A hogyvoltírónak természetesen Rejtő ugrik be a cím láttán (a Vesztegzár a Grand Hotelben nyitó mondata megvan?: „Amikor Maud visszatért a szobába, egy úr lépett ki a szekrényből, pizsamában, fején egy ízléses zöld selyem lámpaernyővel, és barátságosan mosolygott.”), de meg kell mondanom, mai témánk nem lesz ilyen vidám. Az előző epizód végén látott Frazer Járat gőzösén, a Prince Edwardon kezdünk, Matt Harvey az első tiszt, az eddig még nem látott Corcoran kapitány meg a parancsnok. Dél-Amerikából hajóznak hazafelé, a rakomány nyers állatbőr, aminek büdös, nehéz szagát elég nehezen viselik a matrózok. Ráadásul valami betegség is sújtja őket, már a harmadik matróz dől ki, és hamarosan meg is hal. Nem jó ómen, főleg, hogy a hajón utazik a kapitány kislánya, Lucy is, aki, más pajtása nem lévén, egy ajándékba kapott tengerimalaccal (úgyis mint guinea pig) játszódik. A lelkiismeretes Harvey járványtól tart, az elhunytak haláluk előtt mindannyian édes szagot éreztek, ez nem tréfa, be kell majd jelenteniük a kikötői hatóságoknak. Corcoran viszont arrogánsan leinti: még mit nem, akkor legalább hat hétre karanténba zárják a hajót, mi lesz úgy a hajótulajdonos pénzével és a rakománnyal?! Azt kell mondani, hogy a matrózok balesetben haltak meg, lezuhantak az árbocról vagy ilyesmi, Harvey gondoskodjon róla, hogy a legénység se mondjon mást, oszt’ jónapot.

Robert és James új megrendelésen pörög, vasútépítő felszerelést kell eljuttatni Dél-Afrikába, zsíros szerződés, hat hajó kell a fuvarhoz, ebből három gőzös legyen, így kéri a megrendelő. A két testvér vigyorogva nézi át a szerződés szövegét, jó kis haszon lesz itt, Onedin Line is king, de aztán Robertnek eszébe jut valami: De hát nekünk per pillanat nincs is gőzhajónk! James szokásos stílusában leoltja: Na és, majd bérelünk, na, írd már alá, haladjunk, olyan vagy, mint valami vénasszony. Majd az új egészségügyi hatósági ember, doktor Darling kerül szóba, aki új seprő jól seper, és nagyon komolyan vesz mindenfajta előírást, nehogy járvány törjön ki a városban.

James fürge léptekkel indul Elizabeth irodájába, tőle akar gőzöst bérelni. Sz Sz nagyon belejött a Frazer cégbirodalom vezetésébe, tudja, hogy a kevésbé fontos ügyfeleket nem árt pár percig várakoztatni, saját bátyjával is így tesz, közben elégedett mosollyal terpeszkedik a hatalmas íróasztal mögött. Majd behívatja Jamest, aki szokása szerint egyből a lényegre tér: Kell nekem három gőzös bérbe, adjad hugi, ne húzzuk az időt! Adom én, James, 5% felárért hajónként, így Elizabeth. James nem sértődik meg, csak mosolyog, jól van, látszik, Onedin lány vagy, legyen 3 %! Végül megállapodnak 4%-ban, de még itt van az ügynöki jutalék kérdése, milyen arányban osztozzon meg rajta a két cég? Újból röpködnek a számok, végül kiegyeznek 45% - 55%-os arányban, éljen a testvéri szeretet, James elégedetten távozik.

