Vannak kemény napok, vannak kemény esték. Tegnap nekem kijutott. Tökéletesen értem a mondatot, „a pillanatok öregítenek, nem az évek”. Mikor megláttam Lacibetyárt a Villa kertjében, úgy éreztem, végem van és akkor még nem sejtettem, hogy körülbelül egy óra múlva sóbálvánnyá dermedve nézem Kossuth Gergőt a Csillag születik színpadán. A produkciót a bekategorizálhatlan kategóriába sorolnám, na mije van neki, szöszi haja van a fején. A táncról magáról még ha akarnék, sem tudnék írni, a részleteket a holnapi CSISZ posztban olvashatjátok. A pipipipipiros rúzsnál kaptam az első hiperventillációs rohamot. Vannak megválaszolatlan kérdések. Az enyém így hangzik, miért? Miért?
Lacibetyár betyárt nevel a lakókból. A lakók számomra érthetetlen módon örülnek neki. Én könnyek nélkül sírok. Először a betyárnak enni kellett. Olyan trágyás szekér nincs, amire ne lehetne dobni! Éva szalonnával kezdene, Lacibetyár pálinkával. A pálinka kóstolásához négy érzékszerv kell, hogy tudjátok. És melyik a negyedik? A hang a fülnek, a koccintás! Ó, hát ezt Alekosz beépíti a szövegkörnyezetébe! Hejj, a lányok szépek, Anikó is, párbaj előtt mosolyog, így, pozitívan kell gondókodni! Kis tréfálkozás arról, Alekosznak az a lényeg, hogy minél több lány legyen. De miért jó az? Egy legyen, de az főzzön, mosson, takarítson meg ágyas legyen.
Lacibetyár agyilag rá van készülve az utolsó falatra, ezért a boros balhéban Alekosznak ad igazat, de azért nem volt szép. Jó, hát igazad van. Bocsánatot kérek. Hát megértük, visong Éva. Játékos feladatok, a betyárok valószínűleg ilyenekkel ütötték el az időt, mikor nem útonálltak éppen. Na, ki ül lóra? Ugye műfű, műló. A ló egy hordó, rá kell ülni, a feladat, hogy egy kötéllel minél gyorsabban áthúzzák magukat. Éva bénázik, Alekosz biztatja, kedvesen, ahogy szokta, dobd be magad, anyukám! Képzeld azt, hogy egy férfin lovagolsz! Fél évig nem szexeltél, látszik! A következő feladat nekem is tetszik, Lacibetyár egy csőbe diót dob, fakalapáccsal össze kell törni. Évánál kicsit vár, mert bevallottam a dekoltázsába csorgatja a nyálát. Anikó a technikát a cséphadaró működési elvére alapozza. Pihi, cigi.
Jerzsi sokat hallgat. Ne hallgass, lesz még időd a sírban! Hát ez is nagyon tetszik, ja hát ilyeneket én is tudok, ülj le fiam, ne álldogálj ott, mer gyün egy sváb, azt hozzád köti a lovát! Alekosz idéz a Villadalból, felszólalok én is, nem vagyok néma, nem érdekel, ha leköp az Éva! Trüsszentettem, kurjant Éva, Jerzsi odaszól neki, majd a Villán kívül elszámolhat a lelkiismeretével. Vita kerekedik, Alekosz odébb sunnyog, ő már megtette a dolgát ebben az ügyben. Nagyon elkezdtél játszani a finálére és ezért nem vagy mostanában szimpatikus! Nem amiatt fogsz te nyerni, hogy engem degradálsz, hidd el, kisfiam! Egy igazi betyár pattogtatja az ostort, Alekosznak nem szól. Hát attól a bágyadt lóbálástól nem is fog. Éva úgy hadonászik az ostorral, mint egy kivénhedt domina, Alekosz biztatja, úgy, úgy, mintha engem ütnél! Felröhögök, pont erre gondoltam én is. A versenyt Éva nyeri, aki most is törtetett, 11 ponttal. Hú, nyertem valamit! Navégre.
