Mindig is sejtettem, hogy Bear Grylls egy rohadék. Nem azért, mert élve falja fel a a pondrókat, és élvezi, ahogy a soha szárnyat nem bontó pillangók szétfröccsennek a fogai alatt. És nem is csak azért, mert úgy belez ki egy tatut, mintha csak a zsebeit fordítaná ki, miközben aprót keres a kólaautomatához. Sőt még csak nem is azért irgalmatlan nagy köcsög, mert a Túlélőpróba című realityben szemmel láthatóan azt élvezte a legjobban, amikor néhány zsíros hamburgert, meg egy kiadós fogmosást ígérve rávette a játékosokat, hogy megigyák a saját vizeletük. Ráadásul langyosra felmelegítve, ahogy még a sörtől is öklendeznénk, nemhogy a sűrű, fáradt reggeli pisától. De csak egy igazi, jól megtermett rohadék képes arra, hogy egy speedboaton, frissen vasalt pólóban feszítve kiabáljon sztárgázsiért meggyötört, fáradt emberekkel, hogy aztán még azt is hozzátegye, hogy mindezt csak értetek teszem. Ja, meg a nézőkért. És a bónuszért.
De hát Bear Gryllst éppen ezért szeretjük, persze azon kívül, hogy nonstop úgy nyomja, mint egy előléptetése vágyó John McClane, aki nem is sejti, hogy Bruce Willis rémálmaiban létezik csak. A Túlélőpróba harmadik részében tengerpartra, pontosabban a tengerparti dzsumbujba küldi a játékosokat, sőt előzékenyen maga viszi őket a kiindulási pontra egy pimpelt sárga versenyhajóval. Csak azt felejti el megemlíteni, hogy nincs kedve kikötni a partra, ezért a csapat inkább ússzon egy kicsit a jéghideg óceánban.
A harmadik részre derült ki nekem csak, hogy a játékosok minden világvégi helyre magukkal cipelnek egy nagy, fehér, vízhatlan zacskót, amiben állítólag a főnyeremény, azaz félmillió dollár zötykölődik végig Új-Zélandon. Mondjuk elég nagy barom a stáb, ha nem fél kiló újságpapírral tömik tele a zsákot, de ennél nagyobb hülyék már csak a játékosok lehetnek, ha mégis igaz a sztori, és százmilliót lóbálva kelnek át a vadonon: mert mégis, miért nem fordul le valaki balra az első fánál, aztán a mohás oldalt követve pedig irány észak, mondjuk Hawaii, és egyen férget két pofával, akinek két anyja van, és azok közül is az egyik Kiszel Tünde.
De nem érünk rá ezen nagyon gondolkodni, mert a sorozat rögtön felpörög, amikor két ember majdnem belefullad a hideg tengerbe. Csak forgolódnak ott, mint reumás kisnyugdíjas a hévízi termálban, amikor besodorja az áramlat a tavi liliomok közé. Hogy mégis kik nem tudnak partraúszni, még úgysem, hogy a vízen lebeg a csomagjuk? Hát, persze, hogy Wilson a hajóskapitány, és neje,Robin, a direkt sales osztály üdvöskéje. Ja, és kettőjük közül Robinnak ment jobban a kutyaúszás, biztos nagyon sokat kell lábtempózni a teleshop ügyfélszolgálatán. A helyzetet végül Bear Grylls menti meg, aki a házaspár után ugrik, amikor azok már úgy kapálóznak, mint félig megfőtt homár a lábasban. Vörösödve, alig észrevehetőket csapkodva. Bear Grylls mégsem a házaspárt tossza le igazán, hanem a többieket, akik kimásztak a partra.
megszárítkoztak, napoztak picit, csak azt felejtették el, hogy a csapat két tagja éppen nagy erőbedobással fuldoklik. Kurva nagy kiesést ígér be mindenkinek, kicsit morog, aztán balra el.
A többiek meg nekilódulnak, fel a part menti fövenyen, át vízeséseken, majd újból vissza a partra, hogy kifulladva megérkezzenek a partraszállás helyétől kétszáz méterre balra. Nem is túlélés ez, hanem inkább csak egy akadálypálya. Mondjuk ez még nem zavarja meg Jeffet, hogy az egyik vízesésről leugorva úgy bekúrja a lábát egy víz alatti sziklába, hogy utána annyit se tudjon mondani a fájdalomtól, hogy a büdös kurva életbe. Inkább csak áll, és úgy néz, mintha az erdőből előjött volna váratlanul Matolcsy György, hogy magyar államkötvényeket kínáljon hosszú ballonkabátja alól.
De Matolcsy helyett Bear Grylls jön elő és jól lecsesz mindenkit, hogy már megint nem figyelnek. Az egész engem a gimnáziumi fizikaórákra emlékeztet, na jó, az erdő, meg a vízesések inkább a Hobbitot idézik, de hogy valaki irgalmatlanul lehord mindennek, és fogalmam sincs, hogy mégis miért, mert eddig inkább csak röhögcséltem. Na, az kurvára olyan, mint egy random fizikaóra harmadikban.
De Bear nem csak azért jött, hogy oktasson és neveljen, hanem kioszt egy nagy pohár pondrót is, hogy akkor most tessék megenni. De ne mind, ne habzsoljátok olyan nagyon, jusson az esti levesbe is. Amúgy a félreértések kedvéért, nem nem habzsolták, hanem inkább undorral rágcsálták, mint mai tizenéves a Kádár-rendszerből itt felejtett téli fagyit.
A térkép alapján már csak egy nagyobb köpés és két kisebb harákolás az esti pihenőhely, ahol ugye a táborverő csapatnak kell bedobnia magát. Ehelyett inkább Aliciáról, az elkényeztetett kaliforniai csajról szól, aki hisztériás rohamot kap, amikor megtudja, hogy átáztak ruhái, és még a polár pulóvere is bolyhos lesz. Tényleg szétesik ettől, áll csak ott és rázza a sírás, mint a hároméves, aki megtudja, hogy évente egyszer van csak karácsony.
Már mindenki Alicia kieséséről sustorog, állítólag még a pondróból sem hajlandó sokat enni, de a a másnap reggeli védettségi játék még megmenthetné őket. De előtte jön minden idők legundorítóbb feladata, amitől tényleg a teljes csapat összehányja majdnem magát. Bear arra akarja rávenni őket, hogy megegyenek egy nagy marék, jaj, még kimondani is szörnyű, de halikrát. Igen, halikrát, amit mi a halászlébe főzünk, japánban meg időnként a szusira halmozzák nyersen. Ugye milyen undorító? Halikra! Még jó, hogy a sáros vízzel kevert langyos pisa olyan könnyedén lecsusszant pár epizóddal korábban.
De a védettségi játék másról szól, nem az undorító halpetesejtekről: csónakot kell építeni minden csapatnak bokorból, olyat, ami legalább addig kitart, amíg elérik a csapatós motorcsónakjában várakozó Bear Gryllst a parttól alig száz méterre.
A csapatok többsége egyszerűen alámerül, még a hajóskapitánynak sem sikerült a mutatvány, csak Alicia és Spencer tud olyan csónakot barkácsolni, ami nem merül alá pár evezőcsapás után, és úgy tűnik, hogy nyernek is, amikor hirtelen megelőzi őket a semmiből, na jó a partról, csak késve érkező Jeff és Chris. Alicia tombolni kezd, csapkodja magát, mintha belevezették volna a nagyfeszültséget.
Az eddigi részek hogyvoltjai:
Túlélőpróba 1x01 - Napi menü: Döglött szarvas és langyos vizelet
Jeff és Chris hamburgert zabálhatnak, meg steaket, ilyen az amerikai mennyország, és most először derül ki, hogy a lakoma helye a többi szerencsétlen táborától csak egy kőhajításnyira van: van aki távcsővel nézi azt, hogyan falnak a nyertesek.
És akkor jön Bear Grylls döntése a tűz körül: nincs meglepetés, Alicia és Spencer megy haza. Már csak egy kérdés maradt: hova a picsába tűnt az a nagy zacskó pénz?
Facebook kommentek