Kristálytiszta vizű tavacskák körül zöldellnek a fák, röpülnek a vadkacsák, és lövés dördül. Egy ötvenesforma pasas leereszti a vadászpuskáját (a feltámadott és megöregedett Joey Zasa az: a new york-i maffiafőnök, akinek kavics ment a cipőjébe), és a zsákmányért küldi a kutyáját a vízbe. Mobil csörög, felveszi, köszön Strauss-nak. És még ma délután odamegy, mondja csak le a programját. Snitt. Pacák öltözködik az otthonában: a falon díszoklevél, majd drága órát, díszes gyűrűt vesz föl, szétnyit egy igazolványt, amin piros Nyugdíjazva felirat kiabál, aztán fegyvert vesz elő, és rak a derékszíj-tokba (van ennek valami spéci neve?). Megfog egy aranyláncocskát, amin három medál van valami gravírozással, és ránéz a falon egy másik bekeretezett oklevélre, ami a Fehér Ház elismerése az FBI Különleges Ügynökének, David Rossinak. Majd zsebreteszi a láncocskát és elszánt arcot vág.
Délután már az igazgatónőnél ül, Strauss nem érti, miért akar visszajönni a Céghez. Hát, a BAU emberhiányban szenved, azért - mondja Rossi. De hiszen már 10 éve nyugdíjba vonult, kiadott megannyi könyvet, világszerte turnézott is velük, tanácsadóként hülyére kereste magát - érvel Strauss - És különben is, Hotchner a csapat vezetője, tényleg egy régi emberének a beosztottja akar lenni, de miért? Rossi rövidre zárja az unalmas diskurzust: HÁT SEGÍTENI AKAROK. Strauss erre feláll, és átadja Rossinak az új igazolványt, holnap találkozhat is a csapattal.
Szőke nő pakol ki a kocsijából, megy a házához, az ajtón egy plakáton az arca, alatta a felirat: Látott engem? Nő lezsibbad, elrohan, a rendőrségen a barátnője férje, a helyi parancsnok nyugtatja, hogy biztos csak valami Halloween-tréfa, menjen haza, majd este beugrik és körülnéz. Mikor este odaér a sötét házhoz, az ajtón újabb plakát. Belép a nyitva talált ajtón, a nő sehol, hiába szólongatja. Tovább nézelődik, majd ezúttal ő zsibbad le: egy íróasztal és mögötte az egész fal ki van tapétázva a délután látott plakát másolataival, és az asztalon egy fehér porcelánmaszk, rajta piros betűkkel a felirat: EGY.
Főcím és idézet Hotchtól: Mi más is az emberi élet, mint egy nagy színdarab, melyben mindenki önmagától elütő álarcot borít magára, jár-kel, s játssza mind a maga szerepét, mígnem a rendező leparancsolja a színpadról? - What else is the whole life of mortals but a sort of comedy, in which the various actors, disguised by various costumes and masks, walk on and play each one his part, until the manager waves them off the stage? – Desiderius Erasmus
Quanticoban a Teremtmény személyesen parolál a névtelen kollégákkal, majd az asztalánál ülő Morgan mögé ér, hörögve hozza a frászt a keményfiúra, hiába no, a liftes malőr óta kicsit érzékenyebb a szentem. De legalább láthatjuk Prentisst egy nagyot kacagni. Reid van a maszk alatt, és lelkesen boldog Mindenszentek iccakáját kíván, Morgan meg őt a sunyiba. Reid kiselőadást tart az ünnep eredetéről, de Morgannek ez az egész hagyomány hidegrázós. Reid persze imádja Halloweent (köszönet az íróknak, amiért beleírták a sorozatba Matthew Gray Gubler Halloween-mániáját). A hidegrázás Prentisst is utoléri, mikor Morgan összefüggésbe hozza a félős filmeket a csajozással. Reid észreveszi a közeledő Strausst és Rossit, le is rántja a fejéről a maszkot, Rossi vigyorogva sétál el mellettük. Hotch szobájába mennek, akivel Rossi nagy ölelkezős köszönést hajt végre, Strauss hirtelen fölöslegesnek érzi magát, le is lép gyorsan. JJ viszont érkezik, Hotch bemutatja, JJ-nek nagy megtiszteltetés találkozni a nagy David Rossival, aki kérdi, ő mit dolgozik, JJ mondja, hogy kommunikáció. És a tárgyalóban minden készen áll – mondja, majd távozik. Rossi utána néz, és azt mondja, hát, tíz éve itt nem volt ilyen. Hotch kérdi, micsoda? Rossi azt feleli: hát kommunikációs koordinátor. Hotch meg mosolyog: ja, igen. (Hahahaha!) Kimennek a többiekhez, Prentiss lelkesen fog kezet Rossival, Morgannek is megtiszteltetés a találkozás, Reid pedig szokás szerint nem fog kezet, viszont lerohanja: a pszicholingvisztika dinamikusan fejlődik, és Rossinak a scarsdale-i nyúzó profiljához való hozzájárulása lenyűgöző...
