Vilmosunk nagy ásásban van. Igen, azt a szerencsétlen kiscsajt próbálja a föld alá dugni éppen, akit nemrég tett vámpírrá. Pam, kedvenc ajtónállónk nem hajlandó otthagyni egyedül, nehogy véletlenül karót szúrjon a lányba. Aztán jól betemeti őket, merthogy Bill is befekszik Jessica mellé. Másnap este folyt köv. Sam ezalatt aggódva hívogatja Tarát a mobilon, merthogy az előző esti buli után a lány félrészegen elsprintelt a kocsival. Utánamenni most úgyse tudna, éppen Sookie-ra vigyáz, akit meg ugye megtámadott valaki a bárban. Gyorsan zajlanak az események, kéremszépen. Sam faggatja Sookie-t, hogy mit látott a támadója fejében, de csak egy névtábla maradt meg, és hogy a remegő nő valamilyen étteremben dolgozhatott, de csak ennyi.

Tara sprinteléséről már nemcsak mi tudjuk, hogy egy kerítés állította meg. Egy rendőrnő bukkan fel, aki nem igazán érti, miért zagyvál a lány mindenféle meztelen nőkről meg malacokról. Mivel Tara nemcsak fél lábon, de mindkettőn se képes megállni egyenesen, zutty, be a kocsiba, mehet a rendőrörsre. Jasonék közben a kipurcant Eddie hamvait, azaz inkább vérpacáit próbálják eltakarítani, és bár a fiú irtó dühös, Amy egész jól elvan. Szerinte Jason nem lehetett olyan hülye, hogy elhitte, ez az egész sztori nem így fog végződni, irány takarítani, majd helyrejön minden. Másnap reggel amúgy Jason összetöri az összes V-adagot, ami a hűtőben van, lesz ebből még morgás itt.

Ma reggel elindultunk a gazdagréti Dallasszal, menten két epizódot abszolvált a lelkes kolléga, de mivel neki is meg kell élnie valamiből, ezért nem bírja bevállalni a heti 10 rész feldolgozását. Egy másik lelkes jelentjezőnk már van, aki bevállal egy napot, így már csak 3, (de akár 6) szerzőt keresünk, akik a ma reggelt megjelent írások szellemiségét képletesen magukévá téve bevállalnának egy vagy több epizódot. A jelentkezéseket péntekig várjuk a sixx69kukacgmail.com címre.

Íme az epizód, ami beindítja az 5. évadot, és sebességbe is kapcsolja ugyanazzal a lendülettel, tessék hátradőlni és élvezni, mert ez a 42 perc korrekt szakkifejezéssel élve PURE FUN. De először ismerkedjünk meg a hetibeteggel. Fiatal kínai hölgy, aki éppen szülőhazájában keresi a biológiai szüleit, mert Amerikában él örökbefogadott gyerekként. Az érdeklődés sajnos nem kölcsönös, mert amikor a valódi szülők szembesülnek vele, konkrétan a sikítófrász kerülgeti őket, és nem sok választja el őket attól, hogy két kis sárga folyót csorgassanak maguk alá, majd elhúznak a lehető leggyorsabban. Mindez egy Buddha templomban játszódik le egy tolmács jelenlétében, aki –hogy az elkettyent lányt egy kicsit jobb kedvre derítse- felbíztatja, hogy kívánjon a szobortól, hátha Buddhának éppen jó napja van. A dolog úgy működik, hogy az ember felemeli a Buddha szobrot, majd kíván egyet, és felemeli újra. Ha másodszorra már nem sikerül felemelni, akkor lehet izgulni, mert a kívánság valóra válik. Nagyon jól hangzik, hát még amikor tényleg nem tudja felemelni másodszorra, de a hatást kicsit rontja, hogy ezek után azonnal rohamot is kap, és vihetik egyenesen a világ másik felére a világ első számú diagnosztájához.

Aki éppen azzal van elfoglalva, hogy terelje a témát, valahányszor a csapata az apjáról érdeklődik. House apja éppen most halt meg, és igen, ezt csak így félvállról közli a sorozat, mert pont ennyire érdekli a dolog kedvenc dokinkat is, na ilyenkor kell minél több esetet az orra alá dugni, mert esetleg rá lehet venni némi munkára. El is kezdenek agyalni a hetibetegről, de a differenciálra nehéz odafigyelni két tényező miatt: 1. Foremannek megint sikerült a világ legocsmányabb nyakkendőjét leakasztania a szekrényből, és 2. a csapat minden alkalmat megragad, hogy House-ból valami gyászra távolról emlékeztető érzelmet csikarjon ki, nem értem, miért nem kezdenek valami egyszerűbbel, mondjuk a rák és az AIDS gyógyszerének egyidejű kifejlesztésével.