Igen-nem feladat. Már most látom, hogy ez Alekosznak nem fog menni, képtelenség, hogy ő pusztán igennel vagy nemmel tudjon válaszolni egy kérdésre. Éva kérdez, Jerzsi, erősebbnek érzed magad a játékban Gigi nélkül? Igen. Amíg itt volt, tudat alatt magam ellen játszottam. Alekosz, van különbség, hogy kinn vagy benn vagy? Nincs, itt is ugyanazt a levegőt szívom, ugyanaz a nap süt be az ablakon, ugyanaz a víz folyik. Éva nem erre volt kíváncsi, jó akkor van különbség. Itt benn plasztik fűszerkezet nő ki, kinn viszont eredeti gyom nő ki a földből. Éva kiakad, jó, akkor eleged van már ebből a helyből? A helyből nem, a társaságból néha igen. Igen, Anikó esélyesebbnek tartja magát Évánál, másképp nem is állhatna hozzá. Nem, Alekosz! Éva nem fordulna Alekosz ellen, ha úgy alakulna, hogy ketten maradnának a döntőben. A barátom vagy, miért fordulnék ellened? Ha Éva még egyszer kiejti a száján azt, hogy ismersz, akkor felgyújtom a tévét Alekosz Évától és Anikótól is megkérdezi, megbánják-e, hogy nem létesítettek vele intÍm kapcsolatot. Éva nem, mert párkapcsolata van és Alekosz nem az ideálja, nem gerjeszti be. Dehogynem, csak máshogy. Anikó sem. Tűkön ülve várom, hogy Alekosz feltegye ugyanezt a kérdést Jerzsinek, de csalódnom kell.
Jerzsi, újra kezded Gigivel? Ez egy olyan dolog, ami csak rám tartozik. Ennek a kapcsolatnak vége, mind a ketten megváltoztunk. Alekosz, te mmkk őszintén válaszolsz a kérdésekre, amiket feltesznek neked? Ha energiám engedi, akkor igen, mmkk. Bárkinek, bárhol, bármire, bármikor. A következő kérdéssel Jerzsi megint kihúzza a gyufát Alekosznál. Túl vagyok egy szakításon, több mint egy hete. Megtisztelsz azzal, hogy a jövőben előttem nem beszélsz a Gigiről? Ühüm, jó. Alekosz a szokásosnál is jobban remegteti a fejét, ez semmi jót nem jelent. Igen. Te a Gigivel a kapcsolatot befejezted, ennek a kapcsolatnak te vetettél véget. Innentől kezdve azt gondolom, nem vagy kompetens azokban a dolgokban, amik a Gigi körül történnek. Jerzsi visszakérdez, akkor az igen valójában nem? Alekosz ideges. Ezzel azt akarod mondani, hogy a szakítás után is rendelkezel a Gigivel? Anikó felháborodik. Ne mondj már ilyen faszságokat, tiszteld már meg annyira, hogy nem nyúkálsz ebbe bele! Pont te beszélsz? Igen, pont én. Te is jól megtisztelted az Olivért, meg a Bécit!
Jerzsi ekkor már azt a levelet olvassa, amit Alekosz írt neki a győztes párbaj után. Sokszor láttam rajtad, hogy szükséged volt valakire. Sajnos nem voltam ott. De most már veled vagyok. Alekosz, ha te velem lennél, akkor megtisztelnél azzal, hogy nem hozol fel olyan dolgokat, amik nekem fájnak. Akkor minek szakítottál azzal a lánnyal? Évának és Anikónak most lesz elege, felállnak a kanapéről. Jerzsi még mondana valamit, de Alekosz is feláll, végeztünk a feladattal! Nem tisztelsz, Alekosz, nem tudsz tisztelni. Csak annyit mondok erre a reakciódra, hogy sakk-matt! Alekosz Évát kérdezi, mit jelent ez a sakk-matt? Éva elmagyarázza, fölösleges, úgysem érti meg. Ha okos lettél volna, azt mondod, igen, megtisztellek. Nem kell mindent megmagyarázni.
