Tömeg, zaj, hangos zene, valami diszkóban nyitunk, de az egész inkább hallucinációnak tűnik, mint valós helyszínnek. Fiatal lány tesz szemrehányást egy szakállas fazonnak, berúgtál és megöltél, a szakállas próbál magyarázkodni, közben hátrál, és egyszer csak átesik egy korláton. Valós helyszínre váltunk, a Riverton börtönbe: a szakállas itt zuhant le az emeleti folyosóról és zúzta halálra magát a belső udvaron.
Leena panziójában Myka Bering ücsörög feszülten, levelet kapott az Egyesült Államok Titkosszolgálatától, benne a 2008-as denveri lövöldözésről szóló nyomozati beszámolóval. (Ennek során halt meg akkori partnere és szerelme, Sam, amint arról a pilotból már értesültünk.) Myka habozik, nem meri felnyitni a borítékot, fél, hogy az ő hibájául róják fel az esetet, ráadásul Pete is érkezik, aki nagy hangon kedélyeskedve lép be, közben egy madzagra kötött szappant lóbál. Floridába megyünk, a Riverton börtönbe, ahol megmagyarázhatatlan öngyilkosságok történtek, mondja Mykának. Egy darabig még ugratják egymást tisztálkodási és sminkelési szokások témában, majd indulnak a helyszínre.
A raktárban a polcok között Claudia leltározza a tárgyakat: a milói Vénusz hiányzó karja, ez vajon mit tudhat?, Tycho Brahe takonytartója, boáff, erről viszont nem is akarom megtudni. (Brahe egyébként a 16.században élt dán nemes és csillagász volt, akinek párbajban levágták az orrnyergét, és fémből csinált magának pótlást.). Közben az egyik mennyezeti izzó pislogni kezd, Claudia megy is panaszra Artie-hoz. Kicserélem én azt a lámpát, nagyon zavar, ahogy villog, így nem tudok dolgozni. Artie éppen valami zenedarabot komponál apjának, nehogy kicseréld, szólítja fel a csajt, ezek Shelby-égők, 108 éve működnek folyamatosan és még fognak is tovább.
Myka és Pete megérkezik a börtönhöz, Corinne Huggins igazgatónő fogadja őket, elnézést kér, amiért késett, de erős trópusi vihar közeledik és a biztonsági előkészületek nagyon elfoglalták. Az elmúlt egy hónapban négy öngyilkosság történt, de okuk nem lehetett rá, mert mindegyik áldozat szabadulási ideje már elég közel volt, mint például a legutóbbi alanyé, Lee Donaldsoné is. Donaldson amúgy gyógyult alkoholista, annak idején ittasan elütött egy lányt, erre utaltak a nyitó képsorok. Huggins igazgató alig egy hónapja lépett hivatalba, Pete szerint lehet, hogy ő hozta be azt a kütyüt, ami ezeket a haláleseteket kiváltotta. Myka viszont nem nagyon figyel társa megjegyzésére, mert egyszer csak hangot hall: Te öltél meg, nyuszi!, és a folyosó végén észreveszi a halott Sam alakját. Később Donaldson személyes holmijai közt találnak egy fénymásolt kiadványt, borítóján egy ouroboros (az örök visszatérés szimbóluma), címe Az ösvény, szerzője John Hill tiszteletes. Ki ez a Hill?, kérdezi Myka. Az egyik itteni rab, néz fel a nyilvántartásból Pete, megölte a feleségét. Főcím.
Claudia rohadtul unja a leltározást, le is áll és inkább Alessandro Volta laborköpenyét kezdi nézegetni. Á3tmeneti időre megnöveli a biomágneses vonzást, olvassa felcsillanó szemmel, ez kell nekem. Belebújik, felteszi a hozzátartozó védőszemüveget, és elkezd felfelé mászni az oszlopon a hunyorgó égőhöz, hogy kicserélje. Ez sirály, örvendezik közben, olyan vagyok, mint a Pókember. Felérve nekilát piszkálni az izzót, ami egyszer csak kialszik. Most már legalább tudjuk, hogy csak 108 évig bírják, nyugtázza magában a helyzetet. Majd váratlanul észreveszi, hogy nem tud mozogni a köpenyben, sőt, le sem tudja venni, ráadásul a köpeny elkezd kisebb-nagyobb fémtárgyakat magához vonzani: vödröt, biciklit, miegyebet, amelyek egyre szorosabban tapadnak Claudia köré. Akkor lássuk a B-tervet, esik kétségbe a lány, és elkiáltja magát: Artie!!!!