Elizabeth behívatja az egyik irodai segéderőt, aki valami új fiú (mi lett vajon a tojásfejű Dunwoodyból, rántotta?, vetem közbe csak úgy) és kiderül, hogy két Frazer gőzös máris szabad, a harmadik meg a most érkező Prince Edward lenne. A gőzös épp most horgonyoz le az öbölben, a vámtiszt lép a fedélzetre és alaposan kifaggatja a kapitányt: Honnan jönnek? – Uruguayból. – Mi a rakomány? – Nyers állatbőr. – Volt-e valamilyen betegség a legénység között útközben? – Nem. – Na, akkor itt írja alá. A kapitány bízik benne, hogy ezzel megúszta a dolgot, mert azt nem hallja, hogy a kis Lucy félálomban arról motyog, hogy édes szagot érez. A vámos távozása után a révkalauz érkezik, hogy elnavigálja a gőzöst a kikötőbe, ő rutinos öreg harcos, egyből feltűnik neki, hogy a legénységből három ember hiányzik. A kapitány magyarázkodik, a vámtiszt nem kérdezte, hiányzik-e a matrózok
közül valaki, de a révkalauz nem hagyja magát megvezetni és kijelenti, akkor majd ő jelenti a dolgot a kikötői hatóságoknak.

Sarah és Robert doktor Darlingról beszélget, Robert szerint az új doki személyesen akar vele, mint önkormányzati képviselővel találkozni valami fontos ügyben. Eközben Baines kapitány arról tájékoztatja Jamest, hogy a kikötőben csak két Frazer gőzös rakodik, a harmadiknak nyoma sincs. Micsoda, csak nem át akar verni a saját húgom?, dühödik fel James és elrohan. Pedig ezúttal Sz Sz tényleg ártatlan, mert azt még egyikük sem tudja, hogy a Prince Edwardon doktor Darling éppen most fejezte be a vizsgálódást, és a gyanús halálesetekre való tekintettel elrendelte a hajó 40 napos vesztegzár alá vételét. Azonban kiderül, hogy a beteg Lucyt a kapitány időközben kivitette a partra és kórházba szállíttatta, na ezzel most vagy sikerül megmenteni a kislány életét, vagy sikerül elterjeszteni a járványt a városban. Mindenesetre a betegséget jelző sárga-fekete zászlót (amit már láttunk a 2x05 Sárgaláz c. részben is) fel kell vonni a legmagasabb árbocra.

James beront Elizabeth-hoz/hez/höz és már az ajtóból/ből ordít: Azt mondtad, van három hajód, oszt’ csak kettő van, mert a harmadikat most vágják karanténba, hát én téged beperellek, ha emiatt elveszítem a szerződést! De aztán kénytelen belátni, hogy itt bizony róka fogta csuka helyzet van és ő se nagyon ugrálhat, mert igaz, hogy Elizabeth úgy vállalta be a három gőzöst, hogy nem győződött meg előre, megvannak-e hajók, viszont James meg az egész szerződést úgy írta alá, hogy egyáltalán nem volt egy gőzöse se. Így a megbízó meg őt perelheti be simán, és akkor elúszik mindene, tehát nyugodjunk meg és gondoljuk át még egyszer a dolgot. Ne egymást csesztessük, hanem mindenképpen találjunk harmadik gőzöst, mondja végül, mert ahogy Minarik Ede is megfogalmazta: Kell egy csapat.

Sarah és Robert találkozik doktor Darlinggal és hármasban felkeresnek egy kórházat a szegénynegyedben, a doki ezügyben kért találkozót Roberttől. Elképzelése szerint ugyanis a szegénynegyedek zsúfoltsága, a kosz, a mocsok melegágya mindenféle betegségnek, ezért fontos, hogy több kórház épüljön, és a rászorultak ingyenesen jussanak gyógyszerhez. Ebbe a polgárság sosem fog beleegyezni, veti közbe Robert. Amúgy a kórház, amit egyébként istállóból alakítottak át, szokatlanul tiszta és levegős, a főnővér Ms McNeil ugyanis az ismert XIX. századi egészségügyi reformer Florence Nightingale tanítványa. A nővér tájékoztatása szerint három új haláleset történt, köztük volt a kis Lucy Corcoran is, szegény. Újabb beteget hoznak, a nővér kéri az egyre megrendültebben figyelő Robertet, hogy segítsen a szerencsétlent eltámogatni az ágyig. Robert ölbe veszi az idős nőt és úgy viszi, Sarah arcán döbbenettel kevert viszolygás. Robert a látottak és hallottak alapján kijelenti, minden erejével hajlandó támogatni a doktor egészségügyi elképzeléseit.

