Sárával és Miskával nyitunk, akik a hetente egyszer esedékes nyálperceket ülik, és a közös, idilli jövőjüket tervezgetik. Hál'istennek hamarosan kapcsoljuk az izgalmasabb helyszínt, Mahone és Lincoln kelepcéjét. Be vannak csukva egy szobába, amíg Mama Scofieldék ellenőrzik, hogy a Scyllával minden rendben van-e. A szerkezetnek azonban robbannia kellene, de miért is lenne olyan egyszerű a hőseink élete, hogy ez egy csapásra összejöjjön. 

Christina kirángatja a szobából Alexet, hogy nézze meg, miért nem sikerül megnyitniuk a Scyllán lévő adatokat. Mahone idegeskedik, Mama Scofield meg fenyegetőzik, aminek az lesz a vége, hogy hősünk kézzel működésbe hozza a robbanószerkezetet, lekaratézza az ellent, aztán elrohan. Lesegíti az épület földszintjére Lincolnt, ahova időközben odaér Michael és Sara is, és együtt megszöknek. Mama Scofield a tűzijáték ellenére életben maradt, nahát, hihetetlen, hogy ezek a Szökés-írók még ilyenkor is tudnak meglepetésekkel szolgálni.

Dr. Lance Sweets klinikai pszichológus rendelőjében kezdünk, ahol főszereplő párosunk, éppen tenyér összeillesztős, hajolgatós mutatvánnyal igyekszik kifejezni, hogy mennyire támogatják egymást. Booth azonban megunja a játszadozást, és simán legyerekezi a pszichológust, aki a maga 22 évével ezt kikéri magának. Brennan támogatólag megjegyzi, hogy ő nem foglalkozik a korával, csupán simán nem hisz a pszichoterápiában. Booth gúnyolódása közepette a dokinak nem nagyon sikerül komolyan vetetnie magát, de azért elmondja, hogy az FBI Max letartóztatása, és a várható per miatt fontolgatja hőseink szétválasztását. Ezért kapnak egy-egy tesztet, amit kiértékelve Sweets majd dönt a kérdésben.

Az autóban Bones neki is áll kitölteni a kérdőívet, míg társa mérgelődik, mert jegye volt valami sporteseményre. A hullák viszont nincsenek tekintettel a hétvégére, így a rosszul indult szombat este munkával folytatódik. A helyszínen, Booth újabb mindennapi élet öt percben órát tart partnerének, ezúttal az elhagyott helyek és a légyottra vágyó kamaszok összefüggéséről. Az egyik párocska egy jól öltözött, de erősen bomlott, középkorú férfi holttestére bukkant a fák alatt. Az állapota alapján pár hetes lehet, a levél, és sárnyomok ezzel szemben arra utalnak, hogy nemrég került ide. Miközben Booth a kamaszkori estéiről nosztalgiázik, az oszlás foka miatt korábban indokolatlannak tűnő belső hőmérséklet mérése azt mutatja, hogy a testet megfőzték.

Egy átlagos egyetemi nap után Charlie-t egy régi ismerőse, Rachel Lawton lepi meg horrorfilmbe illő hirtelenséggel. A lány zaklatottabb már nem is lehetne, hangja remeg, szeme kigúvad, szóval nincs jól. Állapotáért az a tény tehető felelőssé, hogy kollégái közül már hárman meghaltak, ő pedig idegenkezűséget sejt, illetve azt, hogy legközelebb vele fognak végezni. Charlie megígéri, hogy másnap elviszi őt a bátyjához, Rachel pedig megköszöni és elrohan. Zsenink elmeséli az esetet apjának, minek során megtudjuk, hogy Rachel statisztikus, egyben brilliáns elme, akinek mindig voltak fura elméletei, de azért jó volt vele lógni. Alan lát rá esélyt, hogy a nőnek igaza van, Charlie pedig újabb – szomorú – megerősítést kap másnap, mikor a hullaházban kell azonosítania egykori haverját.