Rossi megnyúlt arccal nézi a DOKTOR-t, Hotch meg lehűti, hogy ráér még beszélgetni később, mondjuk a gépen. Rossi meglepődik, hogy van gépe a csapatnak, ami Hotch szerint egy nagyon praktikus közlekedési eszköz. A tárgyalóban JJ beszámol az esetről, amelyet már láthattunk, a nő - Michelle Colucci - az eltűnése után 2 nappal lett meg, megerőszakolva, vízbe fúlva, lenyúzott arccal. Brrr. Garcia jön be, a lenyúzott arcú hulla miatti aprócska hisztijét ámulva nézi Rossi, mikor a lány kivágtat, meg is jegyzi, hogy Ő teljesen más - mire Hotch az mondja: nem is tudod, mennyire. A csapat egyetért abban, hogy különösen kegyetlen az elkövető, Hotch szerint mielőbb meg kell állítani, irány Texas. JJ még szól, hogy a sajtó már csámcsog az ügyön. Hotch felajánlja Rossinak, hogy ráér még munkába állni a következő ügynél is, de Rossi ég a tettvágytól.
Dallasban egy nő este a kutyáját sétáltatja, és a tojásdobáló kölköket fegyelmezi, mikor meglát egy plakátot a saját arcképével és a felirattal: Látott engem? Aztán befordul a sarkon és az egész kerítés végig van plakátolva, rémülten kapja fel a kutyáját, és futásnak ered.
Csapat gépe száll a pirkadatban, Rossi egy aktát tart az ölében, jobb kezében a hárommedálos láncocskát fogja, és valami emlékképet lát: három rémült kicsi gyerek bújik a sarokba, valami őrjöngő hang és sikolyok keverednek, vér spriccel a falra, mindenhová, a láncocskán a medálok gyermekfej-formájúak, mindegyiken gravírozás Georgie - Alicia - Connie. Hotch invitálja Rossit a viktimológiához. Odaül hozzájuk, hallgatja, ahogy sorolják az infókat Michelle Colucci-ról: egyedülálló, munkamániás otthonülő nő volt. Morgan szerint szép nő volt, talán valami imádó lehet az elkövető. De az arc eltávolítása már haragra utalhat. Reid szerint talán követte a nőt a gyilkos. Rossi a noteszébe jegyzetel. Garcia érkezik a laptopképernyőre, Michelle irodaépületek áttervezésével foglalkozott, magánügyfele nem volt. Ez is zsákutca.