Myka és Pete Hill „tiszteletesről” beszélgetnek, amikor baltaarcú barátunknak egyszer csak látomása támad: saját apját látja, aki tűzoltó volt és egy bevetésen halt meg még Pete gyerekkorában. Ügynökeink gyorsan csörgetik Artie-t a videohívón, aki nem boldog: Mindketten hallucinálnak, ráadásul trópusi vihar van készülőben? A vihar energiája felerősíti a leleteket, legyenek óvatosak, és nézzenek utána a többi áldozatnak is, óránként jelentést kérek!, adja ki az ukázt a főraktáros. Mykáék először Cooper dokival beszélnek, aki szerint Hill, a börtön önkényes messiása volt a legnagyobb ellensége Donaldsonnak, mert nem tetszett neki, hogy Donaldson közönséges szélhámosnak tartotta a „tiszteletest”. Ugyan már, Hill nem veszélyes, mondja később az igazgatónő, miközben hozzá kíséri az ügynököket, prédikálgat és jó magaviseletű, nincs vele baj. Mykáék beszélnek Hill-lel, de utána sem lesznek okosabbak: a nyakában ouroboros medál lóg, nyomatja a prédikátori rizsát, de amúgy viszonylag normálisnak tűnik.
Az ügynökök Huggins igazgatónővel együtt átnézik a börtön archívumát, régi iratokat és fényképeket keresve. Kiderül, hogy a börtönben 1979-ben volt egy nagyarányú lázadás, ami egybeesett a David hurrikán tombolásával. Az intézményt ez után rövid időre bezárták, majd egy új, erősen vallásos igazgatót neveztek ki az élére, aki bevezette a napi imádkozást és kidobatott minden régi „pogány” dolgot, az egyik fotó tanúsága szerint pl. egy ouroboros fali díszt is. Hoppá, ez lesz a megoldás, derülnek fel ügynökeink, és futnak vissza Hillhez. Elkérik tőle a medált, amit bezacskóznak és lezárnak. Na ezzel vége is az öngyilkossági hullámnak, vigyorog Pete elégedetten. Hát, azért jósnak ne menj el, öcsém. A boncteremben ugyanis különös esemény zajlik: a doki éppen diktafonba mondja a boncolási eredményt, amikor a halott Donaldson egyszer csak felül! Maga nem vette komolyan a jeleket, és én ezért haltam meg, mondja Coopernek, majd elkapja a doki nyakát, és addig szorítja, amíg szuszog.
Az igazgatónő dühös: Azt mondták, nem lesz több öngyilkosság, és tessék, most itt a doki, mi folyik itt? Nem mondhatunk több infót, hárítanak az ügynökök, és elhúznak a boncterembe. Szerencsésen megtalálják a diktafont, és a felvételt lejátsszák Artie-nak. A doki beszédén kívül viszont csak valami elektrosztatikus sercegést hallanak, tehát a zombi Donaldson szavait nem vette fel a kézi készülék. Lehet, hogy a titokzatos leletben lévő ásványok okoztak valami interferenciát, véli Artie, folytassák tovább a keresést! Majd feszülten fülelni kezd, mert a raktár távoli zugából S.O.S. jelzést dobol valaki a csöveken. Mit csináltál, Claudia?, rohan ki az irodából és siet a bajbajutott lányhoz. Ugye, az nem Volta köpenye ott rajtad?, teszi fel a kérdést, de választ természetesen nem vár rá. Basszus, Claudia, ez a köpeny azért volt elzárva, mert maga Volta sem tudott vele bánni, ugyanis minden fémtárgy, amit magához vonz, csak erősebbé teszi a köpenyt. Hoppá, végszóra Artie fémkeretes szemüvege is felröppen és becsapódik a többi fémtárgyhoz: Ugye nem karcolódott össze az üvege?, kérdezi a szakállas reménykedve.