A halál oka gyógyszer túladagolás, méghozzá nem véletlen. Mivel a lány depresszió miatt terápiára járt, könnyű lenne a dolgot öngyilkosságnak elkönyvelni, de Charlie-nak kétségei vannak. Ennek megfelelően már firkál is a táblára bőszen, mikor egy másik ismerőse ugrik be hozzá. Oswalddal a baseball kapcsán jöttek össze, és Charlie szeretné bejuttatni a fiút egy elkallódni készülő tehetségek számára létrehozott programba. A társalgást megszakítva Charlie megkísérli felhívni az egyetlen túlélőt, egy Robert Reynolds nevű fickót, de pillanatokon belül kiderül, hogy az illető mégsem nevezhető túlélőnek, mivel röviddel azelőtt meghalt autóbalesetben. A véletlen itt már nem túl valószínű, indulhat a nyomozás.

Sookie lenge ruhácskában lépked a hotel folyosóján. Egy résnyire nyitott ajtó mintha csak rá várna, mögötte Eric bőg csendesen. Az ok, mint tudjuk, Godric előző epizódbeli halála. Mikor Sookie puszilgatni kezdi a megroggyant férfit, már tudjuk, hogy ez ismét egy álom lesz, hisz’ nem akkora ribi Miss Stackhouse, hogy ilyen hamar átpártoljon az öreg vikinghez. Azért szép kis jelenet ez, az Eric arcán és mellkasán csordogáló vér altal kölcsönzött enyhe horrorisztikus jelleg ellenére is. Eric harap, Sookie felriad, Jason meg hiába érdeklődik az álomról, válasz nélkül marad. Sookie örömmel nyugtázza, hogy az utazó koporsóban még eredeti kedvese van vele, közben kocsijuk meg is érkezik a jó öreg Bon Temps-be, ahol zombitámadás utáni állapotok uralkodnak. A fekete szemű örültek Samet keresik, a Stackhouse tesók pedig döbbenten bámulnak.

A helyzet fő felelőse, Maryann fura építményen dolgozik, amihez szükség van többek között döglött madárra, marhahúsra, répára, virágokra és különféle állati szervekre. A nagy mű megalkotásában Eggs és Karl segédkezik, és mind hatalmas élvezettel ügyködnek. Sam aggódva ellenőrzi a hazaérkező Andy szemét, ami szerencsére még eredeti színében pompázik. Az iszákos zsaru a városban uralkodó káoszt írja le szemléletesen, Sam pedig hangosan gondolkodik arról, vajon hogyan lehetne legyőzni egy ménádot (mainaszt/bakkhánsnőt). Andy csak nyomokban emlékszik az előző estére, mikor Sam felvázolta neki a szitut, de azt azért felfogta, hogy Maryann felel az összes csúnyaságért. „Meg kell ölni a ribancot”, mondja, egy pillanatra elfeledkezve annak halhatatlan voltáról. Arlene sírva hívja Samet a feldúlt Merlotte-ból, és bár a férfi tudja, hogy vadásznak rá, győz a lovagias énje és megígéri, hogy odamegy.

Megjegyzés: a rész magyarul a "Próbababák támadása" címet viselte, de ha ezzel kezdtem volna ezt a Hogyvolt-ot, szerintem senki se olvasta volna tovább. A sorozat ugyanis vicces, míg ez a cím inkább csak szánalmas :)

A klasszikus főcím XXI. századi újraértelmezése után a Földet látjuk magunk alatt, majd egy elegáns mozdulattal bezuhanunk Billie Piper hálószobájába. Ő eredetileg popénekesnő volt, de kiment a divatból, azóta kénytelen az életét Rose Tyler néven tengetni.

Rose Tylert magával sodorták az események

És ez az élet nem túl érdekes: felkelés, puszi a mamának, aztán rohanás a melóhelyre, ami egy nagyáruház. Némi munka, ebéd a szökőkút peremén a pasijával, Mickey-vel, majd vissza a melóba. És mikor végre hazamenne, leküldik a pincébe a kollégák lottópénzével - mert a fiatal szőke lányokat valahogy mindig a pincébe küldik sötétedéskor. Lehetőleg egyedül. Odalent nem találja a kollégát, akinek oda kellene adnia a pénzt, viszont hirtelen egy csomó mozgó műanyag próbababa közt találja magát. Nem, nem a budapesti operabál celeb szekciója az, csak valami gyilkos robotok. Már majdnem be is kerítik, amikor hirtelen egy férfi kezét érzi sajátján, és meghallja a sorozat filozófiájának esszenciájaként értelmezhető szót: "futás!".