Baines és James arról beszélget, hogy alig lehet legénységet toborozni, mindenki a tengert járja, de ha lenne is ember, a hiányzó gőzös problémája még mindig nincs megoldva. James végül gondol egy merészet és kijelenti az elképedt Bainesnek: mégis csak a Prince Edward lesz az a bizonyos harmadik. Ismét elrohan Elizabeth-hoz/hez/höz és kijelenti: a járványnak/nek szerinte a szennyvíz az oka, nem a hajó hozta. A gőzöst titokban kirakodják a közeli öbölben, aztán ő a legénységet újra felbéreli és így meglesz a szerződésben vállalt hat hajó. Sz Sz persze tiltakozik, de hát ez törvénysértés, de James fifikás: Tulajdonképpen nem szegünk törvényt, mert nem Liverpoolban rakodunk ki és a legénység sem fog partra lépni, egyből indulunk velük Dél-Afrikába. Végül Elizabeth vonakodva beleegyezik, hogy elkísérje bátyját és együtt beszéljék meg a dolgot Corcoran kapitánnyal.

Ezalatt a városban válságbizottság ül össze a polgármester vezetésével, hogy megvitassák Darling doki javaslatát, aki a betegség izolálása érdekében egy hónapra teljes zárlatot akar elrendelni Liverpoolban és környékén. A fertőzött városrészeket katonákkal le kell zárni és szükségkórházakat kell kialakítani, a tervezett összköltség 221 ezer font. A bizottság visszavonul és döntésük akár előre borítékolható: nincs pénz kórházakra, a teljes lezárás a hajótulajdonosok és a kapcsolódó szolgáltatók (kereskedők, boltosok, stb.) részére súlyos veszteséget okozna. Robert, mint kereskedő és boltos hiába érvel a doki javaslata mellett, nem támogatja senki.

Az éj leple alatt James és Elizabeth felmegy a Prince Edwardra az ajánlattal, de mivel a kapitány közben lebetegedett, Mr. Harvey tárgyal a matrózok nevében. Alapos huzavona után némi különpénz felajánlásával végül sikerül meggyőzni a legénységet, Harvey a felajánlott fejenkénti 2 guinea helyett 3-at kér, amibe James a fogát szívva végül beleegyezik és máris aláírhatják az új szerződést. James átveszi a parancsnokságot és elindítja a hajót a part felé, nem sejtve, hogy erről közben a bizottság is tudomást szerzett és a karanténtörvény szerint eljárva mozgósította a katonaságot. A parton felsorakozó ágyúk és egyenruhák láttán James kénytelen elismerni Elizabethnek, hogy most az egyszer nem jött be a számítása. Darling a városi bizottságot megkerülve értesíti az egészségügyi minisztériumot (emiatt aztán a bizottság vissza is vonja a megbízatását), a kiküldött szakértők viszont igazolják a doki feltételezését és azonosították a betegséget: szeptikus pestisről van szó, amit minden valószínűség szerint a kis Lucy tengerimalacáról (guinea pig, mondtam már?) származó bolhák terjesztettek. Ennek következményeként a kormány egy hónapra lezárja a kikötőt és a várost.

James hosszasan dühöng Bainesnek, odalett a jó kis szerződés, ráadásul ez a tejberizs is el van sózva, a rohadt életbe. Baines tisztelettudóan hallgatja gazdáját, de a tiráda végeztével jó hírt közöl: értesülése szerint a kormány beavatkozása force majeure-nak/nek számít, amire nem lehetett előre felkészülni, így James sem bukja a szerződést, amint rendeződnek a dolgok, rakodhat és irány Dél-Afrika. Miközben beszél, James arcán egyre szélesebben terül szét az elégedett vigyor.

A parton Elizabeth és Harvey beszélget, Sz Sz óvatosan tapogatózik (na nem úgy!) és felteszi a kérdést, visszatérne-e Harvey a korábban neki felajánlott irodavezetői állásba? Két ember pont ekkor hozza le a gőzösről a megboldogult Corcoran kapitány koporsóját és teszi fel a halottaskocsira, Harvey is felmászik és csak akkor válaszol: Megszerzem a kapitányi oklevelet és lehet, hogy bekopogok vele önhöz, asszonyom. Elizabeth cseresnyajkát rágva néz a tovagördülő szekér után.