Csapat érkezik Carrolltonba Yarbrough nyomozóhoz, aki épp most kapta meg az előző esti dallasi nő plakátját faxon. Enid White eltűnését a lakótársa jelentette, a környék ki volt plakátolva. Hotch osztja a melót: Morgan és Prentiss megy Michelle házához, Reid és Rossi a nyomozóval Michelle holttestének megtalálási helyére, Hotch és JJ pedig Enid lakótársával beszél. Morganék körülnéznek Michelle házánál, nyílt utca, itt nehezen leselkedhet észrevétlenül a tettes. Hotchék a dallasi nyomozóval Enid eltűnésének helyén vannak, a sajtó már itt is megjelent. Hotch kérdi a nyomozótól, hogy a sajtó tud-e a maszkról. De még a nyomozó sem, ez remek hír, Hotch szól JJ-nek, hogy ez maradjon is így. És egyúttal hiányolja Enid kutyáját. Váltunk a vízparti helyszínre, Reid lelkesen válaszol Rossi kérdésére az archívumról, és közli, hogy már több mint 1000 bűnöző profilja van rögzítve a hajdani 45-höz képest. Reid rájön, hogy ez a gyilkos más, mint pl. a green river-i sorozatgyilkos volt, aki csak szimplán a vízbe dobta az áldozatokat, nem bánta, ha valaki megtalálja őket, mert nem kötődött hozzájuk - ezért nem kötött rájuk súlyokat. Ez a gyilkos viszont igen, tehát nem akarta, hogy megtalálják a nőt. Morgan és Prentiss eközben Michelle kertjének végében a bokrok között megtalálják a letaposott helyet, ahonnan a gyilkos Michelle után leskelődött - a jelek szerint hosszasan.
A csapat újra az őrsön van, Garcia telefonál, Enid White hitelkártyával fizetett egy vadászpuskáért reggel egy fegyverboltban. És már látjuk is: egy szobában ül, a fegyver a kezében, másik kezével a telefonján tárcsáz, az őrsön pedig Hotchnak szólnak, hogy Enid White jelentkezett. A nő fél és fáradt, már nem tud sokáig ébren maradni. Hotch biztosítja arról, hogy komolyan veszik az ügyet, a nő megmondja, hol van. Rendőrök rontanak be a motelszobába, de már nincs ott senki, csak a plakátok az ágyon és rajta egy újabb fehér maszk, homlokán a piros betűkkel: KETTŐ. Enid kutyáját kihozza egy rendőr, Yarbrough tombol: 20 perc alatt értek ide, ennyi idő alatt vitte el a gyilkos Enidet. De nyilván sietett, mert most nem tapétázta ki a szobát, csak szétszórta a plakátokat.
Profil kész, az őrsön kezdi is Morgan: a megtalált cipőnyomok alapján átlagos magasságú és testalkatú fehér férfit kell keresni. Rossi áll a faxgép mellett, az első maszk fotóját ereszti át rajta. Majd telefonál Garciának, hogy egy régi ügy anyagait szedje össze az archívumból, de csak egy mappába kéri az egészet, meg lakatot Garcia szájára. Eközben a csapat folytatja a profil leírását: az elkövető 35-40 év körüli, kifinomult módszerességgel hajtja végre a bűncselekményeket. Michelle Coluccit 3 napig tartotta fogva, mielőtt megölte, tehát van egy hely, ahol zavartalanul megteheti ezt. Külseje teljesen átlagos és felejthető, ezért nem tudtak Enid White szomszédai személyleírást adni róla, pedig látták plakátolás közben. A mellőzöttség frusztrálhatja, főleg ahogy a nők átnéznek rajta. Csak az álarcok szólnak a nőkről, a Látott engem?-felirat inkább saját magáról szól: hogy azt szeretné, ha észrevennék. A nők arcának eltávolításának az elutasítottság az oka, ettől hatalmat érez. De észre még ettől nem veszik, ehhez kell a maszk, és a helyszín: ezzel a rendőrség figyelmét akarja felhívni magára.
