Az előző rész óta sem a költségvetés nem lett nagyobb, sem más szakembert nem sikerült találni, így marad a béna vetített háttér. Hőseink érthetően rossz hangulatban vannak a rablótámadás után, s magukat okolják balszerencséjükért, hiszen egy percig sem lett volna szabad megbízniuk Stephen Bonnetben. No meg Lesley is jobb halált és tisztességesebb nyugvóhelyet érdemelt volna. A hajós bejelenti, hogy megérkeztek River Runba, messziről látszik, hogy Jocasta néninek szép nagy háza van. Jamie nem mulasztja el azon poénkodni, hogy vajon Claire annak idején a vagyona miatt (ami igazából sosem volt) ment-e hozzá. 

Nincs megállás, vágjunk is bele nyomban a 4. évadba! Az utóbbi néhány részben jócskán eltávolodtunk a fontos történelmi eseményektől, jobban előtérbe került az időutazás motívuma, s az sem titok, hogy hőseink az új szezonra átteszik székhelyüket a gyarmatokra. Ízes beszédű, kiltes férfiakat talán nem látunk majd olyan sokat, mint a korábbi évadokban, de Amerika is nagy változások előtt áll, lesz itt is esemény bőven, amibe hőseink bekapcsolódhatnak.

Naná, hogy hatásvadász jelenetsorral indítunk, ez ilyen pavlovi reflex lehet a forgatókönyvíróknál: évadzáró, ding-ding-ding, előbb jöjjön a meglepő következmény, s aztán mutatjuk csak, hogyan jut a történet odáig. Szóval Claire-t látjuk egy kötélbe gabalyodva süllyedni a vízben, közben a narrációját halljuk: halott voltam, testetlen, könnyű, rettegéstől mentes és boldog.  Közben ugyanaz a törékeny zene szól, mint Faith elvesztésekor.

Emlékszünk még az előző évad fináléjára, amikor szépen lassan helyükre kerültek a történet kis mozaikkockái? Nos, akit az előző pár rész nem kedvetlenített el a folytatástól, a szezon utolsó két epizódjában megkapja érte a jutalmát. Lássuk! Az egész karibi kaland ugyebár arról szól, hogy hőseink igyekeznek a kalózok által elrabolt Iant megtalálni. Mi meg láthatjuk, mi történt a fiúval eközben. A kalózoknak - mint sejthettük - a kincses ládika kellett, de azért megjegyzik, hogy a Bakra szereti a fiatal fiúkat is. A titokzatos nevű illető nőnemű, s további információkat ismerhetünk meg róla, mikor Iant egy börtönszerű helyiségbe zárják egy másik fiú mellé. Ő mesél arról, hogy többen is voltak, mind fiatal fiúk, de miután elvitték őket a Bakrához, egy sem jött közülük vissza.  

Hogy mennyire nem tudják az alkotók, mihez is kezdjenek ezzel az egész tengeri kalanddal, érzékelhetjük, ahogyan az epizód elején negyed órán át azt láthatjuk, hogyan barátkozik Claire a hajótörött élettel. A víz ugyanis úgy tűnik, nem oda sodorta, ahova a hajóról kiugrás idején szándékozott menni, így legfeljebb az éjszakai hálótársként mellé szegődő hangyáknak és kígyóknak mesélheti el, hogy miként akarja megmenteni Jamie-t. Minden Lamb bácsikától ellesett és későbbiekben összeszedett tudása ellenére sem tud magának innivalót begyűjteni, így aztán egyszer csak összeesik, de utoljára még homályosan egy teljes papi öltözetben szónokló férfit lát. 

Unalom a köbön a két hajón, és magában a sorozatban is, kezdünk kicsit nagyon laposodni. Az Artemisen Jamie a kését fenegeti, Fergus próbálja a házias ifjú férj látszatát kelteni pótapja előtt, és mutatja, hogy sikerült szobaillatosítót szereznie Marsali számára. Ismét azt a játékot játsszuk, hogy megnézzük Jamie szemszögéből is, mi történt az előző rész végén, amikor a Porpoise nevű katonai hajó Claire-rel együtt egyszer csak megindult. Jamie már magához is ragadja az irányítást, nosza bontsanak vitorlát ők is, de a kapitány ellenkezik, sőt Jamie-t le is csukatja. Főcím.

Változás a főcímben, a zene kap egy a botfülűek számára is érzékelhető karibi beütést, amihez aztán a képi világ is igazodik. Nini, itt van Jared bácsi, aki szerintem inkább fiatalodott, mint öregedett az elmúlt húsz évet tekintve, mindenesetre most hasznos a borkereskedő, mert Jamie és Claire rögtön fel is szállhatnak egy Jamaica felé tartó hajójára. Jamie felel a szállítmányért, és legalább lesz egy orvos is a fedélzeten. Jared úgy tudja, az Ifjú Iant elrabló banda portugál felségjel alatt utazik, s valószínűleg Jamaicába tart, mert egy ilyen jó kötésű fiatalembert akár 30 fontért is el lehet ott adni a rabszolgapiacon. Nyugi, a gyereknek addig nem lesz semmi baja, ha nem hepciáskodik. 

Sokak szerint az előző epizód volt az évad mélypontja, ez ellen a kijelentés ellen én sem ágálok nagyon, mindenesetre hátravan még legalább egy nagy találkozás a húsz év után a múltba visszatért Claire számára: Jenny,  a szintén erős akaratú sógornő viszontlátása, ami nem igazán úgy sül el, mint ahogyan vártuk. Nagyon fagyos a hangulat, ahogy Jamie-ék hazaviszik Ifjú Iant, még apja sem hozza szokásos kedves, mosolygós formáját. Jenny pedig egyenesen potyautasnak nevezi Claire-t. 

Az előző rész végi cliffhangernek ugyebár le kell zárulnia, s már látjuk is, hogy Claire dulakodik a fickóval. Még egy kést is felkap az asztalról, de a másikkal végül nem ez bánik el, hanem hogy beveri a fejét a kandalló előtti padkába. Jön Jamie, majd Fergus és a mádám is, összerakják, hogy az idegen a múltkori lefizetett hivatalnok, Percival embere, baj, van, méghozzá nagy. Claire gyógyítaná magához térő áldozatát, később a pincében a csempészett holmit eltüntető segítők meg is jegyzik, érdekes egy naccsága ez. Fergus (de jó megint újra és újra leírni a nevét) enyhe büszkeséggel a hangjában mondja, hogy a milédi mindig is különleges teremtés volt. 

Alexander Malcolmnak, azaz Jamie-nknek egy  (számunkra) idegen nő segít reggel öltözködni. Úgy tűnik, természetes neki, hogy törődik a férfival (még cirógatja is), aki egyáltalán nem ellenkezik. Jamie elindul a munkába, emelt fővel, tiszteletre méltó polgárként megy az utcán, az emberek köszönnek neki. A boltban két fickó, saccra egykori ardsmuiri rabtársai rejtőznek, úgy tűnik, ők terjesztik azokat a kiadványokat, amilyet Roger is talált. Van ott egy karót nyelt fickó is, Geordie, akit Jamie elküld szódaporért, majd egyedül maradván munkához lát. Ekkor érkezik Claire, és látjuk újra az előző epizód végi jelenetet, most azonban Jamie szemszögéből. Főcím.