Houdini tehát leugrott. A víz alatt az anyját látja, amint hívogatja őt. Reméljük felfelé. Szar dolog a hypothermia, kérdezze csak meg bárki nyugodtan ifj. Schirilla Györgyöt! Ugrunk egy kicsit az időben, hősünk családi körben és életben. Az anyjának mutatja a mutatványáról készült újságcikket. A korabeli Story magazin nem felejti el megemlíteni, kinek a segítségével sikerült élve megúszni a kalandot. A kedves mama nagyon büszke. Ott ül az asztalnál az öcsi, Dash, aki ugye Hardeen néven szintén bűvészetben utazik, és vérre menő testvérharcot folytat Houdini ellen. A tesók jót vigyorognak ezen, hiszen ez csak a marketing része. A további tervekre terelődik a szó, és az immár tiszta tekintetű Bess rögtön közbeveti, hogy abba kéne hagyni a hídról való leugrálást, mert minden alkalommal a frász jön rá. Oké, akkor nem ugrok –feleli hites ura. Hídról nem.

Mélyen tisztelt Hogyvolt-olvasó publikum! Engedtessék meg nékem, hogy egy nagyszerű minisorozatot ajánljak szíves figyelmükbe! Az atlétáról, aki bármilyen szorult helyzetből (és ezt most tessen szó szerint érteni) és bilincsből képes volt szabadulni. A művészről, aki kettő perc alatt elbűvölte a közönségét. A botrányhősről, akinek, ha ma élne, bérelt helye lenne a bulvárlapok címlapján. De mindenekelőtt az emberről, aki Valaki akart lenni, és ebben nem ismert akadályt. Az úr nem más, mint a magyar származású Weiss Erik, alias Harry Houdini! Erre tessék csak, szép, hosszú, tömött sorokban! Lesz itt bűvész- és szabaduló szám dögivel, hazai helyszíneken forgatott jelenetek, Ónodi Eszter, Kamarás Iván és Haumann Máté. No, meg az isteni, soha meg nem öregedő Adrien Brody! Mindez 2x1,5 órában. És kisgatyában. Mr. Brody, jóhogy. Tessék, tessék! Remek szórakozás a hajtás után!