Vannak ezek a napok amikor reggel, már ébren ugyan, de még csukott szemmel tudjuk, hogy. És igazunk lesz, bár ennek semmi köze az önbeteljesítő jóslatokhoz. Tudjuk. Azt hisszük, akkor vagyunk a gödör alján, mikor véletlenül belerúgunk a felmosó vödörbe, összeszűkült szemmel nézzük a csordogáló vizet, aztán kifröccsentél, a zanyádat bazmeg felkiáltással fel is rúgjuk, ha lúd, legyen kövér, itt van akkor, nesze! De nem, a legtragikusabb pillanat az, mikor magunkon kívül ordítunk a telefonba, nem vagyok ideges, nem most mondtam, mitől lennék az, nem érted má’ meg hogy nem vagyok az?! Van ilyen, most akkor azt teszem, amit mindig, mikor úgy hiszem, ennél szarabb már nem is lehet: Leonard Cohent hallgatok. Az első két szám után mindig rájövök, de lehet.

A tesitanár, ahogy ígérte, síppal, reggel nyolckor. Attila és Péter felmentettek, míg a többiek ugrabugrálnak, Attila kifejti, nem beszélt Fecóval a tegnapi cirkusz óta, de ő még mindig képes arra, hogy megkülönböztesse a kinti és benti létet. Ne felejtsük el, hogy egy játékban vagyunk. Aztán kicsit röhögnek Gergőn, aki a sorgyakorlatokat végzi, odass, mint egy cirkuszi kecske! Az Alfahím! Attilának az Isten küldte ezt az ujjlevágást, ha tudja, az egész karját levágja. Péter odavan, a zsámolyt még leírni is fárasztó. Annak analógiájára, aki furulyát, vagy zenélős bébikomputert, netán dobot vesz gyerekednek ajándékba, az vagy téged gyűlöl, vagy vénlány/agglegény, vallom, aki a testnevelés tantervbe a szekrényugrást, mint kötelező elemet bevette, biztos, hogy gyűlölte a gyerekeket, én is utáltam, dobbantóstul, mindenestül, na jó, bevallom, egyszer én is elkövettem azt a hibát, hogy pánsípot vettem a kölyköknek, a barátnőm, akit soha nem hallottam káromkodni, december 26-án felhívott és annyit ordított a telefonba, tudod mit, akkor most hallgasd te bazmeg! Közelednek az ünnepek, megannyi emlék, drágám, emlékszel, mikor tesódék macskája beszorult anyukádéknál a könyvespolc mögé? És te arra, hogy tavaly háromnegyed hatkor indultam el gyalog gyufatésztáért, mert nem volt itthon fél zacskó sem, holott kétszer rákérdeztem? Szentséges éj.

Szünetben Attila Verával üzletel, ha kell, van ám gyümölcsös rágó is. A nyelvtan tanár kifogyhatatlan az ötletekből, most fekete-fehér-igen-nemet játszanak, Kinga rózsaszínű papírra szeret írni, mert csak. Attilár pikkel a tanár. Tanár úr, szándékosan szívat azzal az istenverte ötössel amit tegnap….kihagyott ideadni? Pakliban van. Hogy Verával mi van a pakliban, nem tudni, de a kokettálás folytatódik az órán, nézze meg, Attila milyen izmos. Verának nem jönnek be az izmos hapsik. A kövérek se. Már Peti sem. Attilának elég sok pénze van és egy kis mellékvállalkozása is. Miután a szóvirágok nem jönnek be, a tettek mezejére lép és megpróbálja megcsókolni Verát. Hülye vagy?! Megfogom a … ujjad! Attila, hova írhatom a szaktanárit? Ahova akarja. Mondtam én, hogy előbb-utóbb mosókonyha lesz a vége, Péternek semmi kedve a matekhoz, bújjanak el. De nem. Fecó összeroppan, mert kap egy karót matekból, úgy látszik, elfelejtett számolni, pedig üzletvezető és hát.