Dizsiben vagyunk, ó, azok a 90-es évek. Egy srác meg egy csaj találkoznak, kis kézsimogatás, aztán csók, majd digi-dugi, végül a csávó habzó szájjal megfullad. Ez aztán a tempó. A nő meg csak nézi. Jön a rejtélyes zene, és mire a hálóing lehull a lányról, addigra már fiú is lett. Aztabüdös. Főcím.

A bűncselekmény helyszíne, Germantown, Maryland, Washington mellett. Ügynökeink már a helyszínen vannak, a helyi nyomozó és Scully azon töpreng, hogy a kamera miért azt mutatta, hogy egy nő lép be a szobába, és egy férfi távozik. Mulder közben mintát vesz az áldozatról. Kiderül, hogy a halál oka az, hogy elpattant egy artéria. A férfi elvitte az áldozat ruháit és pénzét is. Scully nem érti, hogy hogy jönnek ők a képbe, de hamarosan kiderül, hogy Mulder a felelős. Ő ugyanis már összeszedett egy halom másik ehhez hasonló esetet, nők, férfiak.

Folytatódik a teleregény. A lightos beugró rész után most kapunk a pofánkba. Adókat, telefonra várakozást, kisnyugdíjast, káros dohányzást. Csak úgy sugárzik a népnevelés a sorozatból. Reggeli életképekkel nyitunk, Sutyi érkezik a Fogtündérhez motoron, mindeközben Jutka összeismerkedik Takibácsival és Lenkével, aki már kevésbé sakál, de azért mindig nem futnék vele össze este egy elhagyatott sikátorban. Jutka Takibácsival helyeskedik, eközben lekési a 153-as buszt, Takibácsi dehonesztáló megjegyzést tesz a BKV járatsűrűségére.

Mágenéknál horkolási probléma van, Julcsi anyjával alszik, Ádám a kanapén, de Julcsi szerint mindenki horkol, és a szél is fújt. Julcsi ezután betegséget színlelve próbálja elszabotálni a matekdolgozatot, de apja behajtja a suliba a kölyköt. Juli instruálja a férjét, mert érkezik a telefon, amire évekig vártak. Julinak nem mindegy a telefon színe, és Ádámot arra bíztatja, hogy fizesse le konyakkal a szerelőket. Ádám fél, hogy burzsoáziával vádolják majd őket a telefon miatt, Juli szerint a telefon a kényelem csúcsa, a boldogság teteje, Ádám ne panaszkodjon, hanem kérjen hosszú zsinórt.

Oh yeah, ennek is eljött az ideje. A magyar televíziózás csimborasszója, az aktuálpolitikai történések finom metszete, a moráletika melegágya végre itt is. Csapjunk is bele a lecsóba...

Klasszikus főcímmel nyitunk, a gazdagréti lakótelep impozáns tömbjeit mutatják az M1-M7 irányából, Hidasi Frigyes remek szimfonikus zenéjének taktusaira körkép a betondzsungelből, mindeközben megjelenik a diszkréten minimalista Szomszédok felirat és a szereplők listája. Míg a mi szívünket melegség járja át, a házgyári újépítésűeket lassan ellepik az új családok.

Lassan elérünk az évzáró napjához, ami egyben az átváltozás napja is lesz, és Angel búcsúnapja is, ha túlélik a polgármester terveit. A suliban mindenki az évkönyveket íratja alá a többiekkel, a talárokat veszik át, de a csapatnak nem csak az évzáróra kell koncentrálni. Közben a régi csapattag, Faith megöl egy professzort a polgármester utasítására. A pontos ok nem derül ki, de biztos valami akadályt jelentett volna az átváltozást illetően. Másnap még mindig az átváltozás foglalkoztatja a csapatot.

Xander is az átváltozáson gondolkodik, és érdekes információkat tud meg Anyatól, aki próbál halandó lány lenni, és próbálja felszedni Xandert. A professzor halála benne van az újságban, úgyhogy Gilesban egy érdekes kérdés fogalmazódik meg ezzel kapcsolatban: vajon miért öletett meg a polgármester egy geológia professzort? Hisz mindenkit meg akar ölni, akkor vele miért sietett? Buffynak meg is van a napi meló. Xander közben megjelenik a könyvtárban Anyával, aki elmeséli, hogy ő már látott egy átváltozást, és nagyon pusztító volt.

Az USA-ban ez a rész az évadnyitó után került adásba egyből, hogy jobban üssön, bár magában is tökéletesen magállja a helyét, ahogy az menten kiderül. Három évvel ezelőtt vagyunk, Penny hajóján, ahol a már korábban látott "hazudjunk ezerrel" beszélgetés elejét látjuk, mégpedig azt, hogy Hörli nem akart kamuzni, hanem elmesélni mindent, ment baszkurálja a lelkiismeret- Mondjuk ő jól érzi magát a sárgaházban, megértem, de a többiek nem nagyon akarnak odajutni, így nagy nehezen ráveszik, hogy hallgasson. A végén a másik szkeptikus, Szájid is beadja a derekát, mire Hörli megjegyzi, hogy na, öcsém, ha egyszer szükséged lesz majd a segítsémere, akkor nekem oszt hiába szólsz.

