát, azaz cirka 6 millió dollárnyi aranyat ásnának ki, akkor abból 1,5 millió Tonynál landolna. Megéri? Nem. Erről ennyit.