Pete-nek egy idő után feltűnik, hogy Myka nem olyan lelkes, mint szokott: Mi történt, kedves partnerem, meséld el!, kéri. Myka bevallja, hogy megkapta a denveri jelentést, de nem bontotta fel, mert fél, hogy őt hibáztatják benne. Ugyan már, te hős vagy, megmentetted az elnök életét, szabályszerűen csináltál mindent, Sam nem miattad halt meg, vigasztalja Pete. A pozitív iránymutatástól Myka kedve kicsit megélénkül, és a fotókat nézegetve hamarosan új felfedezést tesz: a börtön egy régi kvarcbányára épült, és az építőanyag nagy része is kvarc, ami okozhat hallucinációt, ráadásul a vihar ezt a hatást fel is erősíti, mint ahogy ’79-ben is történt. Újra hívják Artie-t, de a készülődő vihar miatt elég rossz a vétel, és csak annyit vesznek ki a szavaiból, hogy a hatást csak egy másik kvarcdarab semlegesítheti, amit ugyanoda kell tenni..., de hogy hová, az már nem derül ki.
A raktárban a szakállas Claudia kiszabadításán kezd ügyködni (mármint Artie a szakállas, nem Claudia). Lassacskán kell csökkenteni a mágneses mezőt, de nagyon óvatosan, mert ha nem jól csinálom, akkor kedvező esetben csak a központi idegrendszered megy tönkre, kedvezőtlen esetben viszont az egész raktár beomlik, közli vigasztalóan a csajjal. Közben egy teherautó is kezd lassacskán megindulni Claudia felé: Mindjárt jövök, maradj ott, ahol vagy, figyelmezteti Artie. Mi van, mégis hová mehetnék innen?, ordítja a lány. Artie lecsavarja a teherautó antennáját, széles mozdulatokkal hadonászni kezd vele, majd miután az antenna feltöltődött elektromossággal, Tell Vilmos számszeríjával nyílvesszőként kilövi Claudia felé. Szemüveg nélkül, célzás nélkül, mégis eltalálja a magasban függő vödröt. Claudia megmarkolja az antennát, ezzel semlegesítődik az erőtér, és a fémtárgyak a lánnyal együtt sorra lepotyognak az oszlop alatt időközben elhelyezett vastag matracra. Gyorsan le a köpennyel!, parancsolja Artie.
Az izgalmak közben a börtönben is a tetőfokra hágnak, a fényképek között Pete rátalál egy nagy keresztet formáló kvarcdarabra, ezt kell gyorsan előkeríteni a raktárból! Közben megérkezik a vihar, a rabok sorra kitörnek a cellákból, Hill és két társa egyenesen az igazgatónő irodájához indul, bár mint kiderül, azért, hogy megvédjék őt a felfordulásban. Azonban az őrség és így Huggins is eszementen rohangál, sőt az igazgató végül lelövi Hillt. Az erősödő viharban Pete-nek és Mykának is újból látomása támad, Pete apja ismét a fiát vádolja, Sam ismét Mykát, de az ügynököknek végül sikerül legyőzniük a hallucinációkat. Megtalálják a kvarcból készült keresztet, gyorsan elhelyezik régi helyén, az igazgató irodájában, és ennek hatására a rablázadás véget ér, a kedélyek lenyugszanak, ismét sikerrel zárult egy veszélyes akció.
A raktárban Claudiának büntetésből százszor le kell írni egy iskolai táblára, hogy: „Engedelmeskedni fogok Artie-nak”, miközben a szakállas tovább komponálja az apjának készülő zenét. Ha végre befejezem, remélem, újra egymásra találunk apámmal, mondja Claudiának. Pete a nagy izgalmak után fagyizni hívja Mykát, de a csaj elhárítja a meghívást. Lattimer így egyedül indul lazítani, Myka viszont némi hezitálás után egy gyors mozdulattal olvasatlanul bedobja a denveri jelentést a kandalló tüzébe, és megnyugodva elmosolyodik. Nagy nyomás alól szabadult fel, és ez többet ér neki, mint három gombóc sztracsatella.
Facebook kommentek