Vissza a jelenbe, ahol Hörli és Szájid menekül Los Angelesen át, Hörli az elmegyógy.- és intézetes pizsamakabátjában, kecsapfoltos pólóban, Szájid kiütve az előző esti kábító nyilaktól, és persze, hogy lemeszelik őket - de nem egy normális rendőr, hanem Ana Lucia. Aki persze csak Hörli elméjének terméke(?) és próbálja észhez téríteni a széthulott nagyembert, hogy ne száguldozzon már félőrült módjára, váltson pólót, Szájidot vigye el valami biztonságos helyre és akkor megússza. Ja, és Libby üdvözöl, szól még be egy hatalmasat a végére, szevasz Michelle Rodriguez, jó volt ismét látni.

A magyar sorozatfolklórban a "Bob" a Twin Peaks óta menthetetlenül összefonódott a "gonosz" és a "geciember" kifejezésekkel, így ha csak a múlt heti Alias-epizód címéből ítélünk, akkor valami hasonóra kell számítani, de majd meglátjuk. Szibériában nyitunk, megy a vonat a tajgán/tundrán át egyre, fejkendős öregasszonyok, kucsmás bácsik és sakkozó Lenin-imitátorok a vagonban, ahol megjelenik egy jól öltözött szemüveges és beleszól a sakkosok partijába, amiért a Videó presszóban speciel pofán lenne vágva. Persze nem szívjóságból kibicelt, hanem ennek örvén egy szomszédos ülés alatt elhelyezett valami izét, ami pirosan villog és pittyeg, szóval robbani is fog. Emberünk a következő vagonban foglal helyet, amikor a micsoda nem robban, hanem villan egyet kékes fénnyel, mindenkit elhamvasztva a kocsiban. Fasza kis fegyver ez, kérem szépen, a szemüveges is erre a megállapításra jut, és visszamegy érte, a teszt ezek szerint faszán sikerült. Fogadjunk, köze lesz a Prophet-5-hoz?

LA, Marshall hogy, hogy nem, éppen arról számol be, hogy nem nagyon ér rá Deane cuccaival foglalkozni, mert elfogott egy rakás MI-6-adást egy MPB eladásával kapcsolatban, ami nem más, mint egy Mikro Pulzus Bomba vagy miafasz, ami annyit csinál, hogy ha elsütik, minden élő szövetet elpusztít, de másban nem tesz kárt. Ja, tényleg, mondja Dix, két napja volt egy ilyen incidens a Transzszibériai expresszen, már majdnem el is felejtettem. Egyes, leülhet. Ugye, hogy ez volt a teszt. A gáz az, hogy ez ugye nagyon illegális, de az is, hogy ő az MI-6 adásait lehallgatják, így nem lehet ajtóstul rontani a britek házába, majd KémFater és Syd puhatolózik, Dix, ÚjSyd, Grace meg Marshall addig a Deane-féle adathalommal foglalja el magát. Arvin meg kavarja a málnaszőrt, gondolom.

Egy Joseph nevű fickóval kezdünk, aki elkésik melóból, mivel az ébresztőórája megkergült az éjszaka. Futárcégnél, vagy legalábbis valami csomagkézbesítőnél dolgozik, ahol a héten már a második elektronikus mütyűrt vágja tönkre. A főnöke nem nagyon örül, pláne, mikor meglátja, hogy Joe munkaidőben a telefonjában lévő képeket nézegeti. A képeken egy titkárnő van, akinek Joseph csomagokat szokott vinni, és titkon szerelmes bele, mikor azonban éppen bevetné magát, és azzal próbálja elnyerni szíve hölgyének tetszését, hogy volt cserkész, kiderül, hogy a nő a főnökkel kavar. Joe pipa lesz, amitől tönkremegy Bethany számítógépe. Joseph távoztában beszáll a liftbe. (Megfigyelő riadó!)

Bethany utána megy, hogy szerezzen valami informatikust. Nem mintha az ilyesmit telefonon egyszerűbb volna elismerni, de akkor hol lenne az izgalom? Mert hogy lesz izgalom, ahhoz kétség sem férhet. Kezdve azzal, hogy a nő véletlen kiveri Joe kezéből a telefonját, mire az kinyílik. Természetesen Bethany észreveszi a róla készült fotókat, ám még mielőtt igazán kiakadhatna, a lift recsegni-ropogni kezd, majd lezuhan. Az alagsorban Joe az egyedüli, aki felkel, szörnyülködik egy sort, aztán rohanni kezd a kocsik között, mire azoknak felvillan a lámpája, és beindul a riasztója.