Ebben a részben sem maradunk szex nélkül: az első részben a Lara által megfenyegetett anyuka (June) nagy lelkesen és kissé túlzó élvezettel lovagol egy vén fószert, a hölgy könyvírói, míg az öreg könyvkiadó minőségében van jelen a liezonon. June bestseller íróvá óhajt válni, meg reggeli műsorokban akarna parádézni a szeptember 11 - éről szóló, természetesen még csak kézirat formájában létező könyve által. Az öreg mindent meg is ígér neki, biztos jó numera volt a csaj.
"El tudom képzelni. Nem, nem tudja."
András nem bírja ki. Kinyomozza, hogy hol dedikál Ágnes és trollként megjelenik ott. Türelmesen kivárja a sorát és nekiszegezi a kérdést: ki Árpád ihletője a regényben? Ágnes nézése és hanglejtése az előző évadokat idézi: nem te vagy az egyetlen zakkant a vidéken... emlékszel XY-ra? Na róla szól a fejezet, te meg menj a picsába, nincs időm a hülyeségeidre. Kíváncsi vagyok, hogyan interpretálja ezt a fiaskót András pénteken Adélnak. Megkönnyebbül, vagy ezzel is baja lesz?
Ott folytatjuk, ahol abbahagytuk, Doug találkozik az út szélén Popeye-jel. És meglepően segítőkész. Ad is egy tippet. Érdemes kutakodni Escobar börtönében. Escobar ugyanis épített anno egy börtönt magának, ami csak a nevében az, valójában egy valóságos palota. Amikor ugyanis anno Amerikának sikerült kicsikarnia Kolumbiából egy megállapodást, hogy a drogcsempészeket és bárókat, akiket elfognak, Amerikában ítéljék majd el az ottani törvények szerint, Pablo aggódni kezdett, ezért megállapodott a kormánnyal, hogy önkéntesen börtönbe vonul, hogy ne vihessék Amerikába. Úgyhogy épített egy börtönt saját magának, ahonnan amúgy titokban tovább irányította a kartelljét. Popeye szerint kell ott lennie még elrejtett kincsnek.
Buckhornban kezdünk, ahol a jó Gordon éppen kissé magába roskadva üldögél, kezében egy pisztollyal. Nem csoda, hogy kicsit szomorkás a hangulata máma, hiszen egykori beosztottjáról ugye csak nemrégiben derült ki, hogy igazából nem is önmaga, pusztán egy tulpa, aki nem mellékesen le is akarta lőni őt. Szerencsére azonban itt jön drága cimborája, Albert, hogy gyorsan vigasztalja, rögvest mondja is neki, hogy te aztán vénségedre jól elpuhultál, komám! De ott nem, ahol igazán számít! – érkezik rögvest a riposzt, a drága Tammy pedig egy mindentudó mosollyal nyugtázza a dolgot. (Én pedig egyszerűen nem bírom ki, hogy el ne dicsekedjek vele, miszerint alig néhány hete ott lehettem Tamara Preston, azaz Chrysta Bell budapesti koncertjén, és ez a delejes kisugárzású, tökéletes alakú, csábító hangú és nem mellékesen rendkívül kedves nő tényleg ott állt tőlem kábé fél méterre. Azóta más szemmel nézem a sorozatban is.) De vissza Gordonhoz!
Noémi alszik, Pista kiakad, hogy mekkora ribi az anyja, aki Bianka, mint megtudjuk. Márknak tele a bugyija, nem tudja, mit kezdjen a gyerekkel. Kornélapu jön a fiához, aki elsírja neki, hogy le fog bukni, mert már így is pénzt akartak tőle kunyerálni, mégpedig egy csaj, akiről azt hitte nem fog. Apu mondja, hogy no para, jó hogy kiderült. Anyu jön Angélához, gáz van, Béla kártyázik. Angéla falaz neki, azt mondja, hogy a talált pénzt ő adta Bélának kölcsön, így meg is kapja a lóvét Anyutól.