Aréna után megkezdődik az esélylatolgatás, Péternek fingja sincs, mi lesz itt vasárnap, simán meglehet, hogy Eszter dönt, de ő most kurvára nem akarja befolyásolni az eseményeket. Mintha eddig sikerült volna. Érkezik Veronika, aki csak úgy tud taktikázni, hogy feltérdel az ebédlőasztalra, mivan, hogy állnak a dolgok? Vera vagy Kinga. A Kis Tücsök szerint tökmindegy, mi lesz a kiválasztáskor, mert a kihíváskor így is, úgy is megy párbajozni. Attila Kingát vinné. Péter is nagyon bátor, ő még a Csabit is kivinné. És mi van Annamarival? Bevállalná, hogy megszórják? Ezen kicsit csámcsognak, aztán megegyeznek, megszórni csak BTA-t lehet. Kinga és Fecó a fürdőben rinyálnak, milyen egy aljas ember lett ez az Attila, simán rátetetné a jeleket Kingára! De őt nem érdekli, mit akar, ha az összes körmével kaparni fog, hogy visszajöjjön ide, sőt! Úgy kiviszi Veronikát, mint a huzat! Ott fog beléjük rúgni, ahol a legjobban fáj nekik! Fecó bólogat, majd leesik a feje, ha Kingát kiraknák, a következő az lenne, hogy Attila őt támadná! Eszter örülne egy Vera-Veron párbajnak, full Veronika mellé állna, mert Vera erkölcsileg kicsinálta a kiscsajt! Full! Teljes mértékben mellé állna! Vagy a Kinga, de lehet, Serit vinné. Seri nagyon szeretne Kingával párbajozni. De nem most.

Ötlet híján félévi értékelőt tartanak, ünnepséggel egybekötve. Az irány jó, a műsor szar. Ha Vera saját költésű izéje – a vers szót nem alkalmaznám – nem lenne elég, az est fénypontjaként fellép a kéttagú kórus, Gergő és Seri. Tavaszi szél vizet áraszt, virá. Gom. Viirá. Gom. Mindez azért különösen fájdalmas számomra, mert tegnap volt húsz éve, hogy halott minden idők legkarizmatikusabb előadója és a világ valaha volt legjobb hangú énekese, aki ugyanezt a dalt ’86-ban előadta Budapesten. Freddie, hiányzol. Seri és Geri oklevelet is kapnak, előbbi a példamutató szorgalmáért, utóbbi példamutató magatartásáért, Peti megjegyzésén: azért Gergő magatartásán dolgoztak pár évet előtte is, csak én röhögtem, vagy van rajtam kívül még galambepéjű? Közös fotó – felhívnám a figyelmet a Villa Hangjára – után óóóóriási buli. Szandival. Egy dolgot ismerjünk el, Szandi teste harminchat évesen, három gyerek után irigylésre méltó, emelem kalapom, elismerésem. Ha nem énekel, kimondottan szimpatikus jelenség. Szerelmes szívek, Tinédzser l’amour, a buli fergeteges. Veronika féltékenyre issza magát, mert Vera és Péter közel kerültek egymáshoz. Mintegy három és fél méter távolságra. Peti unott fejjel vodkázik, Veronika belekezd a tudod mit, jöjjetek össze és legyél vele boldog baszki szövegbe, Péter fején hangosan röhögtem, tipikus pasi arckifejezés, jelentése körülbelül: mi a faszról beszél ez, atyaúristen. Veronika mondja, mondja és mondja, pont akkor, mikor vele megszakad a barátság, csak azért, hogy kapjon egy kis szeretetet, lefogadja, hogy a Vera ma ott is alszik! Ő inkább alszik a földön! Mielőtt eljutunk oda, erről is Péter tehet, megjelenik Attila, aki látta a nyűglődést, és elhatározza, pontot tesz a végére.

Péter, ismételd, mondd utánam! Elegem van, mert szeretlek és nem akarok hátat fordítani neked! Veronika kérdezze meg, hogy Péter tényleg szereti-e! Ha igen, akkor Péter figyeljen a Kis Tücsök bánatos kis lelkére, mert könnyen sérül. Jól van, Veronika, szarok rá, bármi is történt az elmúlt két napban, ölelj meg és aludj mellettem! A békítés csak félig sikerül, mert Veronika a teraszon rákezd a most mire gondolsz és a rögtön ezután következő megint kezded mantrára, Péter követi a forgatókönyvet a faszomat akkor felkiáltással. Végül az ebédlőasztalon kötnek ki, Veronika részletesen felsorolja, mit szeret Péterben, Petike törölgeti a szemét, összeborul pár pohár, muzsikája messze száll, ahogy összeölelkeznek, szeri van, volt annyi bákárdilötty, vodka és Attila.

Kíváncsi vagy Sixx exkluzív videóira, ajánlóira, kritikáira? Csatlakozz a UPC Magyarország Facebook-oldalához!