Hotch a tévére pillant, és elakad a szava: a hírolvasó mellett feltűnik egy maszk képe. JJ-t kérdezi, ez hogyan történhetett. JJ nem tudja, Rossi megszólal: én hívtam fel őket. A csapat tagjai döbbenten bámulnak rá, miközben azt mondja: Azt mondtam, hogy az FBI szerint maszkok azt jelentik, hogy az elkövető impotens. Hotch félrehívja: mire volt ez jó? Hát, hogy kiugrasszam a nyulat a bokorból, ez a pacák az FBI figyelmére vágyik. Hotch nagyon pipa, Rossi azt feleli, hogy ura a helyzetnek, Hotch azt mondja, hogy ez az, nem NEKED kell uralni a szitut, hanem NEKÜNK, mert ez egy csapat, és együtt dolgozunk. Rossi előjön az én már akkor is profilozó voltam, amikor ti még pelusban totyogtatok-dumával, amire Hotch azt mondja, hogy azóta sok minden megváltozott. JJ nyit rájuk, Garcia talált valamit. Éspedig azt, hogy Michelle Colucci egy nagy cég irodaházának átalakításán dolgozott nemrégiben, Enid White pedig két hónappal ezelőttig ennél a cégnél dolgozott. Yarbrough érkezik: a tettes vár a vonal túlsó végén, az FBI-jal akar beszélni. Rossi megnyomja a kihangosítót, és bemutatkozik. A tettes bepöccenve kérdezi, hogy ő nevezte-e impotensnek? Mert ő nem is az! Rossi meg visszakérdez, hogy de miért suttog, tán van ott valaki, talán a munkahelyéről telefonál? Tettes idegesen mondogatja, hogy Rossi hazudott, és helyesbítést követel. Rossi azt mondja, menjen el ő a híradóba, és mondja el az igazságot. És hogy biztos követte Michelle-t, akár még a rendőrségre is az eltűnése előtt, valamelyik biztonsági kamera felvételén ott lesz az ő arca is, és akkor majd azzal fogja ő személyesen kitapétázni az egész város. S ezzel megkapja ugyan a hőn áhított figyelmet, de ehhez csak félelmet, gyűlöletet kap, és nevetségessé válik. Mert az egyetlen, ami felett hatalma van, az a maszk, de ha az lekerül, nyilvánvalóvá válik, hogy mi is ő valójában: EGY LÚZER!!!
Rövid csönd után a tettes megszólal: Most írta alá Enid White halálos ítéletét. És leteszi a telefont. Csapattagok némán bámulnak. Mindenki az irodaház felé száguld, Hotch és Morgan kérdezik Rossit, miből gondolja, hogy a tettes még ott lesz? Hát azért, mert olyan béna, hogy ha nem saját terepen van, akkor hibát vét, mint ahogy Michelle testét sem sikerült elsüllyeszteni, ja és a kamerákról csak blöffölt. Hotch azért szóvá teszi, hogy nem kellett volna a csapatra erőltetni a stratégiáját. A lezárt irodaházban a dolgozók az előcsarnokban gyűlnek. A Michelle által áttervezett három emeletre megy Prentiss, Morgan és Reid, utóbbi meg is talál egy rumlis íróasztalt, a képernyőn pedig megtalálja az Enid White-os szórólap képét. Drót megy Hotchnak, aki ezalatt az előcsarnokban Rossival sasolta a tömeget, látnak is egy férfit, aki a többiekkel ellentétben a liftek irányába tart. Szólnak neki, hogy álljon meg, Max Pool. Erre a pasas megáll, de nem fordul meg. A liftajtó ebben a pillanatban kinyílik, Morgan lép ki rajta, látjuk, hogy Pool fegyvert ránt, Hotch ordít Morgannek, hogy LE! Rossi pedig nagyjából Morgan feje fölött lövi le Poolt.
Enid White-ot megtalálják Pool házában, és miközben hordágyon viszik a mentőhöz, Reid, Prentiss és Morgan csokit oszt a környékbeli Halloween-ező kölköknek. Quantico-ban Rossi bemegy Hotch irodájába, és megkérdezi, hogy is van ez a nincs ÉN csak MI vagyunk-dolog? Hotch nem érti, Rossi meg azt mondja, hogy észrevette, hogy Hotch és Haley külön vannak. Hotch azt mondja, hogy a magánélete az más tészta. Rossi meg azt, hogy az infók megosztás tanulható. És hogy réges-rég még nem volt csapat, csak néhány ember, aki tette a dolgát. Hotch azt feleli, hogy igen, és az ő érdemük az, hogy a profilozásnak van létjogosultsága, de most már csapatmunka van, Rossi érdemei nyilvánvalóak, nem kell bizonyítania, nem kell visszajönnie. De Rossi szerint hátha mégis, mondjuk egy befejezetlen ügy miatt. Kimegy, a szomszédos iroda ajtajában megáll, kiveszi a láncocskát a zsebéből, megnézi, majd az ajtóhoz nyúl, és leveszi Jason Gideon névtábláját róla.
Facebook kommentek