Este van, a Rózsa Sándorok és a Veszelka Julisok beöltöztek piszkos módra, vihogva dúdolni kezdem, hogy a csikósok, a gulyások bő gatyában járnak, azok élik világukat, akik ketten hálnak. Jön Anikó, ő mást énekelget, ugyanolyan lepkefing hanggal, mint Zséda, Alekosz kommentálja a dalt, fekete rúzs, fekete rúzs, égjen a számon (majd fog), a csók tüze fájjon (az is). Itt a fekete bajusz, gyere, csókolj meg! Anikó nekiesik Alekosznak, hosszú mmmm-el kísért puszit nyom az arcára. Alekosz felvillanyozódik, fú, hát az Anikó végre kinyílt, fél év után! Hát most sokkolva vagyok! Felállt? Lényeges kérdés, Éva, köszönjük. De közönséges vagy, a romantikába így belerondítasz? Hej, hát még a bajszom is félre állt, úgy megcsókolt! A betyárok verset írtak egyébként, miután tisztázták a kotlik szó jelentését. Jerzsi nem tudta, há.
Alekosz kezd, Anikó a lelkecskéd ennivaló, Éva te meg ne hagyd magad, a nyíltságod majd sikert arat. Jerzsi készül a versmondásra, úgy öt-hat percig, na! A felkészülési időben Alekosz újabb csókot kér Anikótól, mert rákapott, mint gyöngytyúk a takonyra. Jerzsi versén annyit röhögtem, hogy újranéztem, ehun van, majdnem szó szerint: Budán élni jó, a VV Kulipintyója van ott. A házban egy tyúk, egy liba van ott. Egész nap csak csipegetnek, alszanak, de nem kotlanak. Kihívta a mezőre az egyik csirke a másikat párbajra. Jaj, mi lesz ott? Jaj, mi lesz ott? Mi más, ha nem csirkeboksz Két liba egy ólban nem fér el, ezért kinek helye van itt, a párbajon bokszolják le. Csirkeboksz, ááá, még mindig röhögök! Éva verse is aranyos, fekete haj, szikár lábak, szénaboglya, széles vállak! Anikó nagy beleéléssel szaval, a párbajba szívem-lelkem adom, búcsúzni kár vóna, nem vagyok én barom! Egy hét múlva együtt iszunk a garatra, lesz dínom-dánom, én mondom, csuhajja! Első helyen horzsolják egymást, de együtt betyárkonak Éva és Anikó!
Mámeg sms-ből lesz a kiborulás. Alekosz adjon tanácsot szegény elsőpárbajozó Anikónak, amúgy is azt mondta, leveszi Éváról a kezét és nem is készíted. Éva kiakad, tényleg ezt mondta Alekosz? A következő képen már bőg, Jerzsinek panaszkodik, tudja, érzi, hogy semmi esélye nincs Anikó ellen, semmi! Kimegy a kertbe bőgni, Alekosz utána. Hallom, ahogy halkan elpattan az utolsó idegszálam is. Szobamamusz, fekete zokni, trotyigatyi, trikó. Láthatom a világ összes szépségét, ezt a látványt semmi nem tudja feledtetni velem. Meg a bilincses fényképet sem. Alekosztól először látok emberi megnyilvánulást, sőt, kedves mozdulatot. Félresimítja Éva szeméből a kazlat. Esküszöm, így történt! Éva szövegel, ahogy szokott, a hangulatai által befolyásoltan. Először kesereg, hogy semmi esélye Anikó ellen, aztán átmegy kígyóba és sziszeg, nem érti, miért lenne több Anikó nála. Azért mert szép? Hideg. Meg nem nyilvánul meg úgy, ahogy én, és? Langyos. Végül, ahogy megszokhattuk, behergeli magát a saját hülyeségeibe, klasszisokkal másabb ember vagyok, sokkal jobb ember vagyok! Miért jobb, mint én? Nem lesz semmi gond, mondja Alekosz, kár, hogy Éva nem olvas a tekintetéből. Végül az ismét egymásra találó barátok átölelkezve bemennek, Alekosz zuhanyozni, Éva aludni.
S., varand, nehogy abbahagyjátok! :))
Sok szeretettel köszöntök minden hogyvoltos édesanyát! :)
Facebook kommentek