Főhősünknek, akit nevezzünk Franknek is ezentúl (teljes nevén Frank Castle lenne, de az egy másik sorozat, úgyhogy a Castle-t azt hagyjuk) akad egy rajongója, aki reggelizés közben felhívja vezetékesen. Barátkozni akar vele, persze a Megtorló nem akar, így inkább gyorsan felmászik a telefonáló háztetőn levő vélhető helyére, de az már csak hűlt. Viszont talál ott egy mobilt, és láthatja is a szemközti tetőn a telefonálót, persze csak kapucniban, szemüvegben, így nem ismerős. Kérdem én, ki nyerné meg a tetkómentes Ganxta Zolee hasonmásversenyt? Megfejtésnek itt van Frank képe:
Dargay újabb családtagja felé nyit: a lánya érkezik hozzá vendégségbe. Persze korábban és persze összetalálkozik a majdnem-meztelen barátnővel. Réka csendben mosolyog magában, szerintem örül, hogy apuka kezdi összeszedni magát.
Lehet, hogy minden második rész úgy fog kezdődni, hogy Dávid tátott szájjal ámuló lányoknak ad elő mixer trükköket? Hiába, ez annyira jó, hogy nem lehet megunni. Alex kijelenti, hogy hazamegy, és a kecskékkel tölti az est hátralévő részét, ami finoman szólva is bizarrul hangzik, aztán kiderül, hogy olyan kecskés videókat fog nézni, ahol a kecskék emberi hangon beszélnek… nos, ettől talán egy kicsit még bizarrabb lett. Dávid viszont kihagyja a kihagyhatatlant, azért, hogy Eszterrel papás-mamást játsszon.
Mondjuk a Discovery véletlenül eredeti hangsávval adta az epizódot, de ez még nem jelenti azt, hogy ne hogyvoltoznánk szíp magyar nyelven. Az ismétlés már az anyanyelvünkön szólt, de amúgy hálistennek nem rakétatudományról értekező Heideggerek szerepelnek a műsorban, csak egyszerű emberek, akik markolóban ülve puffogtatják a közhelyeket az aranybányászat ügyes-bajos dolgairól. Naszóval...
Hoffman elmondja a többieknek, hogy bizony az egész csapat szépen felült a szopóágra, mivelhogy múlt héten koszos 20 unciát se sikerült összeizzadni. Most az a nagy terv, hogy három mosó helyett csak egyet üzemeltetnek, azt amelyik Freddy-nél van, amivel elég nagy parák vannak a földhivatalnál. Ott lázadoznak az emberek, hogy a bánya tök közel van a lakóterülethez. Freddy leméri, hogy egy nem létező kis területen moshatják ki a földből az aranyat tök legálisan. Annak neki is veselkednek, csakhogy kiderül, hogy a mesterséges víztározójukból eltűnt a víz. Mivel nem ipari mennyiségű párolgásnak lehettek szemtanúi, hanem mezei szabotázsnak, ezért egy újabb szivattyút rácsatlakoztatva a rendszerre, meghosszabbított úton szipkázzák el a vizet a folyóból egy a mosóhoz közeli kis pocsolyába. Gondtalan bányászgatás, csuhajja. 49 uncia lesz a nagy tüsténkedés végeredménye, amit igazából mindenki megköpködne, annyira gyalázatos eredmény, de Hoffmanéknak ez is jó, mert azzal hitegetik magukat, hogy azért pár nap alatt ez nem olyan tré.
Ez itt a kert. Ja, nem, ez itt a retro stílus jegyében berendezett panellakás. Márk hazavitte Noémit, ahogy sejtettem az apjának készül bemutatni épp. Hol vagy, Pista, hol vagy? Itt vagyok, nem fog hiányozni a gyerek az apjának? –Most is az apjával van.-mondja Márk, aki jó szokásainak ellenére ezúttal nem húzza egy félórás felvezetőbeszéddel a mondókát. Na ne bassz-Pista kiakad.