Arénás-oroszlános idézet, na, ilyen Grimm-meséről sem hallottam még. Rém ronda ember földet szagolgat, majd lóhátra pattanva távozik, két másik lovas követi. Idős házaspár arról beszélget, hogy a kutyájuk, Ruby biztosan mosómedvét talált, és remélhetőleg nem bűzös borzot, mert nincs otthon szageltávolító. A néni kedvesen rávezeti a bácsit, hogy abban az esetben, ha valóban borz a találmány, neki kell megfürdetnie a kutyust, erre az válaszként hatalmas aforizmával válaszol: „ez a jó a házaséletben, nem kell döntéseket hoznom”. Ezzel kimegy a kutyához, de csak egy mozgó bokrot talál, amiből valami pokolian gyors ugrik elő, és megtámadja. Néni felteszi az évszázad legostobább kérdését (Ed, minden rendben? – holott szegény már teljesen ki van belezve), majd egy ocsmány szörnypofa következtében ő is elhalálozik. Megérkeznek a korábbi lovasok, az éppen husikát (nem a mamóka sajátját, hanem a vacsorára szánt steak-et) falatozó szörnypofát Dimitrij-nek szólítják, majd mikor az menekülőre fogja, lasszókkal befogják, és a ló után vonszolják. Dimitrij eközben visszaváltozik emberré, eszelősen sikoltozik, és az ujjaival felszántja a kellemesen porhanyós erdei talajt. Főcím.

Nyomozóink helyszínelnek, megtudjuk a két kisöreg nevét, meg hogy Ed nemrég ment nyugdíjba. Ja, és hogy sok ujjlenyomatot találtak a helyszínen, van közöttük véres is. Nick kiszúrja a rágcsálást a steaken, Hank meg ismét csak kábítószert feltételez az eset mögött, ahogy minden brutálisabb esetnél szokta. A ház előtt Nicknek feltűnnek a patanyomok, és jó indiánként nyomolvasót is igyekszik játszani. Persze rájön, hogy a lovasok egy embert hurcoltak el, és egy nyeregdarabnak látszó bőr izét is talál. Egyelőre csak feltételezéseket gyártanak Hank-kel. Vágás után Juliette telefonál szívszerelmével, kiderül, hogy másnap lesz a három éves évfordulójuk. Miután biztosítják egymást szerelmükről és leteszik a telefont, a gondos nőszemély zoknipakolás közben rálel a még az első részben vett eljegyzési gyűrűre. Iszonyúan túljátszottan láttatja az érzelmeit az arcjátékával, mutatván, ő biza nagyon örül. Közben meglett a véres ujjlenyomat gazdája: Dimitrij-nek hívják (de meglepődtünk), és háromszor tartóztatták le kábszer birtoklás miatt, egyszer ült is egy évet, most épp feltételesen van szabadlábon. Autóját köröztetik, a felügyelőtisztjét meg meglátogatják.

A Csillag születik második döntője egész jó volt, azt kell mondanom. Ha kivágnánk belőle a Lilus-Nóris részeket, és csak egyben leadnánk az egészet, akkor remek jó szórakozás, tényleg. Dráma nem nagyon volt, elég kiszámítható végeredmény született, a jók ma is jók voltak, a rosszak meg ma is rosszak. Kiderült, hogy Juhász Marci úgy néz ki, mint Steve Brady, és Plazma sokkal jobb, mint gondoltuk. Tessék.

Esküszöm, hiányzott a Barátok közt, perverz, beteg ember vagyok. Mindegy, na, a lényeg, hogy a pénteki részekből kiderült, hogy egy homelesst alakító színész mindenkit lejátszik, olyan jól csinálja, aztán meg a köcsög Juli elárulta Nóri és Miki csókját, meg volt még csizmaeső is az emeletről. Lássuk, hogy volt.

Emlékeztetőül: Vöröskét meghazugságvizsgálózták ügynöki munkaköréből kifolyólag, Első Tiszt már az eljegyzést tervezgeti Múltbéli Barnával, Tepsihomlok egy republikánus honatyával enyeleg, Szőke Kapitány két nőt helyezett vízszintbe: az érte visszatérő Bridzsitet hanyatt, az érte epekedő Franciskát pofára.

London. Szőke Kapitány a reggeli hotelszobában üldögél a fotöjben, és Bridzsit korábbi, kémmelóból adódott hazugságait fejti vissza, a szőkeség ehhez az ágyból asszisztál. Ahhoz képest, hogy végigdugták az éjszakát, SZK még mindig ott van leragadva, hogy semmi sem volt igaz a nőből, és hiba volt az éjjel összefeküdni vele. Bridzsit hozza a szokásosat: szeretlek, hadd legyek SZKné, SZK-t viszont telefonon hívják New York-ba a Pan Am elnökéhez, mítingre.

Üdvözlök mindenkit az eheti Sons hogyvolton! A múlt héthez képest két karaktert is átneveztem közkívánatra, az egyik a banda főnöke (Clay), aki ezentúl a Vörös helyett a Hellboy vagy HB névre fog hallgatni, a másik pedig az ügyeletes pszichopata Gronke, őt mostantól Tigrisnek fogom hívni, ha már ilyen találó nevet kapott alapból a sorozatban. Vágjunk is bele, a kemény legények a vidámparkban szórakoznak, saját mércéjük szerint kultúráltan, elvégre az irritáló bohócot is csak félig fojtják bele a medencéjébe, csak néha állnak le beszélgetni a helyi tisztes polgárokkal, és csak a hátuk mögött szólnak be nekik, és arra is csak HB vetemedik, hogy Peggyt megcsöcsöréssze a fotóautomata fülkéjében, egyszerűen nem is történhet olyasmi, ami az ilyen tökéletes reggelt elbassza. Kivéve, hogy érkezik a fegyverszállítmány az írektől.

Kezdünk lassan belecsúszni a finisbe, vagy én vagyok túlzottan optimista, mindenesetre röpke 3 óra múlva már csak öten lesznek, ez azért már egész barátságos szám. Múlt héten azt ígérte Clau, hogy most a versenyzők kedvenc dalaikat fogják énekelni, azt hiszem, ennél kevésbé már nem tudná magát megerőltetni a szerkesztőség. Trilla és Ursula fekete-fehérben parádéznak ma, utóbbit erőszakosan karcsúsítaná a stylist, mármint optikailag, a ruha két oldalsó fekete sávja pont az előnyös tengelyeken metszi az egyre gömbölyödő testet. Ma lesznek duettek is, mert különben képtelenség lenne egy 6 produkcióból álló adást kihúzni éjfélig. Clau még megsúgja, hogy bár most kivételesen nem tolják még a szavazati állást az arcunkba, csak 2 szavazat van valakik között, és kezdjünk ezzel az információval amit akarunk, ezek után kezdhetünk is.

Ma Szakos Andi nyit, akinek a kisfilmje első háromnegyedét kitölti a termékelhelyezés, itt egy okostelefon, ott egy szálloda embléma, hopp, Mester Tamás belelóg a képbe, és kitakarja az energiaital-hűtőt, akkor majd telepakoljuk az egész próbatermet piásdobozokkal és ásványvizes üvegekkel, biztos, ami biztos. Legalább most megtudtuk azt is, hogy Maestro az aktuális hetes, aki azt az instrukciót adja Andinak, hogy ne utánozza az eredetit, legyen önmaga a dalban, de mivel Lady Gagát kapott, van egy olyan érzésem, hogy ezt nem fogják neki maximálisan engedni. Produkció, Born This Way, Andi aranyszínű fényvisszaverő origami-köpenyben és hosszú műcopffal áll a színpadon, a táncosok meg azokat a rohadt szörnykezes mozdulatokat művelik, eddig eléggé majmolásnak tűnik. Remélem, a dalba belenyúl egy picit, mert a franc akar hallani egy Gaga-klónt, bőven sok abból az eredeti is erre a világra. A dal vége felé van egy kis belassított rész, ami izgalmas, Andi jól is szól benne, ha a teljes számot ilyen felfogásban tolta volna végig, talán még értelme is lett volna ezt előadni. Értékelünk, Bocsi csak egyre vágyott, hogy Andi törölje ki az agyából Gagát, és nagyon hálás neki, hogy ez összejött. BeriZoli saját magát dicséri, látjátok, hogy milyen okos vagyok, én mondom mindig, hogy a show is fontos, és tessék, milyen jól állt Andinak, hogy nem mozdulatlan fadarabként szerencsétlenkedte végig ezt a produkciót.

Az előző részben a fiúk elkövették a legnagyobb baromságot, amit törzs csak elkövethet, mindezt azért, mert Colton azt mondta, és neki, kapaszkodjon meg mindenki, idolja van, nyilván nem lehet neki ellentmondani. A reggel kb erről szól, a lányok még mindig nem tették túl magukat a dolgon, és rózsásan látják a jövőt, ha a szomszédban ekkora hülyék vannak, nem lesz egy nagy cucc nyerni. Elindulnak reward challenge-re, ahol Jeff bejelenti, hogy most bizony összekeverik a törzseket, ami határozottan nem hülyeség, ha megint a fiúknak kell tribalre menni, Jeffet is kiszavazzák, ha Colton úgy akarja. Véletlenszerűen választanak, tojásokat kell húzni, és amilyen szín van a hasában, az lesz a törzsed, szóval kénytelen leszek használni a neveket.

Az új Salani (az eddigi lányok): Kim, Chelsea, Sabrina, Kat, Mike, Jay és Troyzan, az új Manono: Alicia, Monica, Christina, Leif, Tarzan és Colton. Utóbbiak nem örülnek, az összes erős játékos a Salaniban van - akkor meg főleg nem, hogy a nyeremény a kávén és a mogyoróvajas-lekváros szendvicsen felül a táborhely is, a vesztesek új helyet kapnak és kezdik újra nulláról. Egy hatalmas vödörben kell vizet hordaniuk négyesével, némi akadályokon is át kell menni, plusz befogni a vödör oldalán a lukakat. Nyer a Salani, amúgy nem sokkal, Colton később megjegyzi, ez görög istenek és parasztok meccse volt. Nem állítom, hogy nincs igaza, viszont nem feltétlenül így kell bevágódni az új tribe-nál.

Egy konyhában nyitunk, ahol egy "fiatalember" folyamatosan magyaráz, a háttérben valszeg a felesége készíti a vacsorát számára. A pasi csak dumál, beszél, szövegel, fecseg, pofázik, karattyol, locsog, jártatja a száját, csacsog, csicsereg, löki a sódert, nyomja a rizsát, mondja-mondja a magáét totál érdektelen dolgokról (a munkahelyén mik történtek aznap), mire egyszercsak (sokunk ki nem mondott kívánságára) az asszony hátulról leüti egy serpenyővel. Aztán főhősnőnk leül, és megvacsorázik. Ez a hidegvér kéremszépen. Brávó.

Torchwood again, hölgyeim és uraim, ma időutazós rész lesz, tessenek figyelni a hátsó sorban is, igen, maga, ne dumáljon, mert aztán majd nem tudja miről volt szó! Felhős, borult idő, vidéki angol repülőtér, Toshiko kivételével az egész Torchwood ott áll a kifutó szélén, komoran, mint az afféle világmegmentő hősöknél szokás. Régimódi kétfedelű, kétmotoros gép közeleg a szellő szárnyán, földet ér, majd hőseinkhez gurul és egy retró pilótaruhába bújt hölgy integet ki a pilótafülke ablakán, helló!

Összesen hárman vannak a gép fedélzetén, a pilótanő, egy húsz körüli fiatal lány és egy ötvenes éveiben járó férfi, mindhárman a korai hatvanas évek ruházatát viselik. Jack üdvözli őket, majd megkérdezi, mikor tetszettek indulni, drága? 1953-ban, hangzik a válasz, hoppá, akkor FŐCÍM!

Scmuck készségesen rendelkezésre bocsájt egy pincét pár kötéllel, csigákkal, meg néhány dróttal és hasonló jókkal. De nagy kínzásra nincs idő, mind csak az első mellébeszélési szintig jutnak el a mikor még csak az álcájukat ismétlik szakadatlan. Ekkor ugyanis hírt hoznak hogy Shultzer őrnagyot egy bizonyos Késmárki őrnagy keresi... Vincében megfagy a vér...

Pedig ősi ellenségének feltünése megmenti őt éppen. Shultzer elrohan, és hírt kap a budapesti újságokról.. Forray Aliz nyilatkozatát olvashatják, de minő meglepetés, Shultzer és Késmárki változatát. Csetniktámadásról szól, semmi álruhás német kommandórol.

Késmárki nem érti, de sürgősen Budapestre megy, mert a VKF2 (Horthy saját vezérkari csapata) hazahívta vizsgálatra. Mégpedig a délvidéki eseményekkel kapcsolatban... Odahaza ugyanis váratlanul elkezdtek más szelek fújni... Szóval a magyar őrnagy ideges nagyon, hívja Shultzert, repüljön vele.