Költészet napja lévén megragadom az alkalmat,

És versben próbálom írni a BK tartalmat.

Miki elzavarja Károlyt, majd Nórával jót nevetnek rajta,

Hogy milyen ez az ember, igazi, hülye-fajta.

„Oh Nóra, de jó volt újra a férjednek lenni!” – így Miki,

Jaj kérlek, hagyd már ezt, mert tényleg nagyon ciki!

Irma haragszik véreire, mert hazudtak néki,

De apja pszichés írását már réginek véli.

Jó lett volna, ha rögtön tudja, mi a helyzet,

De mivel nem így történt, Milánnal a plázába’ vesznek.

Rudi testőrként követi a két fiatalt – Lizát és Ottót,

Még annyira se megy el, hogy vegyen egy lottót.

A fiataloknak az ügyelet igazi kín,

Rudi sem szereti, de erre már nincs rím.

Novákéknál gyűlik össze a focicsapat nagyja,

Stella menne velük, de Gizi nem hagyja.

Holnap felvételi kislány, sehova sem mégy,

Elvárom tőled, hogy ennél okosabb légy!

Szobájába vonul durcásan a lány,

Hogy miért nem engedik – neki marad talány.

Viszont fáj a hasa, lent és jobbra,

Na, ez vakbél lesz, ne számíts jobbra…

Ági reméli, hogy férje odaveszett az említett balesetben,

Nem tudja mit csinálna a másik esetben…

Attila tán megtudja, hogy a Herr élő, vagy holt,

Ennyit tudok mondani, más